Az ellenséget megjelölte, de azt nem mondta meg a miniszterelnök, hogy mely országok lesznek szövetségeseink a Brüsszel és a népvándorlás elleni küzdelemben.

Egy-két kiszólástól eltekintve szikár hangvétel jellemezte Orbán Viktor február 28-ai, vasárnapi, sorrendben tizennyolcadik évértékelő beszédét. A stílus ahhoz az üzenethez igazodott, hogy veszélyben a haza. Méghozzá mint megtudtuk: annak idején a bécsi udvar rántott magával bennünket az I. világháborúba, most viszont elsősorban a Brüsszelben bolyongó liberálisok okai a fenyegető veszedelemnek. Amiként mondta: az emigránsok is azért szabadultak rá Európára, mert a brüsszeli bürokraták, az európai csúcsvezetők, a jogvédő civil aktivisták, az embercsempészek koalíciója lehetővé tette ezt.

A szónoklat második, nagyobb fele azzal foglalkozott, hogy azokat a szerinte jelentős eredményeket, amelyeket az Orbán-kormány elért, megsemmisítéssel fenyegeti a legújabb kori népvándorlás. Az IMF kipaterolásával a pénzügyi stabilitás és a gazdasági nehézségekből való kilábalás érdekében tett intézkedések semmivé válhatnak most, hogy tetőfokára kezd hágni a muszlim világ és a hitetlenné vált Európa közötti feszültség. Már amennyiben nem állunk sürgősen a sarkunkra – jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor a legcsekélyebb önkritika nélkül emlegette fel, hogy a kontinensre ellenőrzés nélkül áramlanak be akár velünk ellenséges országokból érkező tömegek is. Azzal vádolta a brüsszeli hivatalnokokat, hogy a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács háta mögött fogadtattak el parlamenti határozatot a kötelező betelepítési kvótákról. Mert az unionista Brüsszelben és néhány európai fővárosban a vezetők nagy része világpolgár és nem áll szóba a szuverenistákkal, a nemzeti értékekben gondolkozó emberekkel.

Ezen a ponton Magyarország miniszterelnöke még arról is megfeledkezett, hogy röviddel azelőtt, a hazai viszonyokat említve, maga kárhoztatta az úgymond szűklátókörű osztályharcos politikát, amely – Micsoda pofátlanság! – egyeztetéseket, érdekegyesítéseket szorgalmaz. Vagyis saját országvezetői gyakorlatában egészen más meggondolások vezetik.

Hogy milyenek? A vívmányok között a rendőrség és a Terrorelhárítási Központ megerősítését említette az első helyen. Csak ezt követte az a kijelentése, hogy megmentették a kórházakat, meg az iskolákat. (Ő mondta!) Tették ezt egy olyan országban, ahol szerinte a gazdasági növekedés jelenlegi üteme és tartóssága nem megfelelő. Ahol – Figyelem új földesurak és műkörmösnők! – egy hektárnyi földből csupán a nyugat-európai érték negyvennyolc százalékát képesek kihozni, s ahol hasonló példákat lehetne sorolni az ipar területéről is.

Ám a rendszerváltás óta folyamatosan leépülő magyar gazdaság helyzete – amint ezt Orbán Viktor érzékeltette – eltörpül az igazi baj mellett: déli határainknál egyre nő a nyomás. Ezért minden eshetőségre fel kell készülni; meg kell erősíteni védelmünket, bármennyire is falja a pénzt a menekültügy kezelése. Tavaly 85 milliárd forintot költöttünk erre. Csupán én teszem hozzá: kevesebbet, mint a Puskás Stadion tervezett költsége, ráadásul ebből a beszédből sem tudhattuk meg, hogy a 85 milliárdból mennyit finanszírozott az átkozott Brüsszel.

Mindezzel együtt a beszéd – ha a belső gondokról való elterelés volt a fő célja – valószínűleg nem volt hatástalan. Igyekezett mozgósítani a kormány által kezdeményezett népszavazásra. Eközben talányos mondatot eresztett meg arról, hogy egyik nagyhatalom sem ellenségünk. Megismételte azt a korábbi gondolatát, hogy a Berlin–Moszkva–Ankara konstellációban kell boldogulnunk, anélkül hogy megkérdőjeleznénk más országok értékrendjét. (Az utóbbit, ha ez számít egyáltalán, magam is osztom.)

A miniszterelnök végül újból Brüsszelben jelölte meg a legfőbb ellenséget, amelynek a magyarok majd a voksaikkal is megmutatják, hogy nálunk a menekülteknek is engedelmeskedniük kell a mi egyenruhásainknak. Csak egyet nem közölt a kormányfő. Mit szóltak mindehhez az elmúlt időszakban lezajlott találkozókon a visegrádi országok, illetve a délkeleti államok vezetői? Nem mondta meg, hogy ki lesz majd e heroikus küzdelemben a szövetségesünk. Márpedig e nélkül nehéz lesz! #

Címkép: Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2016. február 28-án (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)