Média: Orbánista ifjú a rádióban

Január 21-én, a Klubrádióban Bolgár György interjút készített Pálfalvi Milánnal, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség egyik alelnökével abból az apropóból, hogy a szervezet támogatta Marx Corvinus Egyetemen lévő szobrának eltávolítását. A fiatalember feltételezett gondolatait írtam le, jóllehet írásom, természetesen, kitaláció.

Marx-szobor.jpegAz ördög vinne el! – morgott magában az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke, amikor a rutinos műsorvezető kérdésére már egyáltalán nem tudott mit válaszolni. Azt gondolta, amikor belement az interjúba, hogy elmondja, amit a papírról felolvasott a sajtótájékoztatón, aztán vége a beszélgetésnek.

De erről itt szó nincs! Itt keresztkérdéseket is feltesznek. Jó, elmondom még egyszer ugyanazt. Aztán egy kicsit átformálom a mondatokat, ahogy a kommunikációs tréningen tanították. Mi? Hogy ez sem elég? Rendben, akkor most megismétlem, amit az államtitkár mondott. (Jó fej! Ha én ilyen fiatalon államtitkár lehetnék! Leszek is, csak most ezen a nyomorult interjún kell túl lennem!) Tehát, azért kell eltávolítani a Corvinus Egyetemről Marx szobrát, mert antiszemita, meg fajelméletet megalapozó nézeteket is vallott, aztán hogy kommunista, meg náci diktatúra….

Több érvem nincs, ráadásul tudom, hogy ez az egész azért sántít, mert Marx maga is zsidó származású volt. Szerencsére ezt nem firtatja, de abbahagyni, azért nem hagyja abba. Ráadásul, ugyan mit lehet válaszolni arra, hogy van-e Magyarországon szobra Luther Mártonnak. Honnan tudnám? Meg egyáltalán hogy jön ez ide? Na persze, ez a szemét lecsap erre is. Mert ő tudja. Van. Persze, hogy van Luther-szobor. Nem is egy. Mostanában meg újabbakat is felállítottak. Na és akkor mi van? Ja, hogy Luther tevékeny antiszemita volt? Hát aztán, mi közöm hozzá! Én katolikus vagyok. Meg hogy Horthyról is elmondható ugyanez. Ez az állat természetesen a fejemre olvassa, hogy Horthy Miklós kormányzásának egész időszakát átszőtték a zsidóellenes törvények, plusz Kamenyec-Podolszkij, a zsidó vagyon kisajátítása, a deportálás előtt az áram, a víz- meg a gázszámlák kifizettetése, a nők testüregének motozása a bevagonírozáskor… És neki is szobrokat állítanak mostanság! Mármint Horthynak...

Szóval így csal csapdába egy riporter! Mármint egy ellenséges riporter, mert a mi rádióinkban egy ilyen helyzet elképzelhetetlen. Ott aztán tudják, mi a rend, s hogyan kell szolgálni! Mindenesetre tanulságos... De csak nem ismerhetem el, hogy gyakorlatilag a Horthy-korszak minden fontos emberéről elmondható az, ami a kormányzóról. A miniszterekről, a hadsereg, a vitézi testület, a közigazgatás fontos tisztségeit betöltők nagy részéről, a klérus sok tagjáról, köztük Prohászka Ottokárról. Aztán itt van Tormay Cécile, meg Nyírő József is. Te jó ég, mennyi antiszemita! Őszintén szólván, nem is értem, mitől őrültek meg ennyien! Persze – ahogy mondják – más volt a zsidó ellenesség a holocaust előtt, és más utána. De ezt nem fogja fel, aki nem élte át. Én sem. Egyébként is túl bonyolult. Jut eszembe, a népi írókat szintén megpörzsölte az antiszemitizmus. Még ha ideig óráig is…

Azért túlzásokba nem kell esni! Akkor már inkább jöjjön Marx, aki legalább filozófus volt, és távol élt Magyarországtól, és egy sort le nem írt arról, amiről ezek a népiek köteteket firkáltak össze. Például arról, hogy a Horthy-korszakban nagyjából a lakosság felének volt napi megélhetési gondja. Pont úgy, ahogyan ma! Még csak az kéne, hogy a népi írókat emlegesse itt valaki! Van itt e nélkül is elég baj! Leginkább az, hogy az egész ötlet a Marx-szobor eltávolíttatásának követeléséről egy fabatkát sem ér…

Pedig amikor kifundáltuk, milyen jónak tűnt az elképzelés! A szobor körül keltünk egy kis hisztériát, s ezzel mi, orbánisták azt demonstráljuk, hogy nem kell feltétlenül a Jobbikra szavazniuk az egyetemistáknak ahhoz, hogy kiéljék a Jobbik által felkeltett vágyaikat. És tessék, ez lett belőle! Jól lebőgtem. Bezzeg a többiek! Szinte látom magam előtt, amint ott ülnek a rádió körül és röhögnek rajtam. Majd meg kell magyaráznom, hogy ők az ostobák, nem én. Mert a feladatot akkor is megoldottuk: a témát bedobtuk, és a célcsoport érzékelheti, hogy mi is azt gondoljuk, amit ők. Szinte egyek vagyunk velük. Szóval a lényeg, a lényeg: szavazatokat nyerünk a Jobbiktól! Na, végre, elköszön már! Ha belegondolok, nem is voltam olyan rossz! De azért ezt a szemetet megjegyzem magamnak. Biztos, rohadt zsidó ez is! Majd akkor okoskodjál barátocskám, ha én leszek…

A mondatot azonban nem fejezte be, mert nem tudta, hogy konkrétan mire is gondolhatna. Egy biztos, valami nagyon nagy pozíció sejlett fel előtte, amelyben akkora hatalma lesz, hogy ennek a vén faszinak a szavát a torkára forraszthassa. A gondolat nagyon tetszett neki. Annyira, hogy a stúdióból kifelé tartva kissé el is mosolyodott, miközben ezt morogta maga elé:

– Haladjunk, csak haladjunk tovább!

#