Utóirat április 7-én: Alattvalók országa maradtunk

Egy magát majdan megszervező, szociálisan valóban érzékeny baloldalnak csak az ország további jobbra tolódását követően lehet érdemi szerepe sorsunk alakításában.

ValasztasMagyar_1.jpgBár illúziókat nem kergettem, az utolsó bekezdésben mégis hagytam némi kibúvót, amikor így fogalmaztam az előző, az „Alattvalók országa” című, a parlamenti választások előtt egy nappal írt posztomban : „Az eszünk azt mondja: egyikünk sem úszhatja meg abban a rendszerben, ahol – a végeredmény szempontjából édes mindegy, hogy milyen történelmi okok miatt – nem polgári, hanem alattvalói tudatú emberek alkotják az ország nagy részét. A lelkem azonban mégiscsak reménykedik. Holnap ugyanis választások lesznek. És ahogyan fentebb is írtam: a konkrét ember azért egészen az utolsó pillanatig bízik a csodában. És ez alól én sem vagyok kivétel.”

Ezt követően lelkiismereti kérdés, hogy lezárjam az önmagammal, a nyilvánosság előtt folytatott polémiát:

1.) Csodák pedig nincsenek.

2.) Viszont mindenkinek lelke rajta, aki most annak örül, hogy miközben a választók 55 százaléka a Fidesz ellen szavazott, a párt a szavazatok 45 százalékával szerezhet kétharmados többséget a parlamentben. Következésképp: akinek erkölcsi érzéke szerint a választásokon megengedhető az egyoldalú előnyökhöz jutás, az akkor se kiabáljon, ha máskor vele szemben lépnek fel hasonlóképpen.

3.) Egyoldalú előnyhöz juttatták a Fideszt az általa kialakított és a számára kedvező választási szabályok; a párt- és a kormánypropaganda összehangolt finanszírozásával a közpénzek pártcélok érdekében való nagyarányú felhasználása; a csaknem teljes magyar médiarendszer Orbán Viktor céljainak szolgálatába állítása, s ennek következtében a lakosság nagy részének tudatlanságban való tartása.

4.) Az úgynevezett baloldalnak hozzá kell kezdenie az ország megismeréséhez! Ennek első lépéseként meg kell szabadulnia a hozzájuk kötődő újságírók és szakértők életidegen tapasztalatokra és nagyrészt nyugati, mindenekelőtt amerikai sémák szajkózására épülő, egyoldalú befolyásától!

5.) Sokan reménykedhetnek abban, hogy a jegenyefák nem nőnek az égig, de amondó vagyok: a fentiek következményeként szembe kell nézni azzal, hogy a várhatóan tovább mélyülő szociális feszültségek miatt is egyre inkább jobbra tolódik, valamilyen katasztrófa felé sodródik Magyarország. Egy magát majdan megszervező, a mostanihoz képest szociálisan valóban érzékeny baloldalnak talán csak ezt követően lehet érdemi szerepe sorsunk alakításában. Ha egyáltalán…

Amit biztosan tudunk: Magyarország maradt annak, ami két nappal ezelőtt is volt - alattvalók országa.

#