Putyin hekkeltetett, vagy mégsem

A játszma egyre szánalmasabb. Végül mindig oda lyukadnak ki: mindez olyan titkos, hogy nem bizonyíthatják. Abba kellene hagyni végre! Az emberek nagy többsége az amerikai-orosz megbékélésben érdekelt. 

2016-04-14putyinforum.JPG

Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el a 2016-os amerikai elnökválasztás elleni kampányt. Oroszország célja az volt, hogy aláássa az amerikai demokratikus folyamatokba vetett bizalmat, rágalmazzák Hillary Clintont és csökkentsék a megválasztásának esélyét” – idézik az amerikai hírszerzés vezetőinek jelentéséből a világ hírügynökségei, lapjai rádió- és tévéállomásai, beleértve ebbe az orosz médiumokat is.

A WikiLeaks, amely az amerikai elnökválasztási kampány idején több mint ötvenezer elektronikus levelet hozott nyilvánosságra, s amelyekből fény derült a többi között a Clinton Alapítvány kétes ügyleteire, a Clinton-kampánnyal szorosan együttműködő vezető újságírók személyére és Clintont segítő praktikáikra, különösebb kommentár nélkül osztotta meg a dokumentumot a Twitteren. A hét elején azonban Julian Assange, a WikiLeaks hírportál alapítója a Fox tévécsatornának adott interjúban leszögezte: „nem oroszok hackelték meg amerikai demokrata politikusok elektronikus levelezését”. Kategorikusan cáfolta, hogy a WikiLeaks nyilvánosságra hozott dokumentumai orosz forrásokból származnának. Azt mondta, akár egy tizenéves is behatolhatott John Podesta, Hillary Clinton kampányfőnöke elektronikus levelezésébe, ahonnan lényeges adatokat loptak el.

Eszerint egy állítás áll egy állítással szemben. Ráadásul az amerikai nem is egységes. Ahogyan az Index összefoglalója tartalmazza: a titkosszolgálatok közül „Az FBI és a CIA ’nagy bizonyossággal’ gondolja azt, hogy Putyin azért rendelte el a választások befolyásolását, hogy Trump legyen az elnök, az NSA csak ’mérsékelt bizonyossággal’ tekint a dologra”. Ez már önmagában is ellentmondásos, amit csak fokoz, hogy „A jelentés szerint az orosz hírszerzés a választás befolyásolásának érdekében mindkét amerikai pártot támadta”. (?) A 444 szerint az ügy természetéből következően a nyilvánosság a dokumentum egy erősen megrövidített változatát láthatja, „ezért nem szolgál minden ponton egyértelmű bizonyítékokkal”.

Ha így, hát így! De akkor, tisztesség ne essék szólván, ez az egész játszma egyre szánalmasabb. Egyrészt azért, mert az amerikai kormányzatok úgy kétszáz éve eleve jogot formàlnak arra, hogy a világ bármely országában beavatkozzanak a politikai életbe, ha úgymond Amerika érdekei ezt követelik. És így is cselekedtek, került, amibe került - persze főleg másoknak. Ergo, legfeljebb annyit lehet mondani a két hatalmi központról: bagoly mondja verébnek, már ha a gazdasági, a katonai teljesítőképesség, a médián keresztüli befolyás mai mértékének tükrében ez egyáltalán felvethető a két országgal összefüggésben. Jóllehet az utóbbi időben az amerikai oldal mind az orosz katonai képességet, mind az orosz média - az RT világtelevízió, az oroszok által működtetett internetes honlapok - tömeghatását erősen felülértékeli, aminek nyilvánvalóak a propagandaszándékokra visszavezethető okai.

Másrészt azért oly szánalmas az amerikai erőlködés, mert végül mindig oda lyukadnak ki: mindez olyan titkos, hogy nem bizonyíthatják. Csakhogy ezzel mindenekelőtt az eddig a világ elé példaként állított amerikai választási rendszert járatják le. És lejáratják az amerikai titkosszolgálatokat is. Azt demonstrálják, hogy hatalmas rések tátonganak az amerikai elhárítás falán, amit a jelenlegi évi 53 milliárd dollár fölött, további milliárdokkal kellene betömni a tizenhét titkosszolgálatnál. Lehet, hogy ez az új amerikai adminisztrációnak szóló üzenet a világraszóló habverés egyik oka? Ehhez képest Donald Trump, a megválasztott elnök mai közlése szerint az egész ügy a demokraták gondatlansága miatt keletkezett.

Akárhogy is, a következmény az amúgy is feszültségekkel teli világban az ellentétek kiéleződése, miközben az emberek nagy többsége az amerikai-orosz megbékélésben érdekelt. Ehhez képest én egyáltalán nem hiszem, hogy Trump ne lépne fel keményen az amerikai érdekek mellett, ha szükségesnek ítéli, akár Moszkvával szemben is. Mindenesetre már azt is előrelépésként lehetne értékelni, ha abba maradna a már-már mindenhatónak beállított Putyinnal szembeni hangulatkeltés. Mert ebben az igyekezetben egyre több a sérülés, és a fentiek alapján úgy vélem, nem annyira az orosz oldalon. Hogy mást ne mondjak: a Klubrádió vasárnap reggeli műsorában már ott tartott a kihagyó lélegzetű Zentai Péter, hogy azt sugallta: az egész arra megy ki, hogy Putyinėk lejárassák az igazmondás olyan bajnokait, mint a New York Times, meg a Washington Post. Na, ja! Kár, hogy például a New York Times maga kért elnézést olvasóitól amiatt, hogy a mostani elnökválasztási kampányban részrehajlóan, nem egyszer a tényeket figyelmen kívül hagyva tájékoztatott.

Apropó, megvannak már az iraki tömegpusztító fegyverek, amelyekre hivatkozva elindították 2003-ban az inváziót és a Közel-Kelet szétverését? #

Kiegészítés: Több mint 2500 páncélozott harci járművet szállított a németországi Bremerhavenbe az amerikai hadsereg, további 1600 tankot pedig Hollandiába telepítenek. A járművek a január végi lengyelországi hadgyakorlaton vesznek részt.  Minderről a ma esti orosz állami tévé tárgyszerűen, röviden számolt be. Putyin, aki szokàsának megfelelően, vidéken, közemberek társaságában, láthatóan fesztelenül töltötte a pravoszláv karácsony első napját, sem erről, sem a hekkelési ügyekről nem ejtett szót a híradóban. 

Washington korábban közölte, hogy a Lengyelországba, a balti államokba, Bulgáriába, Romániába és Németországba vezényelt amerikai páncélos dandárt kilenc havonta fogják rotációs alapon váltani. Az amerikai hadsereg emellett mintegy 60 szállító helikoptert is küld Európába, valamint egy külön repülő zászlóaljat 400 katonával és 24 Apache típusú harci helikopterrel.

Egy esetleges orosz agressziótól leginkább a balti államok, Észtország, Litvánia és Lettország tartanak. Az Egyesült Államok mellett Németország, Kanada és Nagy-Britannia is katonákat küld a balti országokba, mintegy ezer embert. Németország januárban további harcjárművek telepítését tervezi Litvániába.##

Hekkertámadás érte péntek délután a Baltic News Service (BNS) nevű balti hírügynökséget - közölte szombaton a BNS. Egyelőre nem tudni, hogy kik voltak a támadók, akiknek sikerült megbénítaniuk a BNS e-mail-szerverét és szerkesztőségi rendszerét. Az észt, lett és litván szolgáltatást nyújtó balti hírügynökség nagyjából tíz órán át nem tudott híreket kiadni. Csak az éjjel sikerült helyreállítani a hírszolgáltatást.###

Az orosz külügy szóvivője szerint, ha az orosz hekkerek egyáltalán bele kavartak valamibe Amerikában, az legfeljebb Obama agya volt, no és természetesen maga a hekkerekről szóló jelentés. Az FB-oldalamon a témában kialakult polémiához ezt a megjegyzést fűztem:
„Természetesen ebben a kérdésben senkiért nem tenném tűzbe a kezem. Nyilván az informatikai hadviselésre minden nagyobb ország készül. Ehhez képest érthetetlen, (vagy mégsem), hogy miért csak az oroszokat vádolják a behatolással. Nem is régen, úgymond kínai hekkerek 20 ezer amerikai kormányalkalmazott adatait szerezték meg, de furcsa mód erről alig esik szó. Talán azért nem, mert rendre kiderül, az amerikai hírszerzés nincs megfelelően felkészülve a védekezésre. (És az sem mellékes, hogy nem csak állami akciókról lehet szó, hanem magányos internetharcosokról is. Egy tévéadásban amerikai szakértők a fülem hallatára mondták: ha olyan nyomot hagy valaki maga után, hogy abból orosz behatolásra lehet következtetni, az biztosan elterelés, leginkább abban lehetünk biztosak, hogy nem oroszok voltak az elkövetők...)

Azt se feledjük, hogy a Baltikumban (Rigában és Tallinnban) a NATO külön információs központot hozott létre az Oroszországgal kapcsolatos propaganda-, illetve kibernetikai háború megvívásához. Hozzá a választási kampány időszakában amerikai részről határozott fenyegetés hangzott el arról, hogy az USA képes megbénítani Oroszország bankjait, közszolgáltatásait stb. Kb. másfél hónapja voltak is zavarok az orosz bankrendszerben kíbertámadás miatt. Az oroszok utólag a tényt közölték, de nem zajongtak.

Trump maga, anélkül, hogy elismerte volna, hogy meggyőzte őt a vizsgálat, csak annyit mondott: a beiktatása után majd megvizsgáltatja az ügyet, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy a kínai adathalászatról most egy szó sem esik, továbbá rámutatott: több körzetben nyert, mint annak idején Ronald Reagan.”
####

karomkodnitilos142x142szovegesfekvoxxxx.JPG