A forgatókönyv szerint most Gyurcsány nagy ívű, de immár alighanem rövidre fogott röptének lehetünk tanúi.

„Most akkor hazamegyek” – üzent Spanyolországból a Facebook-on Gyurcsány Ferenc. A gyors csomagolás oka: Bajnai Gordon végre úgymond belátta, hogy hátra kell lépnie Mesterházy Attila pártelnök javára, aki amúgy is a megkerülhetetlen szocialisták hivatalos miniszterelnök-jelöltje már jó ideje.

A külföldön feladott távmondat, meg a hazai bejelentés nyomán az ATV esti, A Tét című műsorának jeles szereplői máris bizakodni kezdtek. Gerő András történész egyenesen azt fejtegette, hogy a három párt – az MSZP, az Együtt-PM, a DK – három vezetőjének képességei mennyire kiegészítik egymást. Bár Gyurcsány pocsékul kormányzott, de ahogyan a tömegekre képes hatni, párját ritkítja. A kommunikációs szempontból enyhén szólva is mérsékelt teljesítményt nyújtó Bajnai viszont kormányzóképességét bizonyította. Mesterházynak pedig a pragmatikus mentalitása az értéke. Három ilyen emberrel a három párt együttes kampányából pedig… – tartott hatásszünetet Gerő András, amit én arra használtam ki a tévé előtt, hogy így fejezzem be a mondatát: …még akármi is kijöhet.

Akármi is! Mert ha ez az egész nagyjából egy kampányterv szerint zajlott is, a politikában mindig számítani kell az ellenérdekelt fél váratlan húzására. Következésképp, ma még senki sem tudhatja, hogy az itthon egymást napokon keresztül fárasztó két pártelnököt mivel lepi meg a kipihenten hazaszálló harmadik. Aztán ha ők hárman egymás tenyerébe csapnak is, a hátralévő időszakban roppant fegyelmezett, a kölcsönös érdekeket messzemenően figyelembe vevő, egymás nyilvános ekézésétől mentes választási kampányt kell folyatnia mindhárom párt, mindegyik vezetőjének és tagjának.

Ehhez képest eddig nem az önuralmukról voltak híresek. Nem arról, hogy nem hozták egymást váratlan és kellemetlen helyzetekbe. Márpedig, ha nem tudják fegyelmezni magukat, olyanok lesznek, mint valami háromfejű madár, amelynek mindegyik feje más irányba mozdítaná azt a szerencsétlen egy testet. És még akkor is kérdés, hogy a sasét formázzák-e azok a fejek, vagy csak egy vergődő verébét.

UTÓIRAT: Az elmúlt, nagyjából 30 óra megerősítette bennem az előző, Talán mégsem hülye az ellenzék bejegyzésemben írtakat. Az ellenzéki oldal hónapok óta tartó vitáinak egyre növekvő szerepe volt és lehet továbbra is, a választók mozgósításában. Ennek eddigi eredménye, hogy az esetenként már kifejezetten dühödt szavazótábor sok tagja azt gondolhatja az MSZP és az Együtt-PM mai egyezségéről: nem volt hiába a morgása, a tiltakozása; sikerült rászorítani a vonakodó politikusokat az együttműködésre. Szerintem a forgatókönyvben most az az előre megírt jelenet következik, amelyben a Spanyolból megérkező Gyurcsány nagy ívű, de immár rövidre fogott röpte fogja tovább spanolni a nagyérdemű idegeit.

#