Magyarországon sem kell aggódni! Külföldi kormánytagokkal mindenre lesz megoldás.

A szabadság- és demokráciaexport új fejezete kezdődött az ukrán kormány megalakulásával. Ehhez képest a hagyományos sajtó, de még az internet világa sem igen reagált az eseményre. Pedig az történt – amint ezt tegnapelőtti írásom egyik frissítésében magam is közreadtam –, hogy külföldiek kaptak miniszteri tárcákat a kijevi kabinetben.

Az MTI jelentése szerint a pénzügyminiszternek előterjesztett Natalja Jareszko amerikai, a gazdasági tárca élére javasolt Ajvarasz Abramavicsiusz (Aivaras Abromavicius) litván, a leendő egészségügyi miniszter, Alekszandr Kvitasvili pedig grúz állampolgárságú. Petro Porosenko ukrán elnök kedden rendelkezett arról, hogy mindhárman kapják meg az ukrán állampolgárságot.

Alighanem példátlan az ügyek efféle elrendezése a II. világháború utáni Európa történetében. Ami Magyarországot illeti, még a legvadabb Rákosi-időkben sem fordult elő, hogy a kormány névsorának összeállításakor a megszálló-szövetséges Szovjetunió valamely főhivatalnokát jelöljék bármely posztra. Tanácsadók persze bőven voltak, de ilyesfajta arculcsapást még a bolsevikok is túlzásnak tartottak volna.

A jelek szerint Ukrajna megrengetése – a saját oligarchiái által elvégzett két évtizedes, az amerikai-orosz geopolitikai küzdelem háromévnyi züllesztése – eljutott arra a pontra, hogy az ott élők már azt is zokszó nélkül lenyelik, hogy pénzügyeiket egy korábban a washingtoni kormányzati adminisztrációban dolgozó személy kezelje. Jareszko, bár Chicagóban született, tényleg ukrán, minthogy emigráns ukrán család tagjaként látta meg a napvilágot. Emellett, egy amerikai befektető cég képviselőjeként jó ideje él Ukrajnában.

Abramavicsiusz a gazdaság rendbetételéért – a kelet-európai privatizáció tapasztalatai alapján, feltehetően az állami vagyon még megmaradt részének külföldi kézbe adásáért – lesz felelős. Neki felesége révén van kötődése az országhoz, gyerekei Kijevben születtek. Végképp kakukktojás azonban a grúz Kvitasvili, akinek szintén van amerikai kormányzati tapasztalata, s annak idején az Egyesült Államok bábjaként Grúzia élére lendített, ám azóta megbukott Szakasvili elnök által kinevezett kormányban kapott tárcát. Róla az ukrán vezetéshez lojális Ukrán Pravda is csak annyit tudott összehozni, hogy három hónapja tevékenykedik Ukrajnában.

Az ukrán állampolgárság megadása után hamarosan mindenki el is fog feledkezni erről az intermezzóról. Főleg, ha a kabinet külföldi tagjai még ukránul is erőltetett ütemben tanulnak. Erre, vagyis az ukrán nyelv elsajátítására, fel is hívta a figyelmüket Jacenyuk kormányfő, aki a parlament elnökével és annak helyettesével egyetemben szintén USA-beli kitérő után jutott pozíciójába. Most ugyanis az egyik legnagyobb gond az ukrán minisztertanács üléseivel kapcsolatban, hogy ott milyen nyelven beszéljenek. Mindenki beszél oroszul, többen anyanyelvi szinten angolul is, csak épp az ukránul megszólalni tudók vannak kisebbségben.

Ennek tükrében én már azért sem aggódom, ha mondjuk Magyarországon a jövőben végképp kormányzásra képtelenné válnának a hazai politikai erők. Mint a példa mutatja, ejtőernyősökkel minden bajra van gyógyír a szabad világban!

#