A kormánynak és az egyetemnek is fel kellene hagyni a mellébeszéléssel, s menteni, ami még menthető!

A Közép-európai Egyetem és/vagy a CEU körüli kavarások már napok óta témát adnak a médiumoknak nem csak idehaza, hanem a tudományos világ, nemkülönben a politikacsinálás nyugati és keleti központjaiban is. (Például az amerikai kormányzati, a brüsszeli reagálások, a tudományos világ tiltakozásai mellett az orosz állami tévé híradója az elmúlt napokban már kétszer is terjedelmes helyszíni riportot közölt a budapesti eseményekről.) De ebben az ügyben minden érintett csúsztat. Csak ki erre, ki meg arra. Ha valaki itthon hozza szóba az elhallgatásokat, mindjárt a nemzetvezető szekeréhez kötözik. Maradnék hát annyiban: engedtessék meg kétkedni az egyik és a másik fél álláspontjában is, minthogy láthatóan mindegyik csak az igazság egyik felét tárja a nyilvánosság elé.

Kétségtelen, hogy a felnőttképzés valóban elképesztő visszaélésekkel terhelt dágványának kitisztítására megérett az idő. Az is igaz, hogy különféle külföldi érdekeltségek is jócskán dagonyáznak a pocsolyától zavaros vízben. De mindannyiunknak az lett volna az érdeke, hogy a kormány ne rajtaütésszerűen kezdje a lecsapolást, s főleg ne a méltán legtekintélyesebb, legbefolyásosabb, ugyanakkor a nemzetközi világ érdekellentéteivel is terhelt intézménnyel kezdje.

Az persze nem érv, amihez a 444 rendre hordja az adatokat, hogy sokan állnak ki mellette. Az ilyen álláspontot a szállóigévé lett mondat azonnal helyre teszi: „És mégis mozog a Föld”. Mint ismeretes, a korabeli írástudók, a klerikusok, azaz a nagy tekintélyű, tudós egyházatyák lényegében mindegyike megbélyegezte Galileit. Mégis neki volt igaza. A tekintélyérvek bevetése helyett ezúttal is másként kellene menteni a menthetőt, azaz Budapesten tartani a Közép-európai Egyetemet! Már ha nem erővel akarják ezt véghez vinni, hanem tisztességesen… Ez esetben ez lehetne a teendő:

1.) Az intézmény tegye világossá, hogy mi a feladata a CEU-nak, illetve a Közép-európai Egyetemnek! Már amennyiben igaz a magyar kormánynak az az állítása, hogy a CEU elnevezés nem egyszerűen a teljes név angol változatának rövidítése, hanem egy csupán papíron létező másik intézmény is, amely azt szolgálja, hogy a Budapesten kiadott diplomát, egyfajta amerikanizálással megkettőzzék.

2.) A budapesti intézmény mutassa be folyamatosan a közvéleménynek, miként szolgálja Magyarország, a nemzetközi mellett a magyar tudomány ügyét is! Mert a most folyó vitákban külföldről megszólaló magyarok közvetve azt bizonyították, bár eredetileg nyilván nem ezt akarták igazolni, hogy a posztgraduális képzés egyik célja az agyelszívás. A posztszovjet térségből itt kiegészítő diplomához juttatottak – akiknek taníttatása a gyerekkortól az egyetem végéig nagyrészt közpénzből történt – a nyugati országok hasznát szolgálják lényegében úgy, hogy befektetés nélkül és biztosra mehetnek velük a fogadó országokban. Ráadásul ezekben a vitákban egyes CEU-növendékek, sőt tanárok bicskanyitogató érdektelenséggel, sőt sértődöttséggel viszonyultak az őket szárnyra bocsátó országhoz, ami csak rontott az egyébként is feszült helyzeten. 

3.) Az egyetem érje el, hogy ne tapadjon hozzá a gyanú, miszerint a térség felforgatását, a nemzetek felett átnyúló, robbanásszerű változások előidézését szolgálja! Ugyanis sokak benyomása az, hogy az egykori hallgatók egy részét úgy hozzák helyzetbe a posztszovjet térségben létrehozott Soros-hálózatokat alkotó NGO-k, az úgymond civil szervezetek segítségével, hogy megnyíljon az út a főleg amerikai tőkés érdekeltségek behatolásához. Megnyugtató lenne az is, ha igazolnák: a különféle titkosszolgálatokat igyekeznek távol tartani az intézménytől.

Persze, a magyar kormány rajtaütésszerű eljárása, a kormánytagok korántsem egységes megnyilatkozásai egyáltalán nem könnyítik meg a helyzet rendezését. Jószerivel azt sem tették világossá, hogy valóban a fenti témakörökhöz kapcsolódnak-e az intézmény működésével kapcsolatos fenntartásaik. Ha igen, akkor talán ezekről kellene tárgyalni, s nem mellébeszélni! Ha pedig más a gond, akkor arról egyeztetni! Mindenesetre a tárgyalásokat a kompromisszumra jutás jegyében kell elkezdeni, s mielőbb lezárni! Mert furcsamód, az Orbán-kormány számos játszmájának sorában ez lehet az az eset, amikor végképp elege lesz mindenkinek ebből az örökké huzakodó társaságból, és persze Magyarországból magából, úgy ahogy van, minden lakójával egyetemben. #

CÍMKÉP: A CEU-val kapcsolatos intézkedések ellen tiltakozók Budapesten. Fotó: Kökényesi Gábor (168 Óra)