Miközben a maláj repülőgép katasztrófájával összefüggésben vádaskodásokkal vannak tele a médiumaink, senki nem teszi fel a kérdést, hogy miért nem küldték már a helyszínre az ukrán fővárosban dekkoló légibaleset-vizsgálókat.

Mindjárt a katasztrófa után az amerikai elnök tett határozott nyilatkozatot arról, hogy kik okozták az Ukrajna délkeleti, az orosz határhoz közeli része fölött július 17-én, csütörtökön lezuhant/lelőtt malajziai utasszállító repülőgép katasztrófáját. Elmondása szerint természetesen a népfelkelők és az oroszok a hibásak.

Azóta az oroszokat fenyegetve szólalt meg a brit és a holland miniszterelnök, s még néhányan. Mondataikat minden negyedórában sok ezerszeresére erősíti a nyugati média. Az orosz szakértők közlései – bármennyit is ismétlik őket az orosz kormány ellenőrzése alatt álló adásokban – egyáltalán nem, esetleg 24 órás késéssel, gyakran torzítva, a lényeget elhallgatva jutnak el a nyugati világ közönségéhez. Pedig ezek az orosz szakértők minden fontosabb kijelentésről azt állítják, hogy hazugság, a hang- és képfelvételek egy részéről azt mondják, hogy hamisítványok.

Állítólag az önkéntes és az őrnagy közötti beszélgetés nem ott és akkor készült, ráadásul összemontírozták. A BUK-rakétaegységet szállító járművet mutató videón nem a felkelők, hanem az ukrán hadsereg által ellenőrzött útszakasz látható, amint az egy reklámtábláról megállapítható. Egy aktív orosz tábornok szerint a térséget általában figyelő radarokkal ilyen, viszonylag kis rakéta kilövésének egészen pontos helyét nem lehet megállapítani, ezért kizárt, hogy az amerikai elnöknek erre alapozva lennének úgymond megdönthetetlen bizonyítékai.

Szolgálati viszonyban lévő orosz katonák sem feltétlenül kellettek a föld-levegő rakéta kezeléséhez – amint ez oly gyakran elhangzik. Ukrajnában ugyanis vannak olyanok, akik még a szovjet, mások már az ukrán hadseregben kaphatták meg erre a kiképzést. Emellett amiként az ukrán oldalon jó néhány lengyel, olasz, svéd, magyar, csecsen, amerikai és más nemzetiségű zsoldos harcol, a felkelőkhöz is csatlakoztak Oroszországból, saját elhatározás alapján érkezett  önkéntesek. Mi több, számuk állítólag nő. Tegyük ehhez hozzá, hogy gazdag orosz patrióták a kormányuk megkérdezése nélkül jelentősebb összegeket, vagy másutt – például Gagauziában, a Dnyeszter keleti partján fekvő, 170 ezres orosz köztársaságban – vásárolt és a határokon átcsempészett fegyvereket is juttatnak az önállósodni akaró területre.

Vannak aztán olyan elemzések is, amelyek azt mutatják be, hogy a gép törzsén ütött lyuk, amit különböző felvételeken jól lehet látni, nem származhat föld–levegő rakétából, hanem egy katonai gép meghatározott kaliberű fedélzeti fegyveréből. Bizonyára annak az állításnak is van alapja, hogy ha egy 10 ezer méter magasságban 900 kilométeres sebességgel száguldó utasszállító gépet találat ér, akkor az nem függőlegesen hull alá, hanem jól meghatározható, nem is kis távolságot tesz meg a levegőben az útvonalával egyező irányban. Ebből viszont akár az is következhet, hogy a maláj gépet nem az Új-Oroszországnak (Novorosszijának) nevezett köztársaság, hanem még Ukrajna fölött érte a találat.

A gép roncsai az ukrán-orosz határ közelében, de még az ukrán oldalon, a határtól mindössze 40-50 kilométerre szóródtak szét. Az előző gondolatsort figyelembe véve: az irányíthatatlanná vált repülőgép ballisztikus pályájával is számolva, nem kizárt, hogy valakik akár úgy is kombinálhattak: ha orosz területre hullnak a roncsdarabok, akkor a közvélemény előtt eleve az oroszokat lehet hibáztatni a történtekért. És akkor már tényleg bele lehet sodorni Oroszországot egy háborúba, amire láthatóan egyes nyugati körök részéről nagyon is lenne igény.

Ez persze ismét csak egy olyan gyűjtemény, amilyet az előző bejegyzésben raktam össze annak érdekében, hogy ne csak az egyik oldal közléseit ismerjük. Természetesen ettől még mindezek ellenkezőjét is megállapíthatja egy hiteles, nemzetközi vizsgálat.

Csakhogy van itt egy igazi bökkenő!

A katasztrófa csütörtökön történt. Ma vasárnapról hétfőre virradó éjszaka van. A maláj szakértők már harmadik napja Kijevben vesztegelnek, együtt az ukrán polgári légibaleset-vizsgálókkal. Mintha valakik nem akarnák, hogy a helyszínre utazzanak, miközben ugyanezek a valakik felróják a felkelőknek, hogy tesze-tosza (vagyis kegyeletsértőnek is mondható) módon hezitálnak, amikor össze kellene gyűjteni a holttesteket, s hogy eltüntetik a bizonyítékokat.

Az ilyen helyzetre nyilván felkészületlen ideiglenes helyi hatóságok emberei eleinte bizonyára nem akartak hozzányúlni a holttestekhez, amíg nem kezdődik meg a vizsgálat. A hullarablók törvényszerű megjelenése, a tetemek bomlása, a vizsgálat megkezdésének érthetetlen csúszása azonban lépéskényszerbe hozta őket. A járványveszély miatt, meg a kegyelet okán hozzá kellett kezdeni a holttestek összegyűjtéséhez. Az úgynevezett tárgyi bizonyítékokat, köztük az iratokat, a gép fekete dobozait, éppen az ellopásuk megakadályozására kellett biztonságba helyezni. A felkelők azt állítják: készek átadni őket, ha egyszer tényleg megérkeznek a nemzetközi vizsgálatot végző szakemberek.

Nem mellesleg, mindez egy polgárháború szenvedései, rémségei között, élethalálharc  közepette történik. Eközben újságírók, fotósok, operatőrök, fegyveres felkelők, a környékbeli falvak lakói járkálnak a roncsok körül, no meg az EBESZ delegáltjai. Utóbbiak azonban más feladattal voltak és vannak megbízva; köztük nincsenek kifejezetten légi balesetek kivizsgálására alkalmas szakemberek. Bár nyilatkozataikkal tele a nyugati média, amit mondanak a katasztrófáról, az nem lehet szakszerű, nem lehet hiteles.

Ezek után mindenekelőtt azt a kérdést kellene végre feltenni és megválaszolni az amerikai Obamának és Nulandnak, a brit Cameronnak és az ukrán Porosenkonak, vagy bárkinek, akinek hatása van a kijevi döntésekre: „Miért nem küldik végre a maláj, meg az ukrán, meg a bárhonnan verbuválódott szakértőket a katasztrófa helyszínére, noha Oroszország, meg a felkelők is napok óta ezt kérik, sőt követelik?” Csak nem attól tartanak valakik, hogy megdőlnek az eddigi vádjaik?

#

UTÓIRAT

Egy angolul kiválóan beszélő régi kollégám sorra teszi közzé a Facebookon az angolul elérhető egyoldalú közléseket. Az egyik szöveghez fotót is mellékelt. Ezen az a hűtővagon látható, amelybe állítólag bedobálják a lezuhant gép roncsai közül összeszedett halottakat. Neki írtam az alábbi szöveg eredeti változatát, amit itt-ott stilizálva, kiegészítve illesztek ide:

„Egyedül Luganszkban a nyár eleje óta 250 civil halt meg az ukrán ágyúzás következtében. (Csaknem annyian, csak ezen a helyen, mint ahányan a repülőgép-katasztrófában meghaltak. Nem katonák, hanem civilek, akik egy amerikaiak által, amerikai pénzen kirobbantott polgárháborúba keveredtek, miután a kijevi kormány - saját, a nyugat által támogatott puccsal hatalomra jutott kormányuk - lényegében betiltotta az anyanyelvüket, s fokozatosan lenullázta az addigi részleges autonómiájukat - Lásd Krím! -, illetve még csak tárgyalni sem volt hajlandó erről. - Lásd Délkelet-Ukrajna!) Luganszkban pénteken a piacot lőtték és felgyújtottak egy nagy élelmiszerraktárt. Nők, idős emberek, gyerekek holttestei hevertek szanaszét az utcákon. Jó ideje mindenütt diverzáns csoportok rongálják meg a transzformátorokat, a vízhálózatot, azokat a járműveket - autóbuszokat, eredetileg iránytaxiként használt kisbuszokat -, amelyekkel menekíteni lehetne az embereket. Luganszk és Donyeck környékén egész falvakat lőttek már rommá. Igaz, ezek csak ukrajnai orosz falvak és városok, ukrajnai orosz öregek, fiatalok, nők, gyerekek és férfiak, nem nyugatiak. Ezért nem is láthatod a róluk készült képeket a nyugati tévékben. De ettől még emberek, ettől még települések - családok egykori otthonaival!

Én már azt is csodának tartom, hogy ilyen körülmények között oda tudtak vinni egy hűtővagont!

És mi az, hogy dobálják a holttesteket? Csak egy fotót látok itt, nem azt, hogy dobálnak. Nem azon kellene inkább felháborodni, hogy csütörtök óta miért nem kezdődött meg a vizsgálat? Az nem érv, hogy nem lehet a helyszínre menni, hiszen az EBESZ-megfigyelők, meg az újságírók ott sétálnak, fotóznak, filmeznek. Egyébként milyen legyen három nap múltán a tűző napon egy holttest, amit ha elvisznek a helyszínről, akkor azt mondják rá, hogy eltüntetik a bizonyítékokat, ha meg nem viszik el, akkor oszlani kezd? Képzeld magad azok helyébe, akik az oszló tetemeket összegyűjtik! Nem biztos, hogy etikett tanfolyamra járt, aki ilyesmire egyáltalán rávehető. De még ha járt volna is...

Ki állíthatja hitelesen, hogy bizonyítékok tűntek el arról a helyszínről, ahol szakértők még nem is jártak? Az EBESZ-megfigyelők nem légi balesetek kivizsgálásra képesített szakértők, amint ezt feljebb is írtam.

És honnan veszitek, hogy Putyin annyira mindenható, amint azt minden nyugati politikus sugalmazza, s ti meg terjesztitek? Egy francot! Patrióta orosz, illetve ukrán gazdagok finanszírozásával, fegyercsempészek, kalandor önkéntesek, zsoldosok tevékenykednek mindkét oldalon. Amerikaiak, olaszok, svédek, lengyelek, olaszok, csecsenek és magyarok. Bizony, magyarok is, akiknek eszük ágában sincs egyeztetni a kormányukkal. Az ukrán Nemzeti Gárdába besorolt, részben amerikai pénzen felszerelt banderisták se kérdezik Porosenkot, amikor arra hivatkozva, hogy felkelőket keresnek, betörnek egy-egy házba, hogy elvihetik-e az ott talált értékeket, csak viszik! De ti csak az orosz kormányt, meg a koránt sem szent Putyint kárhoztatjátok. Miközben ez mindig, minden háborúban így volt, ahogyan azt, nem csak az orosz a világra érvényesen, Tolsztoj is megírta a Háború és békében. A végén aztán elnevezte a hazafiak partizánháborújának, jóllehet elég szemét dolgokat műveltek ott és akkor az orosz parasztok, nemkülönben a Napóleon 1812-es seregének csak kisebb részben francia származású tagjai, köztük a magyarok. Bizony a nem kevés magyar is! Nem az első világháborúban, nem a másodikban - persze kölcsönösen akkor is -, hanem az 1812-esben, hogy még korábbra, egynémely erdélyi fejedelem időszakáig most ne menjünk vissza.

Úgy teszel, mintha a nyugati hatalmak annyira kézben tartanák a helyi erőket, meg a saját katonáikat, illetve az általuk foglalkoztatott banditákat azokban az országokban, ahova bevonultak. (Vietnam, Latin-Amerika, Afganisztán, Irak... Az alkaidát az USA fegyverezte fel először, nemde? Az Irakban foglyul ejtettek szerveivel való kereskedéshez sem kértek engedélyt Bushtól a zsoldosok. Vagy a mostani kalifátust talán maga Obama akarta?) Miután a kocka el van vetve, a nagy ember többé nem ura a helyzetnek, ahogyan ezt nevezett Tolsztoj 20-30 oldalon át bemutatta hivatkozott művében. Ahogyan a hullarablásnak sem lehet gátat szabni egy háborús övezetben. Tolsztoj mellett bizonyos Victor Hugo is megemlékezik erről Tenardier őrmester alakjának megrajzolásakor, mint azt magad is tudod.

Obama megszólalásai eleve álságosak, hiszen alelnökének fia az egyik csúcsvezetője annak a Chevron cégnek, amely 55 évre palagáz-kitermelési koncessziót kapott Ukrajnának éppen ebben a térségében. Cameron dettó: ő pedig az ugyanilyen joghoz jutott Shell miatt izgatott. E jeles cégek miatt bombázzák például a donyecki szénbányákat, meg mindent, ami él és mozog a térségben, s ami miatt magam is kezdem azt hinni, hogy tényleg az itt a fő cél, hogy megtisztítsák a terepet a majdani gázkitermeléshez.

Mindent egybe vetve, ha lehet, az egyoldalú propaganda kritikátlan megjelenítése helyett, vegyük végre elő a józan eszünket, s tartsunk egy kis távolságot, hogy más megvilágításoknak, s főképp a kételkedésnek is helyet adjunk! Hogy legalább mi magunk ne legyünk teljesen áldozatai az általános hülyítésnek, s ne tapsikoljunk önfeledten a háború pénzéhes kirobbantóinak, akik most mindent elkövetnek azért, hogy a háborút a világnak egyre nagyobb részére terjesszék ki, ahelyett, hogy azon dolgoznának, hogy elejét vegyék a vérontásnak!"