A maradványok károsíthatják a környezetet és évtizedekkel később is fertőzhetik a lakosságot.

Miközben sokan azért lelkesedtek, hogy a nők, az anyák térfoglalása a politikában a nemzetközi konfliktusok miatt háborút kirobbantó férfiakkal szemben a békés megoldásoknak kedvez, mintha az ellenkezője történne. Egyszerűen azért, mert ez nem nemi kérdés. A szokásos eszközökkel már kezelhetetlen válságok megoldása, az erőviszonyok végső soron háborúval való tisztázása a kapitalizmus törvényszerű mechanizmusaiból következik. Mindenesetre a katonák között csillogó szemmel parádézó, nyugati női politikusok serege újabb harcias amazonnal bővült. Annabel MacNicoll Goldie alias Baroness Goldie DL brit védelmi miniszter-helyettes március 20-án írásban válaszolt a Lordok Háza tagjának, Raymond Hervey, alias 5th Baron Hylton, ARICS, DL kérdésére. Eszerint

„Amellett, hogy egy század Challenger 2 harckocsit adományozunk Ukrajnának, lőszert is biztosítunk, beleértve a szegényített uránt tartalmazó páncéltörő töltényeket is. Az ilyen lövedékek rendkívül hatékonyak a modern harckocsik és páncélozott járművek legyőzésében.”

Nem az atombombához hasonlatos fegyverről van szó. A lőszer alattomossága abban áll, hogy maradványai, köztük a lövedék becsapódásakor keletkező por, szennyezik a természeti környezetet és később is fertőzhetik a lakosságot. Hasonló lövedékeket használt az amerikai hadsereg Jugoszlávia és Irak bombázásakor, amelyek többek állítása szerint ma is szedik gyanútlan áldozataikat. 

A hírről a moszkvai vezetés az orosz és a kínai elnök közötti tárgyalások közben értesült. Putyinnak a március 21-ei orosz állami tévéhíradóban elhangzott nyilatkozata szerint akkor, amikor az Ukrajna területén folyó háborúval kapcsolatos kínai békejavaslatokról tárgyaltak. Az államfő többek között kijelentette: „Ezek szerint a Nyugat valóban úgy döntött, hogy az utolsó ukránig folytatja a hadműveleteket Oroszországgal. Ezzel összefüggésben szeretném megjegyezni:

ha bekövetkezik, Oroszország kénytelen lesz megfelelő módon reagálni, figyelembe véve, hogy a kollektív Nyugat immár nukleáris komponensű fegyvert is alkalmazni kezd.”

A TASZSZ kommentárja szerint a brit katonai segítség Ukrajnának 2022-ben körülbelül 2,3 milliárd eurót (2,8 milliárd dollárt) tett ki. London több mint 10 ezer NLAW páncéltörő rakétarendszert, több mint 200 páncélozott járművet, M270 rakétarendszert és Brimstone nagy pontosságú rakétát küldött. A brit oktatók már több mint 10 ezer ukrán katonát képeztek ki. Az Egyesült Királyság hatóságai a humanitárius és gazdasági segítségnyújtást 1,5 milliárd fontra (1,86 milliárd dollárra) becsülik. 2023-ban a brit hatóságok legalább 2,3 milliárd dollárt szándékoznak elkülöníteni Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtásra.

Eközben a moszkvai vezetők visszatérően rámutatnak arra, hogy „Washington nem engedélyezi Kijevnek, hogy elfogadja a tűzszünetre vonatkozó kezdeményezéseket”. Pedig ez lenne az első lépés a béke megállapodáshoz. Megállíthatná az öldöklést, köztük az ukrajnai hadseregnek a Donyec-medence településeinek tudatos rombolását, amelynek naponta esnek áldozatul civilek. Moszkva azt feltételezi, hogy 2022 márciusában, amikor biztatóan haladtak az Oroszország és Ukrajna közötti megbeszélések az ország semleges státuszáról,

a Fehér Ház egyszerűen felállíttatta a tárgyalóasztaltól a kijevi delegációt.

A háború belátható időn belüli befejezése szempontjából az sem kedvező hír, hogy a japán kormányfő épp a kínai államfő oroszországi látogatása idején, március 21-én érkezett Kijevbe – az orosz invázió kezdete óta a G7 vezetői közül utolsóként. Nem mellékesen, kancellárként Olaf Scholz tizenkét hónapon belül kétszer látogatott Japánba, ami a II. világháború előtti német—japán tengelyt idézheti fel, csak immár az ukrajnai ékkel kiegészítve. Ez más oldalról világítja meg, hogy a gáz- kőolajszállításokon túl, milyen geopolitikai okból fontos Peking számára a moszkvai kapcsolat. A Tajvan, s általában az ottani térség ellenőrzése miatt az USA-val egyre éleződő konfliktusában Oroszország katonai nagyhatalomként északról biztosíthatja Kínát egy esetleges japán támadással szemben.*

Az 1931-ben kezdődött, 1937-től totális háborúvá fokozódott japán megszállás minden képzeletet felülmúló kegyetlenségét ugyanis már megtapasztalta Kína. Ennek csak Japán II. világháborús veresége vetett véget. Nyilvánvaló, hogy a helyzet megismétlődésének elhárításához Peking számít Oroszországra, jóllehet több jel utalt arra, hogy nem repesett az örömtől, amikor Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát a konfliktus békés rendezése helyett.

Japán, feltehetően washingtoni nyomásra történő aktivizálódása az ukrajnai térségben 2014 óta zajló hibrid és proxy háborúban a Moszkva elleni oldalon viszont a pekingi vezetésben azt nyomatékosíthatja, amivel persze eddig is tisztában volt, hogy végső soron Kína mozgásterének szűkítése a célja a világszerte zajló küzdelemnek. Ez orosz partnere helyzetének nehezítését is magában foglalja, aminek a Putyin és Hszi Csing-pin megbeszélései közepette óhatatlanul külön hangsúlyt adott a londoni bejelentés. Ám emiatt ne zárjuk ki, hogy

Peking és Moszkva, például az orosz vezető idén tervezett kínai látogatásakor, a jelenlegi stratégiai partnerségi státuszhoz képest, amelynek részeként közös hadgyakorlatokban is megnyilvánul az együttműködés, ha a nemzetközi helyzet indokolja, akár ténylegesen is katonai szövetségre léphetnek.

Mindenesetre a két ország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését sem a szegényített uránnal preparált lövedékekkel kapcsolatos londoni hír, sem az orosz és a kínai vezető moszkvai tárgyalásainak előestéjére időzített, a Patyomkin-bíróság által Putyin ellen kiadott körözési felhívás nem akadályozta meg. Ellenkezőleg, a jelek szerint az eddigi együttműködés minden területen magasabb szintre emelkedik. Az orosz oldalról szokásos, főleg energiahordozókra, nyersanyagokra épülő, forgalomhoz képest magában foglalja az informatikai területet, az űrkutatást. Ösztönzik az orosz cégeket, hogy a kínai piacra fejlesszenek ki termékeket. Erősítik az oktatási-tudományos kapcsolatokat, fiatalok tömegeit akarják egymás országaiba utaztatni. Elmélyítik a hadügyi, a hadiipari tevékenységet. Orosz javaslatra a kínai új Selyemút koncepciót kiegészítik az északi–déli irányt, a globális Délt is magában foglaló kereskedelemmel. A dollár helyett egyre inkább a saját valutában való elszámolást részesítik előnyben...#

CÍMKÉP: Brit Challenger 2 harckocsik egy 2014-es kanadai gyakorlaton – Az atomkomponensű lövedékre vonatkozó hírről a moszkvai vezetés az orosz és a kínai elnök közötti tárgyalások közben értesült. Putyin válaszlépést helyezett kilátásba (U.K. MoD Photo)