A 2010-es kormányváltás után felszámolták a gyerekszegénységgel foglalkozó akadémiai programirodát. 

A társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét – idézte a Népszava 2019. október 4-i összefoglalója Bass László és Darvas Ágnes szerkesztőpárost. Az ígért sokkal jobb létből mára tehát ez lett.

A demokrácia, a szabadság csak üres lózung, amíg a befektetésék jól tejelnek a nyugati tőkéseknek. A hazai oligarchák is nagyrészt az államot rabolják, vagyis ők a mételyben is mételyek. Nekik akár a fasizmus is megfelel, mint ahogy a múltból már tudjuk. Vagy a jelenünkből…? Mintha értelmiségünk – Tisztelet a kivételeknek! – amnéziában szenvedne, amikor más országok viszonyait fölényesen ostorozza, ahelyett, hogy hazájában körbenézne. # 

HÁTTÉR:

A parlament 2007 májusában elfogadta a 2007-2032 közötti időszakra érvényes „Legyen jobb a gyermekeknek” elnevezésű hosszú távú stratégiát. Az akkori akadémiai munkacsoportot és programirodát a 2010-es kormányváltás után felszámolták, ám a munkában résztvevő szociológusok létrehozták a civil szervezetet, hogy ha szűkebb lehetőségek között is, de folytathassák a megkezdett programot – írja a Népszava. A az újság kiemeli:

„A társadalom legrosszabb jövedelemmel rendelkező 10 százaléka a bevételei több mint felét állami juttatásokból, segélyszerű ellátásokból kapja és 2017-ben az egy főre jutó nettó jövedelem náluk nem érte el a 32 ezer forintot sem. Jelenleg legalább 125 ezer gyerekkel lehet számolni a tanulmány szerint, aki olyan háztartásban él, ahol senki nem foglalkoztatott és esélye sem agyon van a munkavállalásra. Az utánunk következő generációk keserves élet elé néznek: bármilyen rémisztően hangzik, a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét. A nagyon rossz lakáskörülmények között élő gyerekek aránya is kifejezetten drasztikusan nőtt: 19,7 százalékról 27,3 százalékra emelkedett, míg az uniós átlag 2017-ben csak 6 százalék volt.” 

CÍMKÉP: Peremvidék – Fotó: Kőhalmi Péter (AFP)