899. BEKIÁLTÁS: Biden, Putyin és a hamis média

Ha van rajta sapka, ha nincs, a Klubrádióban akkor is a nyúl, azaz Putyin a hibás.

2021-06-14putyininterjutadnbc-nek.jpg

„Az oroszok sokkal könnyebben jutnak el, most éppen nem kémek és informatikai beavatkozások, hanem az elnökük révén az amerikaiakhoz. Bidennek nem adatik meg ez a lehetőség Oroszország felé” – fogalmazta meg a hamis vádat a Klubrádió június 18-i, Eurozóna című műsorában (14:40-től) a Putyin- és alig leplezetten ruszofób Zentai Péter. Arra utalt, hogy

Vlagyimir Putyint terjedelmes interjúban kérdezhette az amerikai NBC tévétársaság kíméletlen riportere az amerikai–orosz csúcstalálkozó előtt, miközben Zentai szerint „az oroszok biztosan nem kértek interjút Bidentől, hogy az oroszokhoz beszéljen”.

Nagy Gábor, a Hvg.hu szakértő munkatársa kényszeredetten tette helyre a Klubrádió mindig és mindenben Washington vélt érdekeit képviselő műsorvezetőt: „Nem hiszem, hogy Biden előtt zárva volt az az út, hogy az oroszokhoz beszéljen”. Felhívta továbbá az ügyben tájékozatlan Zentai figyelmét arra, hogy a genfi tárgyalások után „a két elnök külön tartott sajtótájékoztatót. Bidentől nem kérdezhettek orosz újságírók. Csak azok az újságírók kérdezhettek, akik Biden listáján szerepeltek. Putyintól pedig kérdezhettek kombattáns kérdéseket is amerikai újságírók”. Elmondta, hogy Bidentől nagyon távol tartják a sajtót, amit már az amerikai CNN is szóvá tett. Ebből a szempontból nagy a kontraszt az USA elnökének magatartása és Putyin kiállása között. Utóbbinak a (valójában sikkasztásért – KDL) börtönbe zárt Alekszej Navalnijjal kapcsolatban még azt a kérdést is föltehették, hogy ennyire kell-e félni az ellenzéktől…

Hozzáteszem, hogy a Keir Simmons, az NBC tudósítója által készített, 1 óra 20 perces interjúban – amiből nemcsak az orosz média közölte a legélesebb részleteket, nem csak a YouTube-on nézhető meg, hanem az orosz elnök honlapján is, illetve ott oroszul és a nyelvnek a bal felső sarokban való átállításával angolul szintén olvasható a leírt szövege – többek között a következő témákkal szembesítette az államfőt az amerikai kérdező:

– Igaz-e, hogy Oroszország űrtechnológiát ad át Iránnak az atomprogramjához, amit katonai célpontokra való csapásméréshez használhatnak? (Válasz: nem.)
– Nincs-e abban ellentmondás, hogy miközben Biden a világ demokratikus erőinek összefogásán munkálkodik, egy diktátorral, egy autoriter elnökkel való találkozóra készül? (Az utalás félreérthetetlenül Putyinra vonatkozott, aki szerint a vita mindig hasznosabb, mint ennek hiánya.)
– Hogy értelmezi azt, hogy Biden Önt lelketlen emberként jellemezte? (Putyin – a pravoszláv vallás által áthatott kultúrában a lélekkel kapcsolatos felfogásra is utalva – azt mondta: nem emlékszik a hivatkozott szituációra.)
– Ön kíberháborút folytat-e Amerika ellen? (Válasz: bizonyítékokkal senki nem állt elő, viszont az ezzel kapcsolatos orosz tárgyalási indítványt az amerikai fél nem fogadja el.)
– Miért tartja rettegésben az oroszországi ellenzéket? (Putyin szerint ez a felvetés egyszerűen nevetséges, de utalt arra is, hogy az USA-ban szintén létező idegen ügynöki státuszúakkal keményebben lépnek fel, mint Oroszországban.)

Minthogy nem az interjút akarom ismertetni, csupán jelezni, hogy az oroszországi médianyilvánosság messze nem olyan korlátozott, mint azt az itthoni, oroszul nem beszélő újságírók nagy része hiszi és el akarja hitetni, épp csak ízelítőt adtam az amerikai tudósító felvetéseiből, amelyek között az oroszországi állítólagos politikai gyilkosságok szintén helyet kaptak. Viszont Zentai Péter állítására reagálva megjegyzem: az oroszországi állami médiumok egyik legismertebb, legbefolyásosabb műsorvezetője, Vlagyimir Szolovjov felháborodottan tette szóvá egy minapi élő adásban: a Kreml diplomáciájának viszonossági alapon el kellett volna érnie, hogy a csúcstalálkozó előtt oroszországi újságírók ugyanúgy lehetőséget kapjanak a Bidennel való szabad beszélgetésre, ahogyan ezt Putyin lehetővé tette.

Az orosz elnök az elmúlt időszakban sem először válaszolt újságírók, köztük oroszok és amerikaiak kendőzetlen kérdéseire.

Például a szokásos, oroszországi éves nagy sajtótájékoztatón, amit legutóbb 2020. december 17-én tartottak,  mint mindig, ellenzéki és kormánypárti, fővárosi és távoli vidéki médiumok szerkesztői, nemkülönben a Moszkvában dolgozó külföldi tudósítók egyaránt szót kaptak. De az sem egyszer fordult elő az utóbbi években, hogy olyan oroszországi, nemzetközi rendezvényeken, amelyek közönség előtti fórumain Putyin is részt vett, amerikai televíziók sztár újságírói voltak a moderátorok. Ők minden esetben, saját kérdéseikkel is bombázhatták az orosz államfőt.

Vagyis a „szabad amerikai sajtó kontra a hatalom által ellenőrzött oroszországi média” szembeállítás jó ideje nem érvényes. Legalábbis nem abban a formában, ahogyan tálalják a mi közönségünknek. Gondoljunk csak arra, milyen botrányosan elfogultak voltak a legutóbbi amerikai elnökválasztási kampányban az ottani médiumok! A CNN hírtelevízió vezetősége utólag bocsánatot is kért emiatt. Amiből persze nem az következik, hogy az orosz sajtónyilvánosság mentes lenne a központi vagy a helyi hatalom manipulációjától.

Mindenesetre a kép sokkal árnyaltabb annál, mint amilyennek láttatják. Végül, a Klubrádió idézett műsorában azzal menekült ki a műsorvezető az általa megfogalmazott állítások, illetve az interjúalanyának cáfolata közötti ellentmondásból – saját szóhasználatával: a kekeckedéséből –, hogy „Minden sikeres diktátor annyival felkészültebb, mint az őket kérdező külföldi újságírók, hogy az utóbbiak valósággal megszégyenülnek odahaza”. Mit ne mondjak: szánalmas! Ha van rajta sapka, ha nincs, a Klubrádióban akkor is a nyúl, azaz Putyin a hibás. és ez korántsem túlzás, hiszen az oroszországi ügyekben a hallgatókat félrevezető felfogás a legtöbb itteni műsorvezető sajátja.

Végre észre kellene venni, hogy Bidennek, mi több az egymást követő washingtoni adminisztrációk vezetőinek, szintén épp elég vaj van a fején!

Még a nyilvánosság, a médiaszabadság ügyeiben is. És, utalva arra a nyugati felvetésre miszerint Putyin gyilkos lenne, el kellene gondolkozni azon, mi a helyzet az utóbbi harminc évben az amerikai elnökök által indított háborúkban elpusztult, a legszerényebb becslések szerint 15 millió civillel! S akkor még nem beszéltünk az amerikai tömegmegmozdulások során a helyi rendőrök által agyonlőtt, megsebesített, brutálisan megvert áldozatokról. El kellene hát hagyni a kettős mércét legalább azokban a médiumokban, amelyek munkatársai a tárgyilagosság mezében tetszelegnek önmaguk és közönségük előtt! Gondolni kellene arra: a vajnak az a természete, hogy könnyen lecsorog! Főleg, ha olyan forró a légkör, mint amilyen most a nemzetközi viszonyokban, sőt a legtöbb ország belső életében.#

CÍMKÉP: Putyin orosz elnök 2021. június 14-én csaknem másfél órás interjút adott az amerikai NBC televízió tudósítójának – Az orosz újságírók rendre szóvá teszik, hogy a washingtoni Fehér Ház nem engedi őket Biden közelébe, s még a sajtótájékoztatóin sem kérdezhetik az amerikai vezetőt (Fotó forrása az orosz elnök honlapja)