Antony Blinken amerikai külügyminiszter szeptember 11-én, szerdán, Kijevben a háború „drámai eszkalációjának” nevezte azt a hírt, miszerint Irán ballisztikus rakétákat szállított Oroszországnak, amit teheráni kollégája egyébként tagadott. MINDEKÖZBEN a társaságában lévő David Lammy brit külügyminiszterrel együtt ukrán vezető tisztségviselőkkel megvitatta

a nyugati fegyverek bevetésének engedélyezését az orosz területek elleni csapásra.

MINDEKÖZBEN – miért, miért nem? – Blinken figyelmét elkerülte, hogy Kijev hónapok óta ezt teszi, és civil célpontokat, lakóépületeket, iskolákat, óvodákat, piacokat, tengerparti strandokat támad.

MINDEKÖZBEN a brit The Guardian forrásai szerint már meg is született a döntés arról, hogy Ukrajna 560 kilométeres hatótávolságú Storm Shadow angol–francia cirkálórakétákat használjon Oroszországon belüli célpontok ellen – tehát az eddigi is támadott murmanszki területtől a brjanszki, a moszkvai, a belgorodi, a voronyezsi, a kurszki, a rosztovi térségen át a Krímig. A lap azt írja: ezt szeptember 13-án, pénteken még nem fogják nyilvánosan bejelenteni, amikor Keir Starmer, az Egyesült Királyság kormányfője várhatóan találkozik Joe Biden elnökkel.

Ám akárhogy is – Moszkva szemszögéből – azt vitatják meg, itt van-e az ideje annak, hogy az USA és Nagy-Britannia közvetlenül hadba lépjen Oroszország ellen, s ebbe belesodorják-e mindazon országokat – mindenekelőtt a kelet-európaiakat, köztük Romániát Lengyelországot, a baltikumiakat és a skandinávokat –, amelyek területén amerikai bázisok vannak. Ugyanis megfelelő ukrajnai eszközök és képességek híján ezeket a rakétákat csak a NATO-országok műholdas vezérlő rendszereivel az erre kiképzett szakemberek képesek célba juttatni. Mindenekelőtt az USA és Nagy-Britannia képes erre, s

ezzel újabb szintre léphet a tíz és év fél éve zajló összecsapás-sorozat.  

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az elszántságot a nyugati arzenálokban fellehető rakéták véges száma fékezheti. Legfeljebb az idejét múltak ellövöldözése jöhet szóba. Miként az eddig is történt az elavult harceszközök ukrajnai bevetésével a költséges szétszerelés helyett, a nyugati országokban a környezetszennyezés minimalizálására fordított tetemes összegek megtakarításával. Így használták el Ukrajnát szennyezve, az ukrajnaiakat feláldozva a kelet-európai országoknak a Varsói Szerződés idejében felhalmozódott, a NATO-fegyverekétől eltérő szabványok szerint készült hadianyagát is ebben a háborúban. Természetesen, Ukrajna érdekében – a békés vagy békésebb megoldást szolgált, 2014 februárjától aláírt és / vagy parafált megállapodások félretolásával...

MINDEKÖZBEN a svéd védelmi minisztérium közzétette, hogy a kormány engedélyezte a tizenhetedik, ezúttal 444 millió dolláros katonai segélycsomagot Ukrajna számára. Ez gránátvetőket, páncéltörő fegyvereket és különféle felszereléseket tartalmaz „annak érdekében, hogy növeljék Kijev katonai mozgásszabadságát”.

MINDEKÖZBEN, szeptember 11-én, két orosz és egy amerikai kozmonautával a fedélzetén a nemzetközi űrállomáshoz kapcsolódott a legújabb Szojuz űrhajó. Előtte az amerikai NASA és az orosz Roszkozmosz bejelentette: azon dolgoznak, hogy a nemzetköz űrállomásra történő „keresztrepülési programot” 2025 utánra is kiterjesszék.

MINDEKÖZBEN Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította a kormányt, hogy elemezze a stratégiai nyersanyagok, például az urán, a nikkel, a titán és egyebek exportkorlátozásának lehetőségét, feltéve, hogy ez nem károsítja az orosz gazdaságot. Megjegyezte, hogy nincs szükség kapkodásra, de „egyes országokban stratégiai tartalékokat hoznak létre, és más intézkedéseket is hoznak”.

MINDEKÖZBEN…, mindeközben nekem a legendás, grúz-örmény származású orosz író-költő és szerzői dalénekes Bulat Okudzsava sorai jutnak eszembe: „Ám legyintsünk a múltra – feledjük! / A jövőben bízva előre nézzünk! / De hízik már a gonosz a mezőn / Új háború dörög le a lejtőn.” #

Kabai Domokos Lajos