Az újságírók a nyugatiak szemébe vágják, mihez asszisztálnak Magyarországon, miközben őket is kihasználják.

Hírek szerint gyakorlatilag a teljes szerkesztőség felmondott a legolvasottabb magyar hírportál, az Index szerkesztőségében. Az újságírók az ellen tiltakoznak, hogy annyi médiumhoz hasonlóan az eddig független, bár a kormánypárti tulajdonosok által ellenőrzött hirdetésszervező cégen keresztül egyre inkább pórázon tartott szerkesztőséget is bedarálja a Fidesz. Van, aki helyteleníti az internetes lapnál dolgozók döntő többségének lépését. Szerintük a helyükön maradva ellen kellett volna állniuk. Én viszont azt kérdezem:

„Volt-e bármilyen hatása az egykori Magyar Távirati Iroda, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a megyei újságok, a Heti Válasz, a Figyelő, az egykor volt közszolgálati rádió és televízió, az Origo hírportál, a Klubrádió, és sok más szerkesztőség újságíróinak hol erőteljesebb, hol gyengébb ellenállásának, tiltakozásának?”

Magyarországon jó ideje, 2010 óta egészen bizonyosan, csak Orbán Viktoron és az őt körbevevő tanácsadókon múlik, mely szerkesztőséget döngölnek földbe, vagy hol hajtanak végre teljes személycserét annak érdekében, hogy a kormányfő által fémjelzett, a társadalmat gazdagokra és szegényekre, urakra és szolgákra, nemzetiekre és nemzeten kívüliekre osztó rezsim kiépüljön és fennmaradjon. Ebben a rendszerben csak azért tűrnek meg korlátozott feltételek közepette működő parlamenti, önkormányzati és médiabeli ellenzéket, hogy azzal szalonképessé tegyék a Nyugat szemében Orbán valójában korlátlan hatalmát.

Ebben az összefüggésben tesznek szemrehányást sokan a parlamenti (ál)ellenzéknek, mert szerintük a törvényhozásban tényleges szerepet nem játszó pártoknak ki kellene vonulniuk az országgyűlésből. Ők ugyanis jelenlétükkel igazolják az ország anyagi és szellemi javai fölött teljhatalommal rendelkező kormányzó erő tetteit. Nekem is az a benyomásom, mindenki, aki bár hangsúlyozza ellenzéki mivoltát, de nem helyezi kívül magát a rendszeren, ahhoz asszisztál, hogy hivatkozási alapot teremtsen Orbán és köre számára:

„Magyarországon, lám mindenki protestálhat, vagyis a demokrácia él és virul.”

Eközben persze idehaza és külföldön mindenki tisztában van azzal, hogyan fojtják meg az önkormányzatokat, miként vonják el az ellenzéki pártoktól az erőforrásokat különféle módszerekkel, hogyan teszik lehetetlenné a hirdetéseik megjelenítését a plakáthelyeken, a Fidesz által ellenőrzött több mint négyszáz médiumban, mennyire nem jutnak szóhoz az ellenzékiek az országosan hallgatható és nézhető műsorokban. S akkor még nem is említettem a jogszabályalkotás törvénysértő gyakorlatát, az adóhatóság, az ügyészség, az Alkotmánybíróság enyhén szólva kételyeket ébresztő döntéseit, a közbeszerzések körüli titkolózásokat, a közpénzek nyilvánvaló fosztogatását, az ország tájainak, tavainak., műemlékeinek egy jól körülírható kör kezébe adását.

E viszonyok között az Index munkatársainak lépése harminc év óta az egyedüli olyan kiállás, ami a képmutató nyugati világ szemébe is vágja végre, hogy a saját tőkéseik érdekében mihez asszisztálnak Magyarországon, amikor finanszírozzák Orbán családját és oligarcháit, amikor saját köreik jelentéseit is szőnyeg alá söpörve évek óta nem lépnek fel hatékonyan azoknak az értékeknek a jegyében, amelyeket hangoztatva három évtizede bekebelezték Közép-Európát. Bekebelezték, s lehetőleg úgy akarják megtartani ezt a piacot, ami a képzett és olcsó munkaerőt is szállítja számukra, hogy minél kisebb gondot okozzunk nekik.

Ezért ne legyen senkinek illúziója: a nyugati tényezők egy részének nyilvánvaló érdeke, hogy ezeket az országokat akár keleti módszerekkel tartsák féken, hallgatólag elfogadva az oroszországi és a kínai kapitalista körökkel közös céljaik elérését. S ebbe a játékba* Orbán nagyon is beleillik és benne van. Ám az sem kizárt, hogy az említett Nyugaton, akár az Európai Parlament égisze alatt, megjelent egy szintén nyugati, ám újabb érdek. És most ennek képviselői a fejünk fölött vívják egymással a csatát a régi csatalovakkal az Indexet ürügyként használva. Ezt a gyanút erősíti, hogy a többi ellenzéki pártot poros álláson hagyva, a Brüsszelben és Strasbourgban az új idők új szeleit kavaró Momentum szervezte a mai budapesti tüntetést úgymond az Index mellett…#

CÍMKÉP: Az Index szolgálati közleménye a szerkesztőség döntő részének távozásáról – Letöltés időpontja: 2020. 07. 24., 17:05

*MEGJEGYZÉS: A NYUGAT UKRAJNA GAZDASÁGI ALÁVETÉSÉRŐL KÖZÖLT CIKKET a rubaltic.ru orosz nyelvű portál. Ebben többek között az olvasható, hogy az Európai Unió kijevi nagykövete szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha az ukrán parlament törvényt fogad el a gépgyártás támogatásáról. Az írás szerzője szerint a séma nagyon egyszerű:

♦ Nyezalezsnaja (Ukrajna nem hivatalos neve, jelentése: független) ne gyártson semmit, ami bonyolultabb egy triciklinél. Bár ezt is inkább európai barátaitól vegye meg. A civilizáció vívmányai bőséggel megtalálhatók a Nyugaton. Megvásárolni ezeket- ez Ukrajna dolga.
♦ A legendás űrrakéta gyár a Juzsmas («Южмаш») igazgatója, Szergej Vojt egy interjúban arról panaszkodott, hogy „Európa csak egyet akar tőlünk, hogy átadjuk a tervrajzainkat, hogy nekik ne kelljen tervezniük. De késztermékeket nem rendelnek tőlünk.”

Az ukrán gazdaságot azonban nem csak nyugatról szorongatják. A csőd szélén álló, de még működő Krjukovi vagongyár ellenére Harkov polgármesternője a helyi földalattihoz kínai gyártótól rendel szerelvényeket. A Nyikolajevszki megyei tanács képviselője bejelentette, hogy a helyi vállalat gyakorlatilag leállt a turbinagyártással: „Amikor az Oroszországi Föderációval, ahová turbináink nagy részét szállítottuk, konfrontációba kerültünk, az üzem nagyon nehéz helyzetbe került. Oroszország is, de csak rövid időre. Az oroszok ugyanis Ribinszkben egyszerűen felépítettek egy hasonló gyárat.” További részletek.