HÁTTÉR: Július 11–12-én a litvániai Vilniusban csúcstalálkozót tartanak a NATO-országok vezetői. A találkozót több körülmény is beárnyékolja. Még mindig kérdéses, hogy minden tagállam megszavazza-e Svédország felvételét. Washingtonnak konfliktusa támadt legfőbb szövetségeseivel amiatt, mert Joe Biden úgy döntött, hogy Amerika a legtöbb ország által elítélt kazettás lövedékeket, bombákat szállít Ukrajnának.

Ezek akár több száz kisebb bombát szórnak szét viszonylag nagy területen, s miután általában is megbízhatatlanok, illetve a küldemény nagy része a szavatossági határidő közelében van, akár évekkel később is pusztíthatnak a civilek között. Bár Kijev ígéretet tett arra, hogy Oroszország nemzetközileg elismert határain túl nem veti be őket a polgári lakosság ellen, a megfogalmazásból az következik, hogy a Donyec-medencében igen. Miként ezt olykor már eddig is megtette, bár ezt ugyanúgy nem kísérte a nyugati és a magyar jogvédők tiltakozása, mint a megelőző kilenc év Ukrajna keleti részén élő polgári lakosságának a kijevi hadsereg általi pusztítását sem.

A csúcs további konfliktusforrása: az elmúlt hetekben az ukrajnai államfő azért kampányolt, hogy országa ígéretet kapjon a NATO-ba való felvétel időpontjára. Ám ezt az amerikai elnök, Joe Biden sem tartja időszerűnek, ami nem zárja ki, hogy egy senkit semmire nem kötelező formulában állapodjanak meg a résztvevők. Ezt Zelenszkij győzelemként adhatná el odahaza a nagy tavaszi ellenoffenzíva kudarca után.

Kijev, a kudarc miatt is, minden módon bizonygatni akarja, hogy a NATO-országok által szinte számolatlanul küldött fegyvert, illetve az Európai Unió békealapjából (!) nyújtott katonai jellegű támogatást megszolgálja. Ez lehet az egyik oka az elmúlt hetekben a lehetséges orosz atomcsapás miatti ukrán részről indult, a nyugati média által felkapott hangulatkeltésnek, továbbá a Donyec-medence lakossága lakó- és középületei elleni, minden eddiginél erőteljesebb, sorozatvetőkkel végrehajtott megtorló támadásoknak.

Ebbe a sorozatba illeszkedik az ukrán légierő által július 9-indított SZ-200-as rakétatámadás. Kettőt a Krími-hídra irányoztak, másik kettőt a Kalugai terület Sajkovka katonai repülőterére – számoltak be oroszországi hírügynökségek a Légi-kozmikus Erők vezérkari főnöke, Viktor Afzalov jelentése alapján. A védelmi minisztérium közleménye kétszer két rakétáról szól, abban azonban minden forrás megegyezik, hogy mindegyiket megsemmisítették, illetve rádióelektronikai eszközökkel hatástalanították. Az orosz hadsereg vezérkari főnöke, Valerij Geraszimov parancsot adott az ukrán légierő hasonló rakétakilövési helyeinek, illetve raktárainak azonosítására és megsemmisítésének előkészítésére. Ez akár arra utalhat, hogy Oroszország csak a NATO-csúcs után indítja az ezzel összefüggő megtorló csapásokat.  (A védelmi minisztérium közleménye itt olvasható)#