Visszahívták Ukrajna budapesti nagykövetét is, miközben az átgondolatlan lépések következményeivel küzd Európa.

A Karpatinfo.net is beszámolt arról, hogy az Ukrán Elnöki Hivatal honlapján megjelent rendeletek szerint

a budapesti mellett még négy országot érintenek a személyi változások.

A budapesti nagykövet, Ljubov Nepop menesztésének okáról nem számol be az ukrajnai forrás, viszont emlékeztet arra, hogy olyan diplomatákról van szó, akik Németországban, a Norvég Királyságban, a Cseh Köztársaságban és Indiában konfliktusba kerültek az adott ország kormányával, mert erőteljesen bírálták az Ukrajnát szerintük nem megfelelően segítő magatartásukat.

Például Andrij Melnik berlini nagykövet az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások lassúsága miatt támadta a német hatóságokat. Mi több, Olaf Scholz kancellárt „sértett májas hurkának” nevezte, mert szerinte halogatta kijevi látogatását. Hasonló konfliktusa volt Annalena Baerbock német külügyminiszterrel.

Ljubov Nepop korábban kritizálta Orbán Viktor politikáját, mert Budapest csupán humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, de katonait nem. Áprilisban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter be is kérette Ukrajna budapesti nagykövetét, mivel „már nem lehetett szó nélkül elmenni azok mellett a nyilatkozatok mellett, melyeket a legbefolyásosabb ukrán politikusok Magyarországgal kapcsolatban fogalmaztak meg”.

Ez a megfogalmazás, kimondva-kimondatlanul, azt is jelezte, hogy a nagykövetek hangvétele valójában a kijevi elvárásokat tükrözte.

Egyébként mi mást? Most viszont felülbírálhatják az eddig erősen követelőző ukrajnai felfogást, amivel a nyugati országok közvéleményét kezdték Ukrajna ellen hangolni. Ily módon is igazolódtak a május 16-ai, 1015. Bekiáltásban, a „Hálálkodtak a hálátlan nagykövetnek” címmel közreadott, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének külpolitikai szakosztályát bíráló megjegyzéseim.

A magyar–ukrán viszony változását jelzi, hogy július 7-én, csütörtökön Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka vezetésével katonai küldöttség tett látogatást Ukrajnában. A delegációt az ukrán hadsereg főparancsnoka fogadta. Valerij Zaluzsnyij „kedves barátja” érkezését „óriási támogatásként” értékelte az oroszok ellen vívott honvédő háborúban. Az Ukrán Hadsereg vezérkarának Facebook-oldalán még aznap megjelent közlemény szerint: az ukrajnai katonai vezető nagyra értékelte a magyar kollégájával ápolt „professzionális és baráti” viszonyt, és elégedett volt a két állam közötti katonai együttműködéssel.

Ez ugyebár egészen új hangvétel a korábbiakhoz képest, amire az késztetheti az ukrajnai államfőt, Volodimir Zelenszkijt – akinek immár közeli bukását vizionálta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő –, hogy az európai vezetők többsége kezdi rossz szemmel nézni Kijev kompromisszum-képtelenségét. Ennek, aminek eredője Washington kérlelhetetlensége, máris súlyos gazdasági következményei vannak. Ha Moszkvának végképp elege lesz a kettős mércét követő, Oroszország gazdasági térdre kényszerítését bármi áron elérni akaró, amerikai, s az ezt tükröző nyugati magatartásból, és bekövetkezik a gázcsapok elzárása, a helyzet kezelhetetlenné válik. 

A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) súlyos gazdasági következményekre figyelmeztetett az orosz gázszállítások teljes kiesése esetére. Peter Adrian elnök a DPA hírügynökségnek elmondta: a DIHK nem zárja ki, hogy ebben az esetben, a téli hónapokban akár kétszámjegyű százalékos gazdasági teljesítménycsökkenés is bekövetkezhet Németországban. 

Eközben Robert Habeck, Németország zöldpárti gazdasági minisztere, aki Annalena Baerbock mellett az Oroszország és az ottani lakosság elleni szankciók egyik leghangosabb szószólója volt, s a média által felerősített hazugságok tömegével operált a német gazdaság megújuló energiákra való teljes átállásáról, most azzal vádolta a Gazprom orosz energiaszolgáltatót, hogy „átlátszó indokokkal” csökkentette a Németországba irányuló gázszállításokat. Mint mondta, nem világos, mi történik az Északi Áramlat-1 gázvezeték hétfőn kezdődő karbantartási munkálatai után, ám eközben mintha meg sem fordult volna agyában, hogy az Északi Áramlat-2 üzembe helyezésének megtagadásán túl, például csak a nyugati fogyasztási cikkek és ipari berendezések vásárlásához kapcsolódó oroszországi magánszerződések milliói váltak semmissé a szankciók miatt. A nyugati cégek ezzel az egyik legszentebbnek mondott, a jogbiztonságra vonatkozó nyugati alapelv alkalmazásából zárták ki a kisemberek hatalmas tömegét. Nem mellesleg, csak a jótállástól való elálláson is hatalmas összeget keresve.#

CÍMKÉP: Ljubov Nepop aligha saját elhatározásából bírálta Magyarországot, amikor közvetlen katonai erőfeszítéseket követelve semmibe vette a Budapest által nyújtott humanitárius segítséget – A magyar–ukrán viszony változását jelzi, hogy július 7-én, csütörtökön budapesti katonai küldöttség tett látogatást Kijevben