Végre egy érdemi felvetés Magyar Péter, a Tisza párt elnökének a rajongók által figyelmen kívül hagyott viselt dolgaival kapcsolatban! A Kétfarkú Kutya Párt leendő fővárosi frakciójának tagja, Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester megnyilatkozásának hitelét és erejét az adja, hogy

abból a belső körből származik, amely tagjainak valóban rálátásuk van a főváros jelenlegi irányítási mechanizmusaira.

Bár Magyar Péter magánéletének a közéleti tevékenységével összemosódó botrányai, vagy a választási kampányokban tett ígéretei és az azt követő visszakozásai, például „a nem megyek ki Brüsszelbe” és a mégis kiment, közötti ellentmondások, szerintem, már túl vannak azon, amit határesetnek szokás nevezni, mindezek másodlagosak ahhoz képest, amit sokak messiása a főváros körül kavar. Ezzel együtt, saját hezitálásomról sokat elárul, hogy eddig nem cikkeztem az előbbiekről.  A Varga Judittal való szakítását követő barátnőjével, Vogel Evelinnel készült, az Indexnek adott interjúról is csupán a Facebook-oldalamon adtam hírt M.P. hosszas magyarázkodásának megosztásával.

Most viszont az említett Baranyi Krisztina végre tényleg közéleti súlyú érveléssel állt elő Magyar Péter általam egyre inkább ámokfutásnak érzett viselkedésével kapcsolatban. Az eredeti forrás, a HVG azt emelte ki a neki adott a nyilatkozatából, hogy „Mindenki Karácsony Gergely bukására játszik”. Az interjút ismertető Index ugyanezen a nyomon haladva, azt a címet adta összefoglalójának, hogy „A közgyűlésben szinte mindenkinek az az érdeke, hogy Karácsony megbukjon”. Ezek a megközelítések azt érzékeltetik, hogy mi lehet a végső cél, a Telex azonban kifejezetten Magyar Péter felől indított ismertetőjének élén az áll:

„Baranyi Krisztina érthetetlennek tartja, hogy a Tisza Párt miért akarja távol tartani magát a főváros ügyeitől”.

Érthetetlen vagy sem, a IX. kerületi, egyúttal fővárosi vezetőnek volt erre magyarázata. Szerinte „A Tisza támogatóinak köre olyan heterogén, hogy ha a párt valóban elkezd dolgozni, döntéseket hozni – és ennek a legfőbb terepe a fővárosi közgyűlés –, akkor ezt a szavazóbázist nagyon nehéz lesz egyben tartani”. Vagyis, az én olvasatomban, Magyar Péter és a szélesebb közvélemény előtt továbbra is ismeretlen elvtársi-tanácsadói kör úgy döntött, hogy Budapest működését is kockára teszi annak érdekében, minél később derüljön ki: a király meztelen; a pártépítés továbbra is elmarad a nyilvánosan meghirdetett hangzatos ígéretektől, vállalásoktól.

A Klubrádió szeptember 25-ei Esti Gyors műsorában (12:35-től) Szénási Sándor szintén a főpolgármester-buktatással indított, amikor a IX. kerületi polgármestert kérdezte, Baranyi Krisztina azt emelte ki, hogy a Tisza „a legtöbb mandátummal rendelkező ellenzéki frakció vezetője, pontosabban a párt vezetője, kijelentette, hogy a főváros törvényes működtetéséhez nem ad pozíciókra embereket”. Miközben a korábban a Fidesz emberének számított Magyar Péter és Vitézy Dávid – utóbbi az LMP színeiben volt a 2024-es főpolgármester-jelölt, s alig maradt alul a választáson – egyaránt azt követelték az újból főpolgármesteri címet elnyert Karácsony Gergelytől, hogy írjon ki pályázatokat a legfontosabb budapesti vállalati posztokra, Magyar most azzal állt elő, hogy nem jelöl személyeket a cégek vezetőit ellenőrző felügyelő testületekbe.

Mindezzel összefüggésben Baranyi két tényezőt emelt ki. Egyrészt rámutatott, hogy nem egyszerű akár százmilliárdos árbevételű, több ezer embert foglalkoztató, a politikai-közéleti viták középpontjában álló vállalatok élére megfelelően felkészült vezetőt találni a piacihoz képest mérsékeltebb jövedelemért. Másrészt azt, hogy ha

„a Tisza, mint a fővárosi közgyűlés legnagyobb ellenzéki frakciója vállalna egy területet, annak a vezetésére adna egy főpolgármester-helyettest, akkor azzal garantálni tudná például ezeknek a cégeknek az átlátható működését, mutyimentességét, hogyha neki ezzel fenntartásai vannak, és ugyanígy, hogyha adna embereket az igazgatóságokba, a felügyelő bizottságokba, akkor ellenőrizni is tudná ezeket. Tehát pontosan azt nem teszi meg, ami miatt követelte a pályázatok kiírását”.

Persze, a klubrádiós Bolgár Györgytől meg azt tudom, hogy „a jöjjön az ördög is, csak Orbánt takarítsa el végre” felfogás mozgatja a Tisza híveinek nagy többségét. A műsorvezető szintén ezzel magyarázza, hogy miért ad helyt lépten-nyomon és gyakorlatilag kritikátlanul Magyar megnyilatkozásainak. Miért propagálta szerdai műsorában is Tóta W. Árpádnak a Facebookon, illetve a HVG-ben megjelent jegyzeteit, amelyekben a jeles szerző amellett érvel, hogy „egészséges demokráciában nem múlik semmi azon, mi lakik a hivatalnok szívében”. Következésképp: szerinte nem számít, milyen ember Magyar Péter, mint ahogy az sem, hogy milyen jellem Joe Biden vagy Angela Merkel. Mert „Ez csak az ilyen beteg autokráciákban játszik szerepet, mint a miénk.”

Én viszont amondó vagyok: ha tényleg nem számít a morál, akkor mivégre a Tisza áradása, meg a hozzá kapcsolódó nekibuzdulás? Mivégre az orbánizmus elleni fenekedés, ha az erkölcs nem számít? Csak nem azt akarja állítani valaki, hogy az ország közös vagyonának fosztogatása nem kezdődött már meg a 80-s évek végén, s nem folytatódott töretlenül a különböző kormányok alatt? Cikkeim sokasága a bizonyság rá, hogy eszem ágában sincs felmenteni a NER urait, de tény, hogy az eladósítás sem csak az Orbán-kormányokkal kezdődött. Az egészségügy, az oktatás lezüllesztése sem. 

Mérlegelje végre a választó, hogy adja-e a nevét a felelőtlenség további tobzódásához! Tényleg azt támogatja-e, amire a befolyásos ellenzéki propagandisták akarják rávenni, hogy a képviseletében mindent vagy annak ellenkezőjét is megtehessen egy politikus, miként ezt a NER-kormányzóknak okkal róják fel a Magyar Péter nevével vonulók, s persze, sokan mások is!

Vajon nem kellene végre elgondolkodniuk az érzelmektől fűtött régi-új tömeg tagjainak az általuk magasztalt messiás politikusi felelősséghez való viszonyáról? Arról, hogy minden eddigi, sok tekintetben indokolt váddal szemben, a Tisza miért nem akarja felvenni a tényleges harcot a kormánnyal? Történetesen, megfontolni Baranyi Krisztinának azokat a szavait, melyek szerint a tiszások

„a választásokon elindultak, mert hatalomhoz akartak jutni; mert volt tervük, ambíciójuk, elképzelésük az adott feladatról. Biztosan azért indultak el, hogy vezethessék a fővárost. Ehhez meg is kapták a felhatalmazást, márpedig egy ilyen felhatalmazás felelősséggel jár. A majdnem harminc százaléknyi budapesti választópolgár nem azért küldte őket oda, hogy egyébként távol tartsák magukat a főváros működésétől. Ha ők gondolnak valamit a fővárosról, a működésről, fejlesztésről, a kormánnyal való, nem könnyű viszonyról – hiszen az elmúlt években mindent megtettek azért, hogy ezt a várost kivéreztessék –, akkor Magyar Péternek a maga határozott politikai karakterével (meg kellene mutatnia) miként tudná elérni ennél a kormánynál, hogy legalább ezeket a forrásokat visszakapjuk! Azt gondolom, hogy a főpolgármesternek és a Tisza pártnak – hiszen, ha úgy tetszik, ők nyerték ezt a választást a fővárosban –, akkor nekik felelősségük és kötelességük vezetni ezt a várost!"

Igen, Baranyihoz hasonlóan joggal veti fel bárki a politikusi felelősség kérdését. Immár Magyar Péterrel szemben is. Miként azt ebben a cikkben, s Magyar első jelentkezésétől kezdve írott jegyzeteimben mindig tettem magam is. De vajon a választói felelősséggel mi a helyzet? Az újbóli és újbóli, immár a Fidesztől megszokott buszoztatással elért tömegdemonstrációk, az egyfajta közösségteremtő dzsemborik után vagy mellett nemdebár végre érdemben is tenni kellene valamit! Előtte pedig higgadtan mérlegelni..!#

Kabai Domokos Lajos