A Nyugatot uraló érdekköröknek sincs szükségük arra, hogy alternatív információk alapján alkossanak képet a világról a tömegek. Miután Oroszország – a maga szempontjából számos cikkemben kifejtett okok miatt – beleugrott a Washington által évtizedeken át előkészített csapdába, s megtámadta Ukrajnát, így

az addig lappangott globális küzdelem nyílt hibridháborúvá vált.

Ezzel párhuzamosan az agyakért, a lelkekért folyó versengés, vagyis az elsősorban a tömegmédián, azon belül az internetes hálózatokon keresztül zajló információs háború sosem látott méreteket öltött. Az egymás ellen küzdő amerikai körök, amelyek érdekeik szerint befolyásolják a nemzetközi viszonyokat is, egyrészt a Facebook, másrészt az X – leánykori nevén a Twitter – közvetett támogatására számítanak, s számíthatnak. Valahogy úgy, miként az USA-beli republikánusok szócsöve a Fox News, a demokratáké a CNN hírcsatorna. (Ennyit a pártatlanság szentségéről!)

Persze, tulajdonosaik, szerkesztőik egyelőre azzal áltatják magukat, de a közönséget bizonyosan, hogy az információk akadálytalan áramlásához teremtik meg a feltételeket. Ám korlátaikat jelzi a Facebook–Meta 180 milliárd USA-dollárnyi vagyonra szert tett megalkotója, Mark Zuckerberg 2018-as kongresszusi meghallgatása. Ennek során 87 millió ügyfél adatainak Donald Trump választási kampányában való illegális felhasználásával kapcsolatban tettek fel kínos kérdéseket a szenátorok. Zuckerberg ugyanakkor a minap ismerte be, hogy

Joe Biden kormányának nyomására cenzúrázták a Covid–19-cel kapcsolatos tartalmaikat a koronavírus-járvány időszakában, de ma már nem tenné, sőt, hasonló nyomásgyakorlás esetén kész akár visszavágni is.

A Microsoft titkot sem csinál abból, hogy együttműködik az amerikai hírszerzéssel. Többek között egy internettől magát elszeparáló szolgáltatást fejleszt ki, mert a nyilvános ChatGPT-t kockázatosnak tartják. Amikor Elon Musk átvette a Twittert, kiderült, hogy a titkosszolgálatok, úgymond, ki-be jártak a hátsókapun; bármikor beleolvashattak az üzenetekbe, még a titkosítottakba is.

Nemrégiben a brit kormány és Elon Musk között keletkezett vita, mert London azzal vádolta meg a közösségi médiavállalatokat – köztük a techmilliárdos birtokában lévő X-et –, hogy nem lépnek fel határozottan a hamis információk terjesztése ellen, s emiatt törnek ki a bevándorlók és a helyiek közötti összetűzések. De mielőtt nagyon együtt éreznénk Muskkal! Bejelentette: azt tervezi, hogy havi 45 millió dollárral támogatja Donald Trump újraválasztását. Merthogy függetlenség ide, függetlenség oda, e tekintetben is összenő, ami összetartozik. Már csak

egy karnyújtásnyira vagyunk a csírájában mindig létezett gondolatrendőrségnek a nyugati világban való kiteljesedésétől.

Aki szembeszáll a láthatatlan erőkkel, ráfizet. Példa erre a végül Moszkvában menedéket kapott Edward Snowden, aki szakított az amerikai hírszerzéssel, és 2013-ban nyilvánosságra hozta: az USA kormánya azon dolgozik, hogy a világ összes telefonhívását, sms- és e-mail üzenetét rögzítse.

Julian Assange az amerikai diplomácia sötét játszmaival kapcsolatos 250 ezer iratot tárt a világ elé a WikiLeaks internetes oldalon. 2010-ben, Londonban tartóztatták le Stockholmban elkövetett szexuális bűnök vádjával. Csaknem tizennégy év kálvária után, vádalku révén, megtört emberként az idén térhetett vissza Ausztráliában élő családjához – a világ meglehetős közönye mellett.

Az effajta küzdelem része volt az is, amikor 2018-ban, az amerikai hatóságok kérésére Kanadában letartóztatták a Huawei globális-pénzügyi igazgatóját, Meng Van-csóut, a kínai távközlési óriásvállalat alapítójának lányát. Nem véletlen hát, hogy miután augusztus 24-én este, a párizsi Le Bourget repülőtéren a francia hatóságok őrizetbe vették a magángépéből kiszálló Pavel Durovot, idegesek lettek az internetes és a techcégek háza táján.

A Telegram tulajdonosa, Musk többek között azt írta, hogy „POV: It's 2030 in Europe and you're being executed for liking a meme”, aminek az az üzenete, hogy az ő nézőpontjából úgy látszik, Durov példája csak a kezdet, mert szerinte a szólás- és információs szabadságnak legkésőbb 2030-ban annyi; kivégeznek azért, ha kedvelsz egy mémet. Az Index azt idézte Tucker Carlson amerikai konzervatív médiaszemélyiségtől:

„Pavel Durov akkor hagyta el Oroszországot, amikor a moszkvai kormány megpróbálta átvenni az irányítást a Telegram-csatorna fölött. De végül nem Putyin tartóztatta le a szólásszabadság korlátozása jegyében, hanem egy nyugati ország, a Biden-adminisztráció szövetségese és lelkes NATO-tag záratta be.” (Lásd a lábjegyzetet – KDL*)

A franciák indoklása szerint a Telegramnál nem moderálták megfelelően a terrorizmussal, a kábítószer-kereskedelemmel, a pénzmosással, a gyermekpornográfiával és más bűncselekményekkel kapcsolatos tartalmakat, s a csatorna nem működött együtt a bűnüldöző szervekkel. Korábban Durov több interjúban elmondta, így például Tucker Carlson kamerája és mikrofonja előtt is, hogy Oroszországban, Kínában, az USA-ban, de az EU-ban sem érezné magát biztonságban magát, mert minden titkosszolgálat hozzá akar férni a Telegramhoz.

Ennek ellenére Franciaországba repült rövid szabadságra. Emmanuel Macron cáfolta, hogy politikai döntés állna a háttérben. Tette ezt annak ellenére, hogy a The Wall Street Journal most azt írta: 2018-ban a Macron vendégül látta Durovot. Francia állampolgárságot ajánlott neki, s azt javasolta, hogy cégének székhelyét tegye át Párizsba. Ezek után az eredetileg orosz milliárdos, az emírségekbeli és más országok után francia polgár lett, de a Telegramot továbbra is Dubajból irányította.

Természetesen, a nagy kérdés az, mi volt a francia államfő célja?

Alighanem az a válasz nyitja, hogy a globális átrendeződés minden főszereplőjénél létrejöttek a nagy techcégek, a távközlési óriásvállalatok, az internetes platformok. Emmanuel Macron, aki egészen a legutóbbi időkig a francia gloire, a dicsőség visszaszerzéséről ábrándozott, felismerte: az erős gazdaság, az erős hadsereg mellé – melyek egyike sem igazán létezik Franciaországban, de megteremthetőnek gondolta őket, minthogy az EU egyetlen atomhatalmáról van szó – a világ információs folyamatainak befolyásolására is szükség lenne.

Arra gondolhatott, hogy ha megnyeri országának, pontosabban kormányának a Telegramot, s gyerekkori kötődései miatt a Nyugat-Európa, benne Olaszország mellett többek szerint Franciaország iránt rajongó Durovot, akkor így vagy úgy, de a nagyhatalmi játszmákhoz is eszközhöz jut. Még ha közvetett befolyás révén is. Olyan eszközhöz, amit a francia kormány és parlament tagjai – az utóbbi időszakbeli figyelmeztetések ellenére – maguk is használnak. Maga Macron szintén, aki az amerikai, a kínai (TikTok, Huawei), az oroszországi (Telegram) gyakorlatból indulhatott ki. Ezek példája azt mutatta számára, hogy

informatikai és / vagy igazi techóriás nélkül ma nincs nagyhatalom. És ebben igaza lehet…

Természetesen, az orosz hivatalosságok és a meghatározó médiumok publicistái most triumfálnak. Dmitrij Peszkov, az államfő sajtótitkára az orosz állam egyik polgárának védelmére kelve követelt meggyőző bizonyítékokat a vádakra. Mint mondta, ellenkező esetben politikai indíttatásúnak kell tartani a letartóztatást. Az oroszországi állami sajtó a Durov-történet minden részletéről beszámol. Elsősorban francia és amerikai tévéműsorokat, újságokat idéz, s felemlegeti, hogy az orosz milliárdos súlyos árat fog fizetni azért, mert elhitte az információk szabad áramlásáról, az emberi jogokról, a szabadvilágról terjesztett meséket, s azt, hogy ott a törvények a nemes igazság érvényesülését szolgálják, nem pedig az uralmon lévők érdekeit juttatják érvényre a révükön.

Az új fejlemény: augusztus 28-án, 5 millió euró letétbe helyezése mellett, szabadon bocsátották Durovot, de nem hagyhatja el Franciaországot, s hetente kétszer kell jelentkeznie a rendőrségen. Egyelőre 12 bűncselekménnyel gyanúsítják. Az egyik neves oroszországi publicista, Armen Szumbatovics Gaszparjan azt fejtegette a Vesztyi FM, a vezető rádióadó augusztus 29-ei, reggeli műsorában, hogy Durov rossz lóra tett, amikor nem élt Putyinnak a külföldre települt milliárdosok számára 2022-ben tett ajánlatával:

jöjjenek haza, s kamatoztassák tudásukat, vagyonukat az ország érdekében. Oroszként sosem fogják igazán befogadni őket Nyugaton, s előbb-utóbb a pénzükre, a vállalkozásukra is ráteszik a kezüket.

Kétségtelen, hogy Durov 2014-ben, az addigi sikeres informatikai vállalkozásainak nyereségéből 300 millió dollárt utalt külföldre svájci bankokon keresztül, amivel pénzügyileg megalapozta a Telegram beindítását. Most viszont, a publicista szerint, Durovra évekig húzódó eljárás, s a végén börtön vár Franciaországban. Ha sikeres szökést kísérel meg, elfogatóparancsot adnak ki ellene, sehol nem lesz maradása. Akár így, akár úgy, üzletemberként megpecsételődött a sorsa, hiszen az Európai Bizottság már bejelentette: vizsgálják, hogy a Telegram megfelel-e azoknak a nagyságrendi követelményeknek, amelyek alapján eddig különleges elbánásra tarthatott igényt.

Nem mellesleg, a Politico által dokumentált irat szerint Párizsban már 2024. március 25-én (!) nem csak Pavel Durov, hanem testvére, Nyikolaj, a Telegram társalapítójának letartóztatására is kiadták a rendelkezést. Mindezt betetőzi, hogy felelevenítik az Assange-ügyre kidolgozott forgatókönyvből a szexuális vádra vonatkozó részt. Az Interfax, a Forbes-ra hivatkozva, arról számolt be, hogy Durov Svájcban élő, egykori oroszországi élettársa. Irina Bolgar polgári pert is indított a gyermektartás miatt. Mindkét keresetet 2023 márciusában adták be, több hónappal azután, hogy Bolgar szerint Durov abbahagyta a havi 150 ezer eurós tartásdíj fizetését. Első fokon a genfi bíróság elutasította az indítványt, de a fellebbezés miatt az ügy még nem zárult le.

Mindez akár fordulatos bulvártörténet is lehetne. Sőt, létezhet ilyen, szinte ponyvaregénybe, ilyen-olyan filmbe kívánkozó olvasata. Csakhogy ez nem a tőlünk távoli, a gazdagok elérhetetlen világában játszódó mese, hanem a végén a bőrünkre megy. Ugyanis a hátterét a globális rend még évtizedekig elhúzódó, az érdekszférákat véres és kevésbé véres ütközetekkel, háborúkkal átrendező folyamatok adják. A háborúnak része a két és fél plusz nyolc éve Ukrajna területén folyó összecsapás, a Közel-Keleten folyamatosan zajló népirtás, és most készítik elő Tajvan ürügyén ugyanezt. Ezzel párhuzamosan pedig azért folyik a média, legfőképpen az internet fölötti uralom átrendezése, hogy eldőljön, melyik hatalom szerzi meg az ellenségképzéshez szükséges agymosás leghatékonyabb eszközeit. Ennek a küzdelemnek a részei azok a hírek is, amelyeket úgy próbáltam tálalni, hogy kirajzolják a történések irányát, hátha levon belőle valamiféle tanulságot önmaga számára, aki olvassa.#

Kabai Domokos Lajos