A ruszkizós magyar házelnök egy platformra került oroszországi partnerével.

Az országgyűlés Fideszes elnöke Kövér László azt nyilatkozta az oroszországi Parlamenti Újság október 14-ei keltezésű kiadványában, hogy először jár Oroszországban, azon belül is Szentpéterváron. Ehhez képest mindjárt beszippantotta őt az orosz propagandagépezet. Ez nem feltétlenül tragédia, ám jelzi, hogy a medve barlangjában nem biztos, hogy olyan könnyen forgolódik az ember, mint azt még azon kívül feltételezte a korábban a ruszkizós kijelentésektől egyáltalán nem tartózkodó politikus.

A jeles alkalom: Szentpéterváron tartotta 137-ik összejövetelét az Interparlamentáris Unió. A szervezet – ahogyan az öt párti magyar delegáció vezetőjének más megszólalókhoz képest igencsak terjedelmes szövegéből megtudjuk – mindmáig az egyetlen olyan országgyűlési fórum, amelynek valamennyi kontinensről van képviselője. Ebből következően a globális problémák megvitatásra is lehetőséget kínál.

Kövér László ezek között említette a terrorizmust, a fegyveres konfliktusokat, a humanitárius katasztrófákat. De mégsem ezekkel a témákkal került be az október 17-ei orosz állami tévéhíradóba, hanem azzal, amit már az újságnak adott nyilatkozatában is érintett: párbeszédre van szükség a vallások és az etnikai csoportok között, haladást kell elérni a kulturális különbségek kiegyenlítésében, és elő kell segíteni a kölcsönös megismerést és megértést.

A bennem lévő kisördög persze eszembe juttatja, mennyire ellentétben álltak eme szavakkal a hónapokon át zajló kormányzati gyűlöletkampányok. Nem emlékszem, hogy felszólalt volna ellenük a magyar házelnök. De üsse kő, mert ennél most izgalmasabb, hogy hova lyukadt ki Kövér László az eszmefuttatás végén. Nos, szóba hozta a nemzeti kisebbségek jogának védelmét. Mint mondá, Magyarországon tizenhárom nemzeti kisebbségnek biztosítják a törvények a kulturális és a politikai autonómiát. Maga az alaptörvény garantálja az anyanyelv megőrzésének jogát, amit szomszédainktól is elvárunk.

Ukrajna neve nem hangzott el ebben a nyilatkozatban, amely nem az élő-, hanem az írott szöveg sajátosságait viseli. Vagyis nagy valószínűséggel előre megírták, lefordították, s úgy adták át az újságnak a többiekéhez képest aránytalanul terjedelmes fejtegetést. Talán Kövér környezetében azt gondolták: ezzel elébe mennek a vendéglátók elvárásainak. Ám az oroszok magas labdaként értékelhették Kövér László mondandóját, és nem is hagyták ki a felkínált lehetőséget. Házelnökünk óvatos szövegére rárepültek, de már a maguk kevésbé finomkodó módján.

Így történhetett, hogy az Interparlamentáris Unió szentpétervári ülésének zárónapja előtti estén, október 17-én, az állami tévéhíradóban helyet szorítottak az orosz és a magyar parlamenti vezető találkozójáról készített, Ukrajnára fókuszáló tudósításnak. (A linkkel elérhető videón 23:30-nál.) A szentpétervári esemény kapcsán csupán a koreai válság ügyében kezdeményezett orosz parlamenti közvetítési kísérlet kapott ekkora publicitást!

Hogy semmit ne bízzanak a véletlenre, az orosz televíziós műsorvezető már a felvezetésben bejelentette: „Oroszország és Magyarország együtt fogja elérni, hogy Ukrajna, amelyet a felek immár nem tekintenek megbízható partnernek, megváltoztassa azt a botrányos törvényt, amely lehetetlenné teszi a nemzeti kisebbségek tagjainak teljes körű anyanyelvi oktatását”. Kövért mikrofon elé is citálták, hogy elítéltessék vele az ukrajnai vezetésnek a nemzeti kisebbségek ellen irányuló, több nemzetközi megállapodást is sértő magatartását.

Nem állítom, hogy lelke mélyén ez ellenére lett volna a magyar házelnöknek, de az is tény, hogy az újságbeli nyilatkozata messze nem ennyire sarkos, s főleg nem névre szóló. És ez aligha véletlen. Ráadásul Kövér mondatai után vágták vendéglátójának szavait, amelyek tovább erősítették azok Ukrajna ellenes élét. A Putyin elnök legbensőbb köréhez tartozó tárgyalópartner, az orosz parlamenti felsőház, a Föderáció Tanácsának elnöknője Valentyina Matvijenko ugyanis hosszasan fejtegette, számokkal is alátámasztotta, milyen lehetetlen helyzetbe kerülnek az orosz fiatalok az ukrán oktatási-nyelvi törvény életbe lépését követően Ukrajnában. Eközben a vágóképeken Kövér László tömött bajsza alatt helyeslően hümmögött. Így aztán akarta, nem akarta, kénytelen volt egy gyékényen árulni Oroszország harmadik közjogi méltóságával. Annyi ruszkizás után most talán azzal nyugtatgatja magát: végtére jó ügyet szolgált vele. És igaza van. De bizonyára már azt is tudja, hogy ezt követően hiteltelen lesz, ha russzofób kijelentéseket tesz. Persze, ha meggondolom, nem lesz ezzel egyedül a magyar politikusi gárdában… #

CÍMKÉP: Kövér László nyilatkozik az orosz állami tévében

KISLEXIKON

Az Interparlamentáris Unió (angolul: Inter-Parliamentary Union, oroszul: Межпарламентский союз) Franciaország kezdeményezésére 1889-ben alakult. Székhelye Genf. Tagjainak száma megközelíti a kétszázat. Kezdetben az államok és nemzetek megbékélésének ügyén fáradozott, szorgalmazta az általános leszerelést, célul tűzte ki az egyes államok bel- és külpolitikai demokratizálását. Jó ideje a kisebbségi kérdés áll a tevékenysége középpontjában.

Az orosz parlament hivatalos neve: Szövetségi Gyűlés (Федеральное Собрание Российской Федерации). Kétkamarás parlamentről van szó, amelyek részei egymástól elkülönülten végzik tevékenységüket. Együttes ülést csupán az államfő üzenetének, az Alkotmánybíróság vezetőjének, illetve külföldi állami vezetők meghallgatásakor tartanak.

– A felsőház, a Föderáció Tanácsa (Совет Федерации), amelyben az állami képviseleti és végrehajtó hatalom 85 szervezetének két-két képviselője foglal helyet. A határozatlan időre tisztségbe került felsőház tagjainak száma 170. A testület legfeljebb tíz százalékát az államelnök jelöli ki. Jelenlegi elnöke az írásban is említett Valentyina Matvijenko, aki posztja révén Putyin elnök és Medvegyev kormányfő után a harmadik legfontosabb közjogi méltóság.

– Az alsóház neve: Állami Duma (Государственная дума), amelynek 450 küldöttje (parlamenti képviselője) az ötévenkénti közvetlen választással, illetve a pártok listáján jut be a testületbe. Jelenlegi elnöke Вячеслав Володин, a kormányzó Egységes Oroszország párt (Единая Россия) képviselője, aki korábban az államfői adminisztráció vezetőjének első helyettese volt.