Az USA nem hajtotta végre az atomfegyverekből kinyert plutónium feldolgozására vonatkozó amerikai-orosz egyezményt – állította Vlagyimir Putyin.

Az orosz államfő többek között ezzel indokolta, hogy országa képviselői miért nem vettek részt a közelmúltban Washingtonban rendezett nukleáris biztonsági csúcstalálkozón. Minderről április 7-én, Szentpéterváron, a regionális és helyi médiumok fórumán beszélt az orosz vezető. Mint elmondta: kollégája, azaz Barack Obama személyesen is hívta, és neki nem volt ellenére az utazás, de az oroszországi nukleáris szakértők, mi több a Külügyminisztérium nem javasolta a részvételt. Az okok között a következőket említette:

– Kiderült, hogy a rendezvényt belső amerikai érdekeknek rendelik alá. A záródokumentum kidolgozásában résztvevő öt munkacsoport közül az oroszok csak egyben kaptak volna helyet. Így nem állt volna módjukban befolyásolni a részkérdésekkel kapcsolatos álláspontot. Ez egy olyan atomnagyhatalom számára, mint Oroszország elfogadhatatlan, amit jó előre közöltek az amerikai partnerrel.

– Az amerikaiak nem hajtották végre a 2000-es évek elején az atomfegyverekből kinyert plutónium feldolgozására vonatkozó egyezményt. Eszerint mindkét félnek 34 tonna magasan dúsított anyagot kellett volna saját, erre a célra létesített üzemeiben úgy átalakítania, hogy az a továbbiakban csak békés célú felhasználásra legyen alkalmas. „Mi teljesítettük a saját vállalásunkat, az amerikai partnereink nem” – állította Putyin, majd így folytatta: „Mi több mostanában azt a javaslatot tették, hogy gyengített formában, nagy mélységben akarják tárolni a plutóniumot. Vagyis úgy akarják megőrizni, hogy újrafeldolgozással ismét fegyverzetben legyen felhasználható”.

Az orosz államfő szerint mindenekelőtt ez a vita áll az Oroszország elleni információs háború, köztük az offshore-ügyek kirobbantásának hátterében. Addig, amíg mindez a kommunikációban jelenik meg, még csak-csak lehet tréfának tekinteni, de amikor igazán komoly kérdéseket, köztük az atomfegyverkezést érint, akkor az már más lapra tartozik, és eleget kell tenni a kötelezettségeinknek – jelentette ki, majd a szerinte középkori állapotokat idéző Guantánamói-börtön felszámolását is a meg nem valósult amerikai ígéretek között említette. „Miközben a jogvédő szervezetek asszisztálnak ehhez, képzeljék el, mit tennének, ha ilyen fordulna elő nálunk” – méltatlankodott.

Az orosz–amerikai leszerelési megállapodások sorsa után kutakodó orosz állami média azonban ennél tovább ment. Az április 9-ei, Szombati Hírek című műsorban (a linkkel elérhető videón 27:45-től 32:00-ig) már arról volt szó, hogy nem egy, hanem két egyezményt is megsértettek az amerikaiak, miközben még fizettek is azért, hogy az akkoriban a csőd szélén álló Oroszország mielőbb atomfegyverzeti felhasználásra alkalmatlanná tegye a plutóniumot. Mi több Alekszej Arbatov akadémikus azt nyilatkozta az adásban, hogy Washington 1967 óta mindig is saját érdekei szerint értelmezte a megállapodásokat. A kezdetben Johnson elnökkel aláírt egyezményeket a Nixon, az ifjabb Bush, vagy éppen a Clinton érában rendre átértelmezték. Brezsnyev, Gorbacsov, Jelcin után először Putyin tanúsít érdemi ellenállást – mondta a befolyásos oroszországi szakértő. #

Címkép: Putyin a szentpétervári újságíró fórumon (Forrás: Prezident Rosszii)