A politikai és gazdasági elit önálló felvilágot, ha úgy tetszik, alvilágot működtet az átlagemberrel szemben.

Már a Hír TV műsorvezetője, Szőllősi Györgyi is kínlódott azzal, miként mutassa be Magomed Daszajevet, azt a csecsen származású férfit, aki bocsánatkérő videót forgatott a szovjet emlékművet festékkel megdobó Komáromy Gergely aktivistával. Szőllősi többször is orosznak és csecsennek mondta a béke elhíresült barátját, ami ugye alapesetben egyszerre nem lehetséges. Mert vagy orosz, vagy csecsen az illető, kivéve, ha az egyik szülője orosz, a másik pedig csecsen.

A minapi posztomban úgy próbáltam áthidalni a tisztázatlan helyzetet, hogy Magyarországon élő, oroszországi csecsennek neveztem Magomed (vagyis Mohamed) Daszajevet. Abból indultam ki, hogy Csecsenföld Oroszország egyik köztársasága, s hogy a férfi a II. világháborúban harcolt felmenőit is védte, amikor neheztelt az Oroszország által síremléknek tekintett, budapesti szovjet háborús emlékmű megbecstelenítésért, amely alatt katonai sírok vannak. Mostanra azonban kiderült, hogy Oroszország momentán nem hazája ennek a Mohamednek. Időközben ugyanis állítólag elvesztette oroszországi (szovjet?) állampolgárságát.

Hogy miért? Egyelőre nem tudni. Annak ellenére sem, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szerdai, röszkei, kihelyezett, zárt (!) üléséről távozó képviselőktől úgy értesült a Magyar Nemzet, hogy „a Budapesten dolgozó, jól menő üzletember képében tetszelgő csecsen férfi valójában hontalan. (…) Kapcsolatrendszere miatt szemmel tartja az Alkotmányvédelmi Hivatal, de megfigyelik a bevándorlásiak is, és a hatóságok azt sem tudták megmondani, hogy pillanatnyilag milyen jogcímen tartózkodik Magyarországon”.

Mindez főként azért különös, mert az Index mai, azaz április 28-i közlése szerint „Évekkel ezelőtt egyszer már át kellett esnie nemzetbiztonsági szűrésen Magomed Daszajevnek”. Ha így van, akkor két eset lehetséges: vagy hazudnak valakik, vagy fabatkát sem ér a nemzetbiztonsági átvilágítás. Az egyik verzió rosszabb, mint a másik. Így aztán nincs mit csodálkozni azon, hogy az idő múlásával egyre követhetetlenebb cáfolatok és ellencáfolatok látnak napvilágot. Mindenesetre, kényszerítés gyanújával, nyomozást rendelt el az V. kerületi ügyészség – már amennyiben ez megfelel a valóságnak.

Ugyanis mindaz, ami a nemzetbiztonság és az igazságszolgáltatás terén immár jó negyedszázada történik, az átlagemberben azt az érzetet erősíti: a politikai és gazdasági elit önálló felvilágot, jobban mondva alvilágot működtet vele szemben. Ha nem így lenne, rég tudnánk, kik alapozták meg milliárdjaikat az olajszőkítési bűnözéssel a kilencvenes évek elején. Kik és kiknek a közbenjárására vásároltak olyan hitelből gyárakat, pénzintézeteket, amelyek törlesztőrészletét a termelés hasznából kellett visszafizetni? Kik követték el a politikai eseményekhez időzített robbantásos merényleteket? Kik szervezték és finanszírozták azt az eseménysorozatot, amely a tévé-székház 2006. szeptember 18-ai ostromába, utcai összecsapásokba torkollott a Fidesz által vidéken elsöprő többséggel megnyert önkormányzati választások előestéjén, s ért véget szinte érthetetlen gyorsasággal az 1956-os megemlékezések után? Valójában kik rendelik el újból és újból a nyilvánvalóan politikai célokat szolgáló letartóztatásokat, őrizetben tartásokat, s kik döntenek egyesek elítéléséről, mások évekkel későbbi felmentéséről? Kik teszik lehetővé a korábbi és mai, nyilvánvalóan korrupciós bűnügyek szőnyeg alá söprését?

És akkor még nem említettem a különféle titkosszolgálatok magyarországi működésével kapcsolatos kérdőjeleket, amelyek száma alighanem újabbal nőtt a Magomed Daszajev ügy miatt. Pedig talán ez most mindennél fontosabb. Mert elitünk egészének mulasztás-sorozata, no meg a rendszerváltozást követően sem szűnő pálfordulások, közte kiemelten a Gyurcsányé, meg – ahogyan előző jegyzetemben is írtam – az orbáni pávatáncos politika Magyarországot Moszkva és Washington nyílt ütközésének színterévé tették. És ennek már fele sem tréfa. #

CÍMKÉP: Egy jelenet a Komáromy Gergellyel felvett bocsánatkérős videóból (Forrás: Index)