Bánó-Osztolykán interjú: Öltönyös barbárok

„Mikor Angelo közbevetette, hogy talán tanítani kellene őket előbb, úgy tett, mintha meg se hallotta volna.”

ATV Bano-Osztolykan.jpgMár csak ezzel, a Kitömött barbár című regényből vett idézettel tudom dúsítani azt a cikkáradatot, ami a Bánó András-féle Osztolykán Ágnessel készített interjút követte az ATV október 8-ai Egyenes Beszéd című műsora után. Ahelyett, hogy mindjárt blogírásba fogtam volna, azzal ment el az időm, hogy különféle embereknek bizonygattam: ha valaki olyan benyomást alakított ki magáról az elmúlt negyedszázadban, mint Bánó, miszerint ő az emberi jogok védelmezője, a rasszizmus, a homofóbia üldözője, az nem firtathatja a cigány, vagy más nép, népcsoport úgymond lelkének mibenlétét egy cigányok által elkövetett lincselés kapcsán csupán azért, mert aki vele szemben ül, történetesen nyilvánossá tette cigány származását.

Nem mondom, hogy sikerem lett volna az eszmefuttatásommal. Pedig már azt is ajánlottam valakinek: képzelje el, hogy őt szólítják fel egy tévéstúdióban arra, hogy beszéljen a svábok (románok, szlovákok, osztrákok, zsidók, a kínaiak és így tovább) néplélektani indítékairól bármely olyan bűncselekmény, vagy szabálysértés kapcsán, amit az említettek közül követett el valaki. Annak okán nyilvánítson erről véleményt, hogy ő maga is sváb – vagy tetszés szerint: román, szlovák, osztrák, zsidó, kínai és így tovább!

A legjobb esetben – művelt, intelligensnek tartott emberek is – azzal ütötték el a dolgot, hogy „Az más!” Aztán az interneten keringő sok szemét között viszontláttam az érvemet a Kettős Mérce blogon: „Nyilván Gyurcsány Ferencet is arról szokták faggatni este a tévében, ha egy fehér felső-középosztálybeli férfi, mondjuk, bankot rabol aznap, hogy mesélje el, a fehér felső-középosztálybeli ember miért rabol bankot, hiszen tudnia kell, hiszen ő is fehér felső-középosztálybeli, és mint politikus neki reprezentálnia kell ezeket az embereket.”

Miután a blogger, Jámbor András összegző mondatához: „Az, amit Bánó ebben a stúdióban művelt, nem csak rasszista beszéd, hanem szexista és rasszista indíttatású lenézés is.” – alig lehet bármi érdemlegeset hozzátenni, csak egy idézetet emelek ide Péterfí Gergely: Kitömött barbár című kötetének 356. oldaláról. Ezen a helyen Migazzi hercegérsek óva inti „Angelót, hogy túlságosan belemerüljön az angol és francia eszmékbe, hiszen itt, keleten a tanulatlan népnek szüksége van az egyház gyámolítására és szeretetére. Mikor Angelo közbevetette, hogy talán tanítani kellene őket előbb, úgy tett, mintha meg se hallotta volna: Angelo ekkor értette meg, hogy ebben a társalgásban csak a hercegérsek beszélhet. Csüggedten engedte el a sarjadó bizalmat. Migazzi, Angelo zavarát látva, gyorsan elmesélt egy történetet, hogyan gyilkoltak le a jezsuiták biztatására tízezer perui indiánt a minap.”

A regényben nagy számban találhatók példák arra, miként ítélték meg tőlünk nyugatabbra a keleti, vagyis a magyar, és az afrikai barbárokat nem egészen kétszáz évvel ezelőtt. A mű Kazinczy Ferenc hányattatásai mellett annak részletes leírásával is megismertet, miként trancsírozzák szét a jeles nyelvművelő legmeghittebb barátjának, a szerecsen nyelvzseninek és szinte természettudósnak a testét, hogy azután kitömjék és kiállítsák a bécsi Természettudományi Múzeumban. Mert a barbárság bizony viszonylagos valami, és nem veszett ki belőlünk csupán attól, hogy öltönyt húztunk magunkra.

#