A Népszava az oroszokért aggódik

Az érdemi tájékoztatás szempontja fel sem merül.

kerch-most.jpg

„Sokba kerül az oroszoknak Putyin állama” – dörren rá az olvasóra cím a Népszava egyik híradása fölött. A magyarázat szerint: „Oroszország államadóssága tavaly 14,952 milliárd dollárral (2,9 százalékkal) 529,084 milliárd dollárra emelkedett előzetes számítások szerint – áll az orosz központi bank honlapján”. Az ám, de újságírói alaptétel, hogy egy adat, nem adat, amit persze úgy kell értelmezni, hogy lehetőleg a folyamatok érzékeltetésével kell közreadni az információkat.

A címből az következik, hogy a mihez képestnek arra kellene vonatkoznia, mire is folynak el a milliárdok. A kiszolgáltatott olvasóra az nagyon nem tartozik, hogy a címeket gyakran a cikktől teljesen függetlenül, az olvasottság, a kattintás-szám növelése érdekében nem a szerző, hanem külön szerkesztő generálja, mert az átverés, a csúsztatás, a megalapozatlan hangulatkeltés ettől még az marad, ami.

Ebben az esetben ugye az az üzenet, hogy értelmetlen pazarlás folyik orosz honban, s ezen el kellene már gondolkodniuk az ottaniaknak is. Persze a Népszavát az oroszországi átlagember nem olvassa (a magyar se nagyon), akkor viszont érthetetlen, hogy mire való a magyar olvasó riogatása. A címmel összefüggő, érdemi tájékoztatás szempontja fel sem merül, s ez az én legfőbb kifogásom. Ugyanis minden látszat ellenére, nem Putyinért, hanem agymosásnak kitett önmagunkért aggódom. Az idézett újságcikkből sem derül ki, hogy melyek is a putyini állam céljai, amivel szembe lehetne állítani a költéseket. Pótoljuk hát kissé ezt a tudáshiányt!

1.) Az egyik cél a hadsereg megerősítése, az ország védelmi képességének javítása, amelyre az utóbbi években a GDP arányában csak Szaúd-Arábiához, az Egyesült Emírségekhez, Izraelhez mérhető módon költöttek. Persze nagyjából egytizedét annak, amit az USA fordít katonai kiadásokra. Vlagyimir Putyin egyébként az év végén jelezte, hogy miután befejezéséhez közeledik az átfegyverzés, lassan csökkentik ezeket a kiadásokat.

2.) A másik nagy cél az infrastruktúra, a lakosságot közvetlenül érintő oktatási, egészségügyi szolgáltatások javítása, a lakásépítés, a szociális ellátások körének bővítése, amelyek között kiemelt helyen szerepel a minden gyerek után hónapról hónapra fizetendő, a létminimummal egyező juttatás.

3.) A harmadik feladat a világra is jelentős hatást gyakorló oroszországi művészet szinte minden ágának kiemelt kezelése. Na és a sport...

Még ha az oroszországi kormánypropaganda hatását leszámítom, akkor is nyilvánvaló, hogy e feladatok megoldása erőteljesen zajlik. Ha nem így lenne, aligha haladná meg az orosz államfő népszerűsége a nyolcvan százalékot. Méghozzá, független közvélemény-kutatók szerint is, tartósan! Hát akkor, mi volt vajon a Népszava célja ezzel a féloldalas írással? Na, mi?#

CÍMKÉP: Éjjel-nappal folyik az évszázad egyik oroszországi építkezése. A Fekete- és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szoros feletti hídon, Ukrajna elkerülésével, hamarosan autó- és vasúti pályák kötik össze Oroszország déli részét a Krímmel. Nem mellesleg új űrrepülőtér épült Szibériában, saját műholdakkal vezérelt polgári navigációs rendszert fejlesztettek, hatalmas földgáz- és kőolajfeltárások és vezetéképítések folynak az északi és a távol-keleti térségekben külföldi befektetők részvételével, s eközben zajlik a nagy léptékű szociális-jóléti és hadsereg-fejlesztési program. S amint a Facebookon, a fentihez hasonló, bíráló megjegyzésemre reagált egy illető: Az orosz állam GDP-arányos adóssága 14 százalék. (A magyarországi érték 73 százalék feletti - KDL) Viszont ott folyamatosan emelkedik az államháztartási tartalék aranyban is. Évek óta nem ad el befektetési aranyat és gyémántot Oroszország. Szabad piacon vásárol - Kína és India mellett -, ami csak létezik megveszik. (Fotó forrása)