Az igaz hazafiak bizonyára önként ajánlják fel a teherautóikat, erőgépeiket a szögesdrót-kerítés építéséhez.

Nem értem, miért akkora a riadalom annak a honvédelmi minisztériumi levélnek a nyomán, hogy a szerb-magyar határ környékén élő, teherautóval rendelkező vállalkozóktól rendkívüli, nem várt védelmi feladatok ellátása esetén térítésmentesen igénybe vennék a járműveket. Most hagyjuk figyelmen kívül, hogy azonnal elkezdődött a szokásos magyarázkodás arról, hogy bizonyos értelemben téves, félreérthető volt a tájékoztatás. Mert úgymond csak azért írják össze a járműveket, „Hogy egy esetleges nem kívánt, katonai lépéseket követelő helyzetben minden lehetséges eszköz a lehető legrövidebben (sic!) rendelkezésre álljon.” Ennek ugyanis egyszerűen nincs jelentősége, már amennyiben nem áll küszöbön Szerbia megtámadása. S minthogy tudtommal nem – S ezt remélhetőleg a szerbek is így gondolják! –, hadd kérdezzem meg a felháborodottaktól:

– Nem arról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök úr a tusnádfürdői előadásában is, hogy „A magyarok döntöttek, nem akarnak törvénytelen bevándorlókat és nem osztoznak a európai baloldal szellemi ámokfutásában”?

– Nem azt jelentette be a nemzeti konzultáció eredményeit sorolva, hogy „A magyar emberek több mint háromnegyede gondolja úgy, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztetik a magyarok munkahelyeit és megélhetését”?

– Hát nem lenne igaz a kormányfőnek az a közlése, hogy a magyarok „négyötöde szerint Brüsszel politikája megbukott a bevándorlás és a terrorizmus kérdésében, ezért új megközelítésre, szigorúbb szabályozásra van szükség”, s hogy „ugyanekkora arányuk arra biztatja a kormányt, hogy Brüsszel megengedő politikájával szemben szigorúbb szabályokat hozzon”?

Már nehogy meghazudtolja itt valaki a miniszterelnök urat!

Ennek jegyében a leghatározottabban tiltakozom az olyan valótlan állítás ellen, miszerint a nemzet érdekében hozott, akár önkorlátozó, a Magyarországon élőkre vonatkozó szigorúbb szabályokat nem fogadná lelkesen a magyar nép többsége. Ebből következően visszautasítom azt a feltételezést is, hogy a határ menti magyar vállalkozókat hideg zuhanyként érte volna a járműveik közcélú igénybevételével kapcsolatos értesítés. Mert a miniszterelnök úr által hiteles adatokkal is alátámasztott gondolatmenetből az következik, hogy a szerb határon építendő műszaki zár, vagyis a szögesdrót-kerítés mellett érvelők nyilvánvalóan önként ajánlják fel teherautóikat, erőgépeiket, kétkezi munkájukat. És sértődötten fogják visszautasítani, ha valaki pénzt akarna zsebükbe dugdosni ezért.

Ezért tessék csak figyelni! Én biztos vagyok abban, hogy holnap reggeltől már hosszú sorokban áramlanak a járművek, az emberek a déli országhatár felé. És nem azért, mert a hatóság kirendelte őket, amint az az átkosban történt a téeszek, az állami gazdaságok, a nagyvállalatok eszközeivel egy-egy árvíz, vagy nagyobb polgári védelmi gyakorlat esetén. Nem! Nekem meggyőződésem, hogy ma már, egy ilyen szorongatott helyzetben, mint amilyet Tusnádfürdőn is elénk vázolt miniszterelnök úr, az igaz hazafiak öntudatosan, a lelkükben megfogant érzésektől áthatva cselekszenek.

Nem csak szavakkal, nem csak a nemzeti konzultációs kérdőíveken való pepecseléssel, de valódi tettekkel is kifejezik a rajongott vezetőjük és a politikája iránti támogatásukat! Ők akkor sem fognak zúgolódni, amikor honvédelmi célokból lefoglalják a sok milliót érő terepjárójukat, miközben a rá felvett hitelt még akkor is fizetni fogják, amikor a járművekből már az utolsó szuszt is kihajtották, ha ugyan nem szétlőtték őket. Mellesleg a szomszédos Ukrajna harcok sújtotta részein ez már egy éve így megy, és így zajlott ez Magyarországon 1944-ben is...

A miniszterelnököt azonban szó nem érheti, hiszen ő az állítólag a menekülteknek szóló, ám magyar nyelvű plakátkampányaival, harcias hangvételű konzultációs kérdőivel, nem utolsó sorban a délre és nyugatra egyaránt csapkodó tusnádfürdői beszédével és a honlapján aznap közzétett, a román külügyminisztérium tiltakozását azonnal kiváltó irredenta jelvényekkel igazán értésünkre adta, hogy milyen világra kell itt készülni. Pedig még nem is említettem Lázár János főminiszter előző heti, az Ukrajnában folyó magyar titkosszolgálati tevékenységre vonatkozó kiszólásának kijevi fogadtatását. Ha valaki azzal áltatja magát, hogy ebből a haddelhaddból – amelynek hátterét a nagyhatalmak közötti geopolitikai konfliktusok adják – kimaradhat, alighanem téved. Úgyhogy tessék végre figyelni, gondolkodni és cselekedni, amíg lehet! #

KIEGÉSZÍTÉS: Többen kérdezték, itt és a Facebookon, hogy szerintem, mit kellene tenni. Először is azt gondolom: nehogy azt kérjük már számon egymástól, amiért a kormány tagjai részesülnek igencsak jelentékeny juttatásban! Az biztosan nem a kormány dolga, hogy lélekromboló módon felkeltse az idegengyűlöletet, pótcselekvéssel (önmagában haszontalan kerítésépítéssel, magyar nyelvű uszító plakátokkal) fedezze el a tehetetlenségét. Ezzel szemben csupán józan eszemtől vezérelve azt kérdezem: 

– Hol vannak a szövetségeseik lehallgatásában jeleskedő titkosszolgálatok, amikor a migrációt szervező központokat kellene azonosítani? Emellett a magyar titkosszolgálatok is alkalmatlanok lennének a menekültek közül a lehetséges ügynökök kiszűrésére? 

– Miért nem a nyugatiakkal és déli szomszédainkkal való hatékonyabb együttműködés követelése a kormányfői cselekvés fő iránya? Ehelyett most már több szomszédunkkal diplomáciai bonyodalomba kerültünk.

– Miért nem az idegenrendészeti-menekültügyi-belügyi-határvédelmi személyi és tárgyi feltételek megteremtése áll a kormány tevékenységének homlokterében?

– Egyébként pedig azt gondolja ez a sorkatonaság eltörlését lelkesen fogadott, de persze nagy Magyarországról álmodó ország lakossága, hogy néhány ezer szerződéses katonával, azaz zsoldossal bármilyen veszedelemben helyt tudna állni a magyar állam? #