Moszkva egyelőre békén hagyja Orbánt

Törés az orosz-magyar kapcsolatokban; ott is érzékelik a magyar kormány vergődését.

2017-08-28putyinbudapesten2.jpg

Magyarország választásokon teszi mérlegre az egyensúlypolitikát. Erre a gondolatra építve közölt cikket az oroszországi üzleti körök, bizonyos értelemben ellenzékinek számító lapja, a Kommerszant, április 7-ei, szombati száma. Az alcím szerint: Orbán Viktor törekszik arra, hogy miniszterelnök maradjon, s egyaránt megőrizze kapcsolatait Brüsszellel és Moszkvával. Az írásból kiderül, hogy a szerző naprakészen és meglehetősen pontosan ismeri a magyarországi politikai viszonyokat.

Az írás bevezetője szerint a vasárnapi parlamenti választás előtt a közvélemény-kutatók azt vetítik előre, hogy a kormányt negyedízben is „a konzervatív (sic!) Fidesz vezetője, Orbán Viktor fogja irányítani. Az Európai Unió oroszországi politikáját nem egyszer «rossznak és egyoldalúnak» nevezte, Vlagyimir Putyint, az Orosz Föderáció elnökét viszont méltatta amiatt, mert «országát újra erőssé tette». Ezzel együtt Brüsszelben, a szankciókról való szavazási eljárásban a magyar kormány egyetlen egyszer sem élt vétójogával. Szakértők vélelmezik, hogy a választások után Budapest folytatja a «nagyon szűk mezsgye mentén az egyensúlyozást», s törekszik arra, hogy megőrizze kapcsolatait Brüsszellel és Moszkvával is”.

A kommentár szerzője, Galina Dugyina arról számol be, hogy a korábban kétharmados parlamenti többséget szerzett párt feltehetően a szavazatok több mint ötven százalékára számíthat, s ebben az esetben a Fidesz egyedül adhatja a kormány tagjait (Az újságíró figyelmen kívül, hagyja a KDNP-t – KDL.) A győzelmet a négy százalék alatti munkanélküliség és a nem túl jelentős, de stabil gazdasági növekedés alapozza meg. Ám „A választások paradoxona, hogy egyrészt a felmérések szerint a Fidesz nyerni fog, másrészt a lakosság jelentős része már belefáradt Orbán kormányzásába” – nyilatkozta a Kommerszantnak a Szentpétervári Állami Egyetem nemzetközi tanszékének a posztszovjet térséggel foglalkozó docense, Igor Greckij. A szakértő utalt a hódmezővásárhelyi önkormányzati választás eredményére, s a magyar médiának azokra a cikkeire, amelyek ezzel összefüggésben azt sem tartják kizártnak, hogy a radikális jobboldali Jobbiknak és a szocialistáknak lehet esélyük a jelenleg kormányzó párt helyzetének megrendítésére.

Az újságíró arról tájékoztatja az orosz elithez tartozó olvasókat, hogy Orbán Viktor a migrációellenes témát állította a szavazatszerzés középpontjába. Idéz a Soros György ellen is szervezett Békemenet résztvevői előtti március 15-ei Orbán-beszédből. Eszerint – általam oroszból magyarra szándékosan visszafordítva, nem pedig a miniszterelnök honlapjáról, illetve a videó-felvételből citálva – úgymond „külső játékosok akarják elérni, hogy országunkat átengedjük más kontinensekről származó külföldieknek, akik nem beszélik nyelvünket, nem tisztelik kultúránkat, törvényeinket, életünket”. A szerző felidézi a kormányfőnek azt a nyilatkozatát is, amelyben Orbán a magyar származású, amerikai mágnást, Sorost államcsíny előkészítésével vádolta, amit körülbelül kétezer nyilvántartott személy segítségével hajtana végre.

Az orosz publicista nyitott kérdésként tekint Moszkva és Budapest kapcsolatainak alakulására. Mint írja: 2014-től, Oroszországban többször is az egyik kulcsfontosságú európai uniós partnerként jelenítették meg Magyarországot, ahová a nyugati viszony válságos időszakában Vlagyimir Putyin többször is ellátogatott. Ausztriával ellentétben azonban a minap törést szenvedett ez a kapcsolat, amikor a magyar kormány, az EU-partnerekkel való szolidaritás jegyében, kiutasított egy orosz diplomatát a Szkripal-ügy miatt. (A Bekiáltásban három poszt foglalkozik a témával: Kémek és méregkeverők, Méregkeverők, Ügyetlen méregkeverők – KDL.) Moszkvában ezt a lépést „barátságtalannak és megalapozatlannak” minősítették, s ugyanilyen lépéssel viszonozták.

„Oroszországban sokan tekintenek nagy barátként Magyarországra, de ez mítosz. Orbán Viktor kizárólag a nemzeti érdekeket védelmezi” – fejti ki véleményét az említett Igor Greckij. (Vagyis, amit ő, azaz Orbán nemzeti érdeknek tekint – módosítanám én az orosz szakértő kijelentését – KDL.) Ennek érdekében „kész nagyon szűk mezsgye mentén való egyensúlyozásra, s törekszik arra, hogy megőrizze a számára kényelmes kapcsolatokat mind Brüsszellel, mind Moszkvával és Washingtonnal, hogy ilyen módon mozgósítsa hagyományos szavazóit, mindenekelőtt a falusi lakosságot.” A szakértő feltételezi, hogy Orbán Viktor továbbra is az általános európai irányzatot követi, bár „A civil szervezetek (NGO – nem kormányzati szervezetek – KDL.) ellen irányuló jogszabály-módosítások, és kampányok már eddig is igen bonyolulttá tették a viszonyát az EU-val és az USA-val. Ennek megfelelően a külpolitikában a Nyugattól távolodással, az Oroszországgal való melegebb viszonnyal semmit nem nyerne – tehát nincs értelme annak, hogy Moszkva, ebben a pillanatban, számára változtatási javaslatot tegyen.”

De figyeljünk oda a finom közbevetésre: „ebben a pillanatban". A magyarországi választások után feltehetően újragombolják az orosz gimnasztyorkát. Kérdés, hogy megszorítják-e vagy kiengedik-e a felette lévő derékszíjat. Úgyhogy Orbán Viktorral együtt várhatjuk, hogy új hírek jönnek majd a Kremlből. Talán Orbán már érzi, netán tudja is, hogy milyen lépéseket készített elő Moszkva. Egyes hírek szerint nem biztos, hogy örömünket leljük majd bennük. Különösen, ha az Orbán Viktor által pénteken, Budapesten, a legfontosabb lengyel vezetők társaságában, a 2010-es oroszországi szmolenszki repülőgép katasztrófa emlékére felavatott parkra gondolok. A lengyel fél az oroszokat vádolja a légi szerencsétlenséggel, amelynek több akkori lengyel vezető között a jelenlegi kormányzó párt elnökének ikertestvére is áldozata volt. Ám feltehetően ő adhatott utasítást a gép személyzetének arra, hogy hagyják figyelmen kívül a légi irányítás utasítását, amely szerint a nagy köd miatt egy másik repülőtéren kell landolniuk. Nem elég a diplomata budapesti kiutasítása, most még az e miatti lengyel-orosz vitába való demonstratív beszállás is megterheli a kapcsolatokat. De akkor mire voltak jók az eddigi orbáni lépések a Kreml irányába? Egyre zavarosabb helyzetet teremt Magyarország körül a csárdás lépéseihez igazodó budapesti külpolitika.  #

CÍIMKÉP: Putyin a budapesti dzsúdó világbajnokságon egy rajongóhoz szól. Orbán a háttérben - Fotó: Reuters/Balogh László