Nem Moszkvába, nem is Szentpétervárra, a többé, illetve kevésbé Nyugatra nyitott metropoliszokba, hanem

a Tatárföldi Köztársaság fővárosába hívták össze a globális Dél és Kelet országaiban növekvő érdeklődésre számot tartó, a Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika által létrehozott BRICS-szervezet október 22-én kezdődő csúcstalálkozóját.

A Volga déli részén fekvő, 1 millió 300 ezres lakosú nagyvárosra – a fent említettek után – Oroszország harmadik fővárosaként tekintenek. A gyarmatosító múltú, fehérkeresztények lakta világra bizalmatlanul tekintő országokban alighanem Putyin beszédes üzeneteként fogadták, hogy abban a hozzájuk földrajzilag is közelebb fekvő városban tanácskozhatnak, ahol nem a keresztény-pravoszláv oroszok vannak többségben, hanem a muszlim tatárok. Utóbbiak 608 ezren, előbbiek 580 ezren élnek itt. Mellettük 9 ezer 400 csuvas, 6 ezer 400 üzbég, 4 ezer 200 tadzsik, 4 ezer 100 azerbajdzsáni, s persze, rajtuk kívül, kisebb számban más etnikumok alkotják a lakosságot.

Az összejövetel előestéjén az orosz elnök egyik tanácsadója, Jurij Usakov által megtartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a 2009-ben (tehát a Putyin 2008-as müncheni és Bukaresti indítványainak nyugati elutasítását követő évben!) alapított szervezet 16. csúcstalálkozójára az öt alapító mellett utóbb felvett további államok – Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek – vezetőjével és a függőben lévő Szaúd-Arábia külügyminisztérével együtt, összesen 36 ország elnöke, kormányfője, kormánytagja és 6 nemzetközi szervezet képviselője jelentkezett be. Az elsők között érkezett a helyszínre az indiai, majd a kínai vezető. 

Ennyit az Oroszország elszigetelésére irányuló politika eredményes voltáról! Azok az európai hangadók, akik lelkesen pártolták ezt az amerikai érdekeket szolgáló kezdeményezést, azóta bizonyára

már szánják-bánják tévedésüket, s visszavonultak valami távoli helyre. Ja, nem…

A csúcstalálkozó egyik célja, hogy a résztvevők megvitassák az egymás közötti nemzeti valutákban és kriptovalutában való elszámolásokat szolgáló, egységes, nemzetközi pénzügyi infrastruktúra kialakításának további részleteit. Ehhez már 2014-ben létrehozták a BRICS Új Fejlesztési Bank (New Development Bank) nevű pénzintézetet, amelynek céljai között szerepel, hogy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap alternatívájává váljék. Vezetőjével, Dilma Rousseffel mindenkit megelőzve találkozott Putyin. Ezzel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, az államfő szóvivője cáfolta azt a szóbeszédet, miszerint a csúcs célja úgymond „a dollár fölötti győzelem” megvitatása lenne.

„A BRICS keretében megvalósuló együttműködés nem valaki ellen, nem valami ellen irányul. Sem a dollár, sem más valuták ellen, hanem az ebben a szervezetben résztvevő országok érdekeinek biztosítása a célja” – mondta az Oroszországi Föderáció elnökének sajtótitkára, ami persze, egyfajta fából vaskarika. Nyilatkozatára azzal összefüggésben került sor, hogy úgymond „korábban az amerikai médiumokban olyan közlések láttak napvilágot, miszerint a BRICS-csúcson a dollártól való függőség csökkentésének kérdését vitatják meg a résztvevők”.

A hivatalos reagálás azzal is összefügghetett, hogy több orosz médium átvette ezt a megközelítést, amelynek nagyon is van alapja. Egyrészt a Washington által uralt pénzügyi rendszer iránt az amerikai tőkés érdekekből eredő, korántsem csak Oroszország, hanem az Irán, a Kuba, a Venezuela, s ki tudja még mely országok elleni szankciók, számla-zárolások gyakorlata miatt nőtt a bizalmatlanság. Másrészt nehezen lehetne tagadni, hogy a BRICS törekvései – miként Putyin hangsúlyozta újságírók előtt, és utalás van rá a csúcstalálkozó honlapján is – az egyoldalú világpénzügyi rendszerből eredő kockázatok csökkentésére irányulnak. Ezeknek részben Kína is foglya.

Lássuk be, hogy sokaknak érdeke az amerikai dollárral kapcsolatos machinációkból, szankciókból, a nemzetközi utalásokkal kapcsolatos diszkriminációkból! A tulajdonhoz fűződő jogok csorbítása, a szabadkereskedelem korlátozása, a világpénzügyi és kereskedelmi rendszerhez kapcsolódó szerződésekbe való önkényes beavatkozások, köztük az orosz állam, illetve az oligarchák nyugati bankokban elhelyezett betéteinek zárolása, (egyelőre) a betétek kamatainak egyes nyugati államok, sőt az Európai Unió által történő felhasználásának kilátásba helyezése elgondolkoztathatta a döntéshozókat és a legnagyobb magánvagyonok birtokosait számos országban. Ezért

Kína, India és az öbölországok, továbbá az ottani milliárdosok, s nyilván mások is, rohamos aranyvásárlásba kezdtek, amivel nem tudott lépést tartani a termelés, s ez az arany árának kiugróan gyors emelkedéséhez vezetett…

Ezen túlmenően, az elnöki tisztet betöltő vendéglátók a tanácskozásokon olyan szabályok kialakítását szorgalmazzák, amelyek lehetővé teszik, hogy a belépési szándékukat bejelentő államok minél zökkenőmentesebben válhassanak a szervezet tagjaivá. Ennek lehet a módja a partneri státusz létrehozása, ami a tagság előszobáját jelenthetné. Elsősorban Indonézia és a NATO-tag, az EU-belépésre negyedszázada várakozó Törökország számít a felvételére, de Nigéria, Algéria szintén határozott érdeklődést mutat.

Nyilvánvalóan, erről is szó lesz a számos kétoldalú találkozón, melyek között az orosz elnök mindenekelőtt indiai, dél-afrikai, kínai és egyiptomi partnerével folytat megbeszélést. A brazíliai elnök fejsérülése miatt nem vesz részt a csúcson. Őt a kormányfő képviseli. Putyinnak a találkozóig ismertté vált programjában szerepel az iráni, a török, az etióp, a palesztin, a laoszi, a mauritániai, a bolíviai, a vietnámi vezetővel, az ENSZ főtitkárával való tárgyalás.

Akárhogy is, bár a BRICS-be tömörült és az oda készülő országok sokfélesége, és sokféle érdeke miatt a Nyugattal való szakításról nyilvánvalóan nem lehet szó, de a mostani csúcs is azt jelzi, hogy a többpólusú világ létrejötte érdekében egyfajta félfordulatra már régóta vártak a transzatlanti diktátumok által sakkban tartott országok, amelyek már ma is a világ népességének csaknem felét képviselik, s a világtermelés egyharmadát adják. Nincs mese, komolyan kell venni őket!#

Kabai Domokos Lajos