Egyesek szerint csak a kormányfőt támadják a rendeleti kormányzásért, miközben a főpolgármester is ezt teszi.

„Bizonytalan ideig nem ülésezik a Fővárosi Közgyűlés” – kezdi március 20-án, a Népszavában megjelent cikkét Szalai Anna. A téma – talán az orbáni felhatalmazási törvény miatti indulatokkal fűtött közéleti viták miatt – alig kapott teret a média általam ismert felületein. Pedig, amint egyik olvasóm utalt rá nekem címzett üzenetében, lehet a két ügy – Orbán Viktor és Karácsony Gergely rendeleti kormányzása – között áthallás. És ha az ellenzék támadja az egyiket – Orbán kezdeményezését –, miért hallgat, amikor a szívéhez közelálló – már ha van az ellenzéknek, mint olyannak szíve, vetem fel én – Karácsony döntéséről?

A kormányfő indítványát három cikkben is körbejártam az utóbbi napokban. Az „Orbán teljhatalmat akar” című, március 21-én keltezett élére ezt állítottam: „A felhatalmazási törvénytervezetnek nincs tételes korlátja, a vezéren múlik, mikor adja vissza a hatalmat a parlamentnek”. Benne emlékeztettem arra, hogy a parlamenti előterjesztést ugyanarra a napra időzítette, amikor Adolf Hitler kezdeményezte ugyanezt a Reichstag tagjainál. Bruck András publicistát idéztem, aki szerint „a kormány a járványhelyzetre hivatkozva arra kér majd felhatalmazást, hogy lényegében bárkivel, bármit, bármeddig megtehessen”.

A következő napon az „Orbán hazardírozik Magyarországgal” címmel közzétett írásom bevezetője így hangzik: „Zavar az ellenzéki térfélen, de pr-szakemberként is nehéz hova tenni a felhatalmazási törvény-tervezetet.” Huszonharmadikán, közvetlenül a parlament ülésezése előtt azt írtam, hogy „Orbán intézkedhet és intézkedett”. Az előzetesen megtartott sajtótájékoztatóból azt emeltem ki: „Egyértelművé vált, hogy nem a köztársasági elnök, hanem a kormányfő rendelkezik a honvédséggel”. A jegyzet végére illesztettem a meghiúsult szavazás eredményét. Cikkeimben amellett érveltem, amit később az aláírásgyűjtést kezdeményezők is hangsúlyoztak:

Ebben a légkörben figyelt fel a Népszava újságírója arra, hogy elmarad a Fővárosi Közgyűlés erre a hétre tervezett ülése. Az ok a járványügyi helyzet. „Karácsony Gergely főpolgármester folyamatosan figyeli a járvánnyal kapcsolatos híreket és ennek megfelelően dönt majd a közgyűlés új időpontjának kihirdetéséről” – válaszolta az újságnak a következő időpontot firtató kérdésre a városháza sajtóirodája. Az újságíró arra a következtetésre jutott: „A fővárosi önkormányzat döntéshozó testülete tehát akár hetekig-hónapokig sem tanácskozik.” Ezt a 2011-ben, tehát az Orbán-kormány által előterjesztett elfogadott katasztrófavédelmi törvény [2011. évi CXXVIII. törvény 46.§ (4)] alapján teheti meg ugyanúgy, mint minden más város első embere, amint erre számos példa van.

A kormány – a parlament? – által meghatározott időszakban a városvezetők testületi ülések nélkül dönthetnek szinte minden ügyben. Kivéve az önkormányzati intézmény átszervezését, megszüntetését, ellátási, szolgáltatási körzeteit érintő kérdéseket. Ez az úgynevezett rendeleti kormányzás, ami tehát életbe lépett a fővárosi önkormányzatnál is. A főpolgármester sajtóirodája útján biztosította a Népszavát: ebben az időszakban, több vidéki, köztük Fideszes városvezetővel ellentétben, a közgyűlést alkotó pártok frakcióival folyamatosan véleményeztetni fogja az előterjesztéseket. Nincs okom ebben kételkedni, mégis felvetődik: nem áll-e fenn a kettős mérce esete. Az ellenzék támadja Orbánt, de ugyanezért meg sem mukkan Karácsony esetében. Bevallom, első látásra felvetődött ez bennem is, de ilyesfélét válaszoltam olvasómnak:

Vannak ellenérzéseim, de ezeket meg kell alapozni. Egyébként pedig, ha netán arra gondol, hogy egyoldalúan elfogult lennék Karácsonnyal, javaslom, üsse be a Bekiáltás blog keresőjébe a nevét, s mindjárt kiderül, hogy nem egyszer használtam kritikus hangnemet vele szemben.

Ami viszont a lényeget illeti, szó sincs arról, hogy Orbán és Karácsony helyzete egyforma lenne. Mindent egybe vetve ugyanis a főpolgármester azok között a jogszabályi keretek között irányíthatja a várost, amit a miniszterelnök parlamentje – merthogy nálunk ténylegesen nem a parlamentnek van kormányfője, hanem a kormányfőnek kétharmados országgyűlési frakciója –, illetve Orbán Viktor miniszterei előírnak. A fővárosban is addig marad fenn a rendeleti kormányzás, amíg az országban. A fővárosban is addig nem lesznek választások, amíg – a rendkívüli helyzet fenntartásával – Orbán ezt akarja, nem pedig fordítva.

De van még itt egy lényeges különbség. Orbán Viktor mögött már tíz, sőt tizenöt év kormányzás áll. A rendszerváltozás óta eltelt három évtized felén ő hagyta keze nyomát az országon, még ha a gondokat előszeretettel az elődeire is hárítja. E másfél évtizedben bizony sok-sok átverés, visszaélés fűződik a nevéhez. Ha valamit, akkor egyetlen tézist valóban következetesen érvényesített: „Ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit csinálok!” Nem vitás, tartotta magát a morál mércéjét nyeglén félredobó alapelvéhez, ami még az őt sokáig vakon követő hívei közül is sokakat eltántorított idővel. Olyan kufárnak bizonyult mára, akitől sokan még akkor sem vennének lovat vagy autót, ha a világ legjobb szakértői kezeskednének érte, mert feltételeznék, őket is átverte, vagy lefizette.

Mindennek tetejében, egy fővárosi polgármesternek sosem lesznek kezében a rendfenntartó erők. Orbán a március 23-ai sajtótájékoztatón egyértelművé tette, hogy gyakorlatilag kiügyeskedte a köztársasági elnök hatásköréből a honvédséget. Emellett nyilvánvaló, hogy az ügyészség az intésére mozdul a családját, a támogatói körét, illetve a politikai, a gazdasági ellenfeleit érintő számos ügyben. Az Alkotmánybíróságba saját bólogató Jánosait ültette, esetenként a jogszabályokat is mellőzve. A dolgozók iránti megvetését jelzi, hogy a szakszervetekkel nem álll szóba. A munkaügyi jogszabályokat a multik, a hazai nagytőke érdekei szerint alakította, a fogyasztási adót a világ egyik legmagasabbjára emelte, a nyugdíjak vásárlói értékét évről évre rontja.

Politikájának nyertese a társadalom felső 15-20 százaléka, a tőkések, a bevett egyházak, némely határon túli körök. A közmédiát politikájának szolgálatába állította, a médiarendszer egészének döntő hányadát mamelukjain keresztül pártpropaganda-eszközként és az állami pénzek átzsilipelésére használja. Hívják Karácsony Gergelynek, vagy másnak, Budapest főpolgármestere ilyen hatalomról és befolyásról, ha akar sem álmodhat. Ráadásul Karácsony nem alkot hatalmi triumvirátust a köztársasági elnökkel, az országgyűlés elnökével. Ezzel együtt, jogos a két pont a nekem levelet írt olvasónak:

Oda kell figyelni, bárkinek, bármennyi is jutott belőle, nehogy visszaéljen vele. Mert ahogy Oriana Fallacinak, a világhírű olasz újságírónak mondta 1982 telén Mieczyslaw Rakowski lengyel miniszterelnök-helyettes, aki a Wojciech Jaruzelski tábornok által, 1981. december 13-án kihirdetett szükségállapot támogatója volt: „Még egy angyal is k*rvává változik, ha a hatalom templomába belép.” S valóban, lehet annak a bírálatnak alapja, hogy miért nem kezdi megteremteni a Városháza a közgyűlés internetes megtartásának feltételeit. Hogy mást ne mondjak, az orosz haderő központjában évek óta videó-konferencia keretében tartják a legfelsőbb parancsnoki értekezleteket. És ahogy elnézem az orosz híradó tudósításokban az óriási képernyőt, jóval többen vesznek részt ezen, mint ahányan a budapesti közgyűlésen szoronganak. És ha már a szűk helyet hoztam szóba: miért nem az Új Városháza díszes tanácstermében tartják az összejövetelt, ahol jó szellősen, egymástól biztonságos távolságot is tartva elférnének a városanyák és -atyák. Szóval, akár ezekre a felvetésekre is ideje lenne előállnia valamivel a főpolgármesternek. #

UTÓIRAT: A Klubrádióban, kedd délután fél hat körül, tehát e cikk élesítését követően négy órával Bolgár György készített interjút Karácsony Gergellyel. Kíváncsian vártam, hogy a műsorvezető felteszi-e a közgyűlés összehívásával összefüggő kérdést. Először azt tudtuk meg, hogy Kínából a főváros is rendelt védőfelszereléseket. Bolgár György második felvetése: hogyan állította fel a stábját? (Felállította.) Harmadik kérdés: mit válaszol, ha a kerületi polgármesterek segítséget kérnek? (Nem kell sírni, tennünk kell a dolgunkat, bár nagy a bevételkiesés.) Negyedik témakör: színházak ügye. (Kötelességünk, hogy a sokszínű színházi életet fönntartsuk. Azok mellé kell állnunk, akiknek nehézségeik vannak. Rudolf Pétert bízta meg a Vígszínház vezetésével.) Ennyi. A műsorvezető alkalmazkodott Karácsony óhajához: ebben a helyzetben nem akar politizálni. Tök érdektelen volt.#

CÍMKÉP: Karácsony Gergely azt üzente: a közgyűlést alkotó pártok frakcióival folyamatosan véleményeztetni fogja az előterjesztéseket. De persze oda kell figyelni rá is! (Képernyőkép az Euronews adásából. A főpolgármester első munkanapján – ugyanúgy mint anno Demszky Gábor – kerékpárral érkezett a városházára)