Még Ukrajnában sem vezényeltek ki katonákat civilek ellen, Magyarországon már ők cirkálnak a köztereken.

„Diktatúra előtt” címmel a Klubrádió március 25-i reggeli Nemzetközi lapszemléje valóságos hideg zuhanyként öntötte a hallgatókra több nyugati lap riadt elemzésének összefoglalóját a magyarországi politikai helyzetről:

Neue Zürcher Zeitung: Orbán Viktor magyar miniszterelnök „kvázi diktatórikus teljhatalmat” követel magának a parlamenttől. Ha az Országgyűlés jóváhagyja, Orbán időkorlát nélkül, rendeletekkel kormányozhat, és a hatalommegosztást gyakorlatilag felszámolják. A rendeleti kormányzást korlátlan időre tennék lehetővé, a parlament szerepét kiiktatnák, ráadásul az ügyészség jogköre jelentősen kiszélesedne, és álhírek terjesztéséért több éves börtönbüntetés lenne kiszabható.

Der Standard, Bécs, Lendvai Pál: Magyarország a diktatúra bevezetése előtti állapotba került. Eddig egyfajta hibrid államnak számított a Fidesz-kormányzat által kiépített rendszer, se nem demokráciának, se nem diktatúrának, hanem bizonyos demokratikus díszekkel ékesített egypártrendszernek. Ennek most véget vetett a kormányzat által előterjesztett törvénytervezet, amely az ellenőrizhetetlen önkényuralomba való átmenetet jelzi.

Frankfurter Allgemeine Zeitung: Amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök tervez, az felér a demokráciát felszámoló államcsínnyel. Bár Európában mindenütt korlátozzák a polgári jogokat a koronavírus-járvány miatt, ő teljes mértékben a parlament nélkül akar kormányozni. Ugyan vannak még szabad választások, de a Fidesz csaknem minden állami intézményt ellenőriz, és kézben tartja a média legfontosabb részét, a gazdaságban pedig a saját embereinek biztosít előnyöket. Ez a folyamat tíz évvel ezelőtt az igazságügyi reformmal és azzal a médiatörvénnyel kezdődött, amelynek számos előírása önmagában ártalmatlan, illetve legitim volt, de egymással összeillesztve fatális módon meggyengítették a jogállami és demokratikus ellenőrzést.

Válaszom: Csodálom a naivitásodat. Milyen rendelkezést vontak itt vissza azok közül, ami az utolsó tíz évben a hatalom központosítását szolgálta? Médiatörvényt? Nyugdíjalapnak, egészségbiztosítási alapnak a központi költségvetésbe adóként való betagolását? Az iskolák államosítását? Az önkormányzatok jogköreinek központosítását? A Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek elvételét, központosítását? Nem folytatom. Viszont pár nappal ezelőtti cikkemben már megpendítettem a katonák kivezénylésének ügyét, amit most részletezek.

Az országban jelenleg 24 ezer hivatásos katona van (Orbán Viktor közlése) irodistákkal, Afganisztánban, Szíriában, Irakban stb. lévőkkel együtt. Amikor a 70-es évek elején engem, sorkatonaként, Ceglédre szóló eltávozási engedély birtokában, Budapestről vonattal jövet, a ceglédi katonai rendészet elkapott, akkor 110-130 ezer sorkatona volt, nem egészen örömkatonák. (A kérdéseket megelőzendő: büntetésem volt három nap fogda bakancsfűző és nadrágszíj nélkül, nap közben priccs nélkül, viszont géppisztolyos őrséggel kísérve a szénlapátoláshoz, továbbá három hónap helyben járás, azaz laktanyafogság.) Vajon mennyi az esély arra, hogy a mostani, ténylegesen tizenezer szerződéses, vagyis önként berukkolt, honvédségi állományban lévővel szemben géppisztolyos katonai rendészeti járőröknek kell intézkedniük közterületen? Méghozzá páncélozott harcjárművek bevetésével…

De még az intézkedés kommunikációja is béna. Mert például azt lehetett volna mondani: sor kerülhet kijárási tilalom életbe léptetésére, s akkor a katonáknak, a rendőrökkel együtt – de még arra sem vigyáztak, hogy vegyes járőröket vezényeljenek ki –, a bezárt boltok stb. feltörésének megakadályozására kell jelen lenniük a köztereken. A harcjárművekre pedig ott lett volna az ukrajnai eset hivatkozási alapnak, amikor karanténba telepítendők ellen vonult ki több száz, ha nem ezer fő, akiknek legvérmesebbjei összecsaptak a rendfenntartókkal, amint erről részletesen írtam, fényképekkel illusztrálva. De még ott sem katonákat vetettek be, hanem belügyi alakulatokat!

Viszont ez sem ad magyarázatot arra, miért kellett immár csaknem száz céghez katonatiszteket telepíteni. Jóllehet észszerű indoklást adhattak volna erre is. És hogy ki is a honvédség parancsnoka? Nyert. Áder János. Megszólalt ebben az ügyben? Megjelent valami a közlönyben arról, hogy aláírt ilyen parancsot? (Emlékeztetőként: annak idején Göncz Árpád mint főparancsnok akadályozta meg, hogy Antall József és félőrült, félrészeg környezete a honvédséget bevesse a taxis blokád ellen.) Akárhogy is forgatom: már régóta érik, de egyre inkább beérik az államcsíny. Már ha nem vagyunk utána ennek, csak nem vettük észre, mert úgy adagolták be, mint ahogy a vizet melegítik fel egy edényben, amiben a béka egészen az utolsó pillanatig gyanútlanul, sőt kellemesen érzi magát...#

CÍMKÉP: Katonai rendészeti járőrök Debrecen belvárosában, 2020. március 20-án, még maszk nélkül (Fotó:Czeglédi Zsolt MTI)

ALSÓ KÉP: Katonai rendészeti járőrök Győr belvárosában, 2020. március 23-án, már maszkban (Fotó: honvedelem.hu / MTI, Krizsán Csaba)

Zárókép: Katonai páncélozott szállító harcjármű (PSZH, orosz rövidítéssel: BTR – bronyetranszpartyor), Budapest, Széna tér, 2020. március 20. 12:00 (Fotó: Lovas Zoltán, Facebook / Index)