Orbán történelmi vesztésre áll Kádárral szemben, mert nem előre viszi Magyarországot, hanem visszafordította a Horthy-korszakba.

Nem fogom itt, ki tudja, hányadik alkalommal, elősorolni, miért vált méltatlanná az ország vezetésére és képviseletére az Orbáni szélsőjobboldali  társaság. Akinek még mindig el kell magyarázni, miért elfogadhatatlan az a mód, ahogyan a Fidesz-kör megteremtette hatalmának gazdasági alapjait az állami vagyon lenyúlásával, aki nem lát kifogásolni valót abban, miként került és kerül birtokok, kastélyok, cégek, értékes lakó- és üdülő ingatlanok sokasága az Orbán-klán tagjaihoz és a kegyencekhez, aki elfogadhatónak tartja, hogy az oligarchikus rezsim prominensei a lopást magától értetődőnek tekintik, lett légyen szó a diplomához, a doktori címhez szükséges, mások által írt dolgozatok lenyúlásáról, közbeszerzési pályázatok vagy éppen választások elcsalásáról, aki nem érzékeli, hogyan fosztják meg módszeresen az egyenlő esélyektől a nem tehetős családokba született gyerekeket, számolják fel a dolgozói érdekvédelmet, támadnak meg mindenféle önszerveződést, centralizálják a hatalmat, írják át nacionalista emlékezetpolitikával a történelmet, attól úgyis hiába kérdezném, hogy hol itt a keresztény állam.

Véres leszámolással torolta meg az uralkodó, hogy az orosz cári családnak akarták felajánlani a magyar koronát.

Herman Róbert, az MTA doktora, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese Megtorlás az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után című tanulmánykötete először 1990-ben jelent meg. Új ismeretekkel gazdagította a bécsi udvar, személyesen Ferenc József szerepét a magyar történelmi emlékezetben 1849. október 6-ához kötött megtorlásokban. Döntően erre alapozva készült az alábbi összefoglaló. Kiderül belőle, hogy míg az orosz fél ellenezte a katonák elleni véres megtorlást, addig a 18 éves uralkodó – Haynau nyomására, s mert időközben előkerült egy irattervezet, amely szerint a magyar kormány az orosz cári családnak ajánlotta volna fel a koronát – feltétlenül bosszút akart állni.

Ölhetsz, lophatsz, hazudhatsz, mások becsületében kárt tehetsz, ha a pártközösség érdeke azt kívánja.

„Féljen, aki, nincs Orbánnal!” című cikkemben a Fidesz elnökének szeptember 29-i beszédéből egyebek között kiemeltem a „Bajtársak és egy vérből valók vagyunk” mondatot. A dermesztő időket idéző gondolatot értelmezve azt mondta, hogy egy ilyen közösségen belül az összetartozás a tévedéseket is felülírja, feltéve, ha nincs kibeszélés.

Öltözékével is kifejezte Hszi Csin-ping, hogy nem adta fel a világszocializmus ügyét.

Peregtek előttem a kínai világtévé adásában a grandiózus – a Guardian szerint: gigantikus – katonai parádé és népi felvonulás képei. A kommunista párt vezetésével kikiáltott népköztársaság hetvenedik évfordulóját ünnepelte Kína október 1-jén. Minden olyan klisé jelen volt az eseményen, amely anno a szocialista világrendszerhez tartozó országok legnagyobb állami ünnepeit jellemezte. Persze sokszoros nagyításban, többszörös embertömegekkel. S amit a mondandóm szempontjából külön ki kell emelnem: az 1917-es októberi forradalom utáni minták alapján, amelyek kialakításához az orosz-szovjet avantgárd művészeinek formai megoldásai szolgáltatták az alapot.

„Bajtársak és egy vérből valók vagyunk”– hangsúlyozta, s hogy a kibeszélést megtorolja.

Látszólag magabiztos beszédet mondott, s végre az annyit hiányolt ország-stratégiai víziót is felvázolta a Fidesz-kongresszuson Orbán Viktor, akit szeptember 29-én ismét a kormányzó párt elnökévé választottak a küldöttek. Szónoklatának elején volt egy különös mondata: „Bajtársak és egy vérből valók vagyunk” – hangsúlyozta. Az ország előtt álló feladatként említette a szegénység felszámolását, a cigányság helyzetének rendezését, a Brüsszeltől való függetlenség teljes kivívását, a migránsáradatnak való ellenállást, a közép-kelet-európai–baltikumi–balkáni multinacionális vállalatok létrehozását. Hiányérzetem listája azonban ennél jóval hosszabb. A fentiek mellett beszédének voltak más, könnyedén odavetett, mégis dermesztő részletei. Tudjuk le előbb ezeknek az ellenzékre vonatkozó reszét, amelyek több helyen villantak elő a szónoklatból! A sajátjainak szóló intelmeket pedig hagyjuk a végére!

A határon túliakkal revolverezte az ellenzékieket a kereszténydemokrata párt vezetője a Fidesz-kongresszuson.

Alig kezdődött meg a Fidesz-kongresszus, máris olyan bejelentés hangzott el, aminek egy magára valamit adó lakosságban robbannia kellene. Semjén Zsolt, a kormányzó Fidesz mikro-méretű szövetségesének, a Kereszténydemokrata Néppártnak az elnöke, örökös miniszterelnök-helyettes azt jelentette be szeptember 29-én a hálás hallgatóságnak:

Az elnökök, az alelnökök a médiával együtt rendítik meg a demokráciába, a jog uralmába vetett hitet.

Az utolsók között lennék, akik egy jó szót hoznának fel Donald Trump amerikai elnök mellett. Hogy képességes emberről van szó, nem kérdéses. Csak hát mire, s főleg hogyan használja a képességeit? No, de nem az első, s nem is az utolsó azok között, akik a néphülyítésre építik politikájukat. És nem is kell messzire menni a példáért. Az azonban mégiscsak sok, ami az elnöki posztról való elmozdítása érdekében zajlik kezdettől fogva Washingtonban! De nem azért, mert nem lenne indokolt, ezt ugyanis én meg nem tudom ítélni. Hanem a kettős mérce miatt.

BEKIÁLTÁS médiaszemle: Tömegesen felmondhatnak az orvosok / Nem akarják Trócsányit / Dühösek a tanterv-készítők / Gyűjtöttek, mégis meghalt egy gyerek / Nem megy a nyelvtanulás / Mészáros 100 milliót adott / Karácsonyt lehallgatták / Orbán a jövő grabancáról

TÖMEGESEN FELMONDHATNAK AZ ORVOSOK – Rendkívüli felmondását helyezte kilátásba október elsejére 68 budapesti baleseti sebész, ha a kormányzat nem teljesíti korábbi ígéreteit – írja a Népszava. Eddig „csak” azt jelezték, hogy az ország mind az 54 traumatológiai ellátóhelyén felmondhatják az önkéntes túlmunkaszerződéseket, ha nem születik megállapodás. Az orvosok szerint az elégtelen finanszírozás miatt ma már olyan kritikus a szakember- és eszközhiány, hogy az veszélyezteti a betegek ellátását. A kormány a nyár végéig ígért választ, de ezzel adós maradt.

Ma az számít sikeresnek, aki többet szakít magának a Föld erőforrásaiból.

A „Pótcselekvés Gretával” című cikkemben, a Bekiáltás blog csaknem hatéves léte óta először érintettem a klímaváltozás kérdését. De mit beszélek? A Magyar Hang utolsó számában olvasom, hogy az Extinction Rebellion (Kihalási Lázadás) nevű, a klímamódosulás, az ökológiai csőd ellen, az élővilág sokféleségének megőrzéséért küzdő nemzetközi civil szervezet azt kérte a sajtótól, hogy a klímaválság, a klímaösszeomlás, a klíma-vészhelyzet kifejezést használják az újságírók. Nyilván elégedetlenek azzal, hogy hiábavaló minden erőfeszítés a tömegek felrázására. Előző írásomban én szintén annak adtam hangot, hogy Greta Thunberg svéd tinédzser szeptember 23-án, az ENSZ klímakonferencián elmondott beszéde sem hoz áttörést. Kaptam is néhány szemrehányást kishitűségem miatt.

Mindannyian betegek vagyunk, s ebbe belepusztulhatunk.

Se szeri, se száma Greta Thunberg rajongóinak. Ismeretségi köröm tagjai, akik között nálam jóval fiatalabbak és hozzám hasonlóan meglett korúak egyaránt vannak, tömegével osztották és osztják meg a Facebookon a New York-i klímakonferencián, szeptember 23-án, hétfőn elhangzott beszédét. Az ajánlásokat általában lelkesültség hatja át, s csak a legritkább esetben jelenik meg bennük a kétely, a nem tetszés, esetleg az aggódás. Én viszont minden megosztás után, sorra másoltam be kritikus kommentemet: