A férje helyett ugrott be államfőjelöltnek, s most Litvániából küld üzeneteket a népnek.

Szvetlana Tyihanovszkaja, a Belorusszia államfői tisztségére jelölt, majd az augusztus 10-ei zavargások során brutálisan fellépő hatalom által maga is fenyegetvén érezve magát Litvániába távozott közéleti szereplő augusztus 16-án bejelentette, hogy kész vezetni a nemzetet. Az 1982-es születésű Tyihanovszkaja angol és német nyelvtanári oklevelet szerzett, de főként nemzetközi szervezeteknél foglalkozott angol tolmácsolással.

A politikába úgy került, hogy férjének, Szergej Tyihanovszkijnak államfő-választási jelentkezését 2020. május 15-én elutasította a központi választási bizottság. A helyére felesége lépett abban a választási jelölő csoportban, amit férje vezetett. Miközben Szvetlana számára gyűltek az ajánló szelvények, férjét és az aktivisták több tagját letartóztatták, őt magát pedig telefonon fenyegették. Ennek ellenére a választási bizottság igazolta a jelölését, bár választási gyűléseinek szervezői szüntelen zaklatásoknak voltak kitéve.

Az augusztus 9-i választáson Alekszandr Lukasenkot, az addigi elnököt hozták ki győztesnek. A hivatalos közlés szerint a választók több mint 84 százaléka jelent meg. A szavazatok 80,1 százalékát Lukasenko, 10,12 százalékát Tyihanovszkaja szerezte meg. Az ellenzék szerint a tényleges eredmény ennek épp fordítottja kellett legyen, s emiatt országszerte tüntetések kezdődtek. Ezekbe Minszkben nyilvánvalóan szervezett, erőszakos provokátorok kapcsolódtak be. A belügyi alakulatok mindenkivel szemben brutálisan léptek fel, aminek hatására sztrájkok kezdődtek több nagyüzemben.

A helyzetkép az is hozzátartozik, hogy főleg Lengyelország területéről internetes csatornákon és a Washington által finanszírozott Szabadság Rádión keresztül évek óta propagandaháború folyik Lukasenko rendszere ellen. (Részletek a Miként kavar Varsó Minszkben?, illetve A belorusz mocsár című, a geopolitikai összefüggésekre összpontosító elemzéseimben.) A propaganda intenzitása nagyrészt az amerikai kormánynak a Moszkva elleni játszmáitól függött. A 2015-ös hasonló választáson például Lukasenko a szavazatok 83,49 százalékát szerezte meg. Ellene mégsem hangoskodott a nyugati világ, ami vélhetően arra vezethető vissza, hogy Minszk – a washingtoni állásponttal összhangban – nem ismerte el a Krím egy évvel azelőtti Oroszországhoz csatolását.

A mostani események feltehetően Washingtont is váratlanul értek. Február 1-jén Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Lukasenkonál járt, aki biztosította őt arról, hogy Belarusz „nem válik egy másik ország, vagyis Oroszország részévé”. A térségben az elmúlt héten tárgyaló Pompeo nem is találkozott Szvetlana Tyihanovszkajával, bár lengyel-litván oldalról erre javaslatot tettek. Válaszlépésként Tyihanovszkaja bejelentette, hogy aspirál az ország vezetésére. Lukasenko elnök viszont azt mondta: nem tartanak ismételt elnökválasztást, s elutasította az alternatívoknak azt a javaslatát, hogy térjenek vissza az 1994 előtti, szerinte ,,a bűnöző biznisz ajándékának” tekinthető alkotmányhoz. Egyébként júniusban kijelentette: két éven belül új alkotmánytervezettel állnak elő. Ehhez most azt fűzte hozzá, hogy az új alkotmány elfogadását követően tartanak új választást. Már amennyiben addig nem söprik el az események – teszem hozzá.

A választáson minden jel szerint ,,túlnyertes” államfő az augusztus 16-i, vasárnapi, főleg vidéki hívei előtt tartott nagygyűlés után nagyüzemekbe látogat, hogy lecsillapítsa a sztrájkolókat, s elmagyarázza nekik: egy nyugati fordulat után az üzemeket nyilvánvalóan bezárják – amint az Ukrajnában és másutt is történt –, hogy helyet csináljanak a nyugati árucikkeknek, befektetőknek. Beszédeiben emlékezteti az embereket, hogy 1994-es ígéreteihez híven stabilitást, szociális biztonságot teremtett, s megakadályozta a munkahelyek tömeges felszámolását, sőt újak jöttek létre. Túlzás lenne állítani, hogy mindenütt lelkesen fogadnák. Ráadásul a nemzetközi nyomás fokozódását jelzi, hogy hétfőn Ukrajna visszahívta nagykövetét Minszkből... # 

CÍMKÉP: Tyihanovszkaja a beloruszokhoz: „Kész vagyok vállalni a felelősséget és a nemzet vezetője lenni (Forrás: YouTube)