Éleződik az ukrán–orosz konfliktus: flottabázis lesz az orosz határ közelében.

Az orosz külügyminisztérium megkapta a jegyzéket Kijevből az 1997-ben kötött barátsági, együttműködési és partnerségi szerződés felmondásáról. Az ukrán fél döntése már szeptember 19-én életbe lépett, amikor napvilágot látott a Petro Porosenko államfő által két nappal azelőtt aláírt rendelet. Az egyezmény értelmében annak hatálya – az orosz külügy értelmezése szerint – 2019. április 1-jén szűnik meg.

Az orosz fél már az aláírás napján, szeptember 17-én destruktív lépésnek minősítette a döntést, és mély sajnálkozását fejezte ki miatta. Rámutatott arra, hogy „a kijevi hatalom idegen geopolitikai érdekek szolgálatában és saját politikai érdekektől vezérelve demonstrálja, hogy kész könnyen lerombolni mindent, ami évek, évtizedek alatt jött létre; elszakítani a közös elődök sok nemzedéke által évszázadok alatt felépített kötelékeket”.

Moszkva a kommentárban a 2014-ben fegyveres orosz- és alkotmányellenes puccsal hatalomra került kijevi vezetésről szólt, „amely nem csak az orosz-ukrán kapcsolatokra mér súlyos csapást, de Ukrajna nemzeti érdekeire is. Az orosz fél továbbra is abból indul ki, hogy a mai válság meghaladása elkerülhetetlen. Azonban a kapcsolatok helyreállítása, nyilvánvalóan, már más, felelősségteljesebb ukrán politikusokkal lesz lehetséges”.

Oroszországi szakértői nyilatkozat szerint a lépés – mint annyi más ezekben a hónapokban – a jövő tavasszal esedékes ukrajnai választásokkal függ össze. A nacionalista érzelműek lelkesedéssel fogadják, de a lakosság politikai apátiába süllyedt nagyobb részét csak akkor foglalkoztatja, ha az életkörülményeiben okoz további nehézségeket. Ilyen lehet, ha Ukrajna például vízumkötelezettséget vezet be, amire Moszkva hasonló, bár a jövőre és az ott élő oroszokra is gondolva, enyhébb intézkedéssel kénytelen válaszolni. De ez így is több millió Oroszországban dolgozó ukrajnai állampolgárt hozhat nehéz helyzetbe.

Viszont akár fegyveres konfliktushoz is vezethet, hogy a szerződés felmondásával kérdésessé válik az Azovi-tenger jogi helyzete, bár arról egy 2003-as megállapodás is intézkedik. Ezek értelmében ennek vizeit eddig mindkét fél sajátjának tekinthette, amelyre a Kercsi-szoroson keresztül a hadihajók is ki- és bejárhatnak a két fél egyetértésével. Jövő áprilistól kezdve viszont ez feltehetően nem lesz lehetséges. Jogászkodni persze mindig lehet.

Mindenesetre szeptember 20-án két ukrán hadihajó – a Donbassz elnevezésű kutató-mentő és a Korec nevű tengeri vontató – kifutott Odesszából, majd 23-án, előzetes egyeztetés nélkül, ezért több orosz őrnaszád, hadihajó, sőt repülőgép kíséretében, áthaladt a Kercsi-szoroson, hogy Berdjánszk kikötőjébe jusson. Igen, az Oroszországot a Krím-félszigettel összekötő tengeri híd alatt, amelynek megépítésének fizikai és természeti okok miatti lehetetlenségéről éveken át értekeztek az ukrajnai médiumokban. Mikor pedig megépült, azt jósolták, hogy össze fog omlani. De hát ez mindmáig nem következett be...

Ennél viszont lényegesebb, hogy a két hajó hol kötött ki. A bredjánszki kereskedelmi kikötőt hadiflotta-bázisként akarja használni Ukrajna az év végétől. A hely közel esik az Ukrajnától való elszakadását kinyilvánító, azzal négy éve fegyveres konfliktusban lévő Donyecki Népi Köztársasághoz, illetve az orosz határhoz. Nem véletlen hát, hogy Porosenko államfő nagy győzelemként köszöntötte a legénységet szeptember 24-ei táviratában abból az alkalomból, hogy a két hajó teljesítette a küldetését. Csakhogy mi lesz akkor, ha az oroszok nem csak a kíséretet adják, hanem a sortüzet is? Persze, amíg Porosenko oroszországi gyára termeli a profitot, hogy a budapestiről ne is beszéljek, addig az ukrán államfőnél ez talán nem is különösebben oszt vagy szoroz.  #

UTÓIRAT: Az odessa.net.hu a The Telegraph alapján számol be arról, hogy Nagy-Britannia védelmi minisztere múlt heti ukrajnai látogatásán kijelentette: kormánya attól tart, hogy Oroszország a „megszállt” Szevasztopolból blokád alá veheti az ukrajnai Odessza kikötőjébe vezető tengeri útvonalakat. Egy ilyen forgatókönyv megakadályozására az angolok Odessza körzetébe tengerészgyalogos alegységeket telepítenek 2019-ben, továbbá megerősítik hadihajóik jelenlétét a régióban.

KIEGÉSZÍTÉS: Oroszország ma már Moszkvában élő, nyugalmazott, budapesti nagykövete, Igor Szavolszkij két megjegyzést fűzött a fentebbi összeállításhoz. 1.) Az orosz-ukrán szerződés orosz szempontból nem volt ideális. Az a bonyolult érdekegyeztetés, aminek az alapján az létrejöhetett, 2014-ben felborult. Tehát Moszkvának jó, hogy Kijev kezdeményezte a megszüntetését. 2.) Hadiflotta-bázis az Azovi tengeren viccesen hangzik, mert komolyabb hadi hajó be se juthat oda, mivel a Kercs-Jenikali csatorna mélysége csak 8 méter és maga a tenger is sekély.

CÍMKÉP: Petro Porosenko ukrán államfő

Kérem, tiszteljen meg azzal, hogy részt vesz a szavazásban! Véleménye fontos az orientálásomban. Gondoljon arra, hogy így fizet az egyébként ingyenes tartalomért! ##