849. BEKIÁLTÁS: Oltásért szorongva

Magasztos a „Minden élet számít!” szlogen, de már az oltásra jelentkezést is érzéketlenség akadályozza.

koronavirusoltasihonlap.png

Lassan belefárad az ember, hogy dokumentálja, mennyire képtelen a tényleges kormányzásra az Orbán-kabinet. Utoljára december 31-én írtam le a Sportmánia Orbániában című cikkemben, hogy „Tessék már végre kormányozni is!”, de most bevallom, némi lelkiismeret furdalásom volt akkor. No, nem azért, mert ne lennék meggyőződve arról, hogy a rezsim vezetői nem az ország egésze érdekében dolgoznak, s ezért nem is tartják fontosnak, hogy a részletek előzetes kidolgozására és összehangolására építve irányítsanak. Csupán azért, mert a jegyzet egészének témájához képest nem hoztam fel további konkrét példákat állításom igazolására. Mentségemre, megtettem ezt már nem egyszer. Ráadásul most itt egy mindenki elevenébe vágó ügy is.

„Hogy lehet egy olyan regisztráció az oltás előfeltétele, ahol nincs automatikus visszajelzés?!” – posztolta a Facebookra a társadalomkutató Antal Attila.

Ezzel kisebb zsilipet rántott fel. Első hozzászólóként három héttel ezelőtti tapasztalataimat osztottam meg a koronavírus elleni oltással kapcsolatos regisztrációról. Egy azonos háztartásban élő, azonos email-címet használó, kilencven év fölötti házaspárnak segítettem a Vakcinainfo.gov.hu portálon való regisztrációban. Az illetők, érthetően, azonos email-címet használnak. Éltes korukra tekintettel még ezzel az eggyel is nehezen birkóznak meg, viszont a rendszer azt követelte, hogy mindkét névhez önálló internetes címet kapcsoljanak.

Mit tehettem, az egyik esetben megváltoztattam egy betűt, s így már elfogadta a gép a jelentkezésüket. Gondoltam, lesz, ami lesz, hiszen egyébként minden fontos személyes adatukat megadtam, beleértve a telefonszámukat, a TAJ-számukat is. Csak lesz annyi empátia az ügyintézőkben, hogy az idős házaspár egyik tagját nem zárják ki az oltásból emiatt! Hogy aztán valóban belátóak lesznek-e, abban bizonytalan voltam. Hiszen ha ennyi előrelátásra sem voltak képesek a járványügyi, vagy mit tudni milyen hatóság – a kormányzat, esetleg a Fidesz pártszervezet (!), illetve az adatok kezelésére felhatalmazott Magyar Államkincstár (?) – illetékesei, akkor ugyan mit lehet várni?

Egy ideig nyomoztam még, hol lehet bejelenteni ezt a rendellenességet, de aztán feladtam. Mert bosszantott, hogy erre fecséreltetik velünk az időt, miközben például Angliában az egészségügyi rendszerben, a mienkéhez hasonlóan meglévő adatok alapján automatikusan kiértesítik a sorra kerülőket. Egyúttal nyugtáztam, hogy a „Minden élet számít!” kampány irányítóit nem igazán érdekli a valóság. Ha érdekelné, akkor az lenne a minimum, hogy a rendellenességekről visszacsatolási lehetőséget kínálnának, ha már regisztrációhoz kötik az oltást. Ahogy a kommentemre reagáló posztoló megjegyezte:

„Az ember jóhiszeműen próbál eljárni (még ezzel a rendszerrel szemben is), de rendre bebizonyosodik, hogy nem érdemes. De az, hogy az oltást is elcseszik, az mindennek a teteje...”

A további kommentekből kiderült, hogy a felháborodásunk nem volt alaptalan. „Telefonon elérhetőek – írta valaki. Tudnak a több személy–egy email cím problémáról (már sokan jelezték), továbbították a Vakcinainfó portál készítőjének, de még nem kaptak választ. Kedvesen ajánlották a plusz e-mail fiók készítését. Nem túl kedvesen köszöntem meg.” Az USA-ban tanító egyetemi tanár felhorgadva kérdezte: „Ez most komoly – hogy a kormány nem tudja, ki hol lakik, hány éves, és milyen betegsége van? Az orvosok által vezetett online nyilvántartás akkor mi? Biztos, hogy erre kéne pazarolnunk a szürkeállományunkat?”

Az eszmecserébe bekapcsolódott egyik ellenzéki politikus leszögezte. „Nincs törvény arról, hogy bárkinek, bármikor, bármilyen oltásért cserébe, előre regisztrálni kéne! Ez adatgyűjtés! Semmi más!” Az ismert rádiós ennél továbbment, mikor azt írta: „Ez pr kampány. A jelentkező a kormányhoz köti, hogy kitől kapja az oltást. Ha kéri...” A téma felvetője a vége felé összefoglalta:

– Ez az adatgyűjtés felesleges az adatok szempontjából. Ez nyilvánvaló.
– Az pedig alkotmányellenes (persze ha lenne alkotmány, mert így ez ma már nem jelent semmit), gonosz politika, hogy külön regisztrációhoz kötik az oltást.
– Ezekből is látszik, hogy az Orbán-rendszer a válság fenntartásában és nem a megoldásban érdekelt.
– De kérdem én, mit tehet az a kisember, akinek nincsenek orvosi/politikai kapcsolatai, nem tud elutazni más országba az oltást beadatni? Nyilván regisztrál. Ez nem a NER-el való együttműködés, hanem a valamiféle túlélés halvány reménye érdekében tett szükségszerűség, hiszen itt is és más esetben is Orbánék minden kockázatot az emberekre szorítottak. Gyűlöletes helyzet. Közben meg folytatódik az egyetemek (fél)magánosítása...

Meg a többi suskus a háttérben – teszem hozzá anélkül, hogy kitérnék annak ecsetelésére, ami a facebookos eszmecserében szintén hangot kapott: milyen kavarodások, megalázó helyzetek jönnek majd létre a jövőben, a határokon az oltási igazolványok vizsgálgatása közben, s ebből milyen, az EU egészét érintő következtetések adódhatnak. Egyelőre azonban még ott tartunk, ahol elkezdtem ezt a jegyzetet. Egyre inkább meggyőződhetünk arról, hogy a Magyarországot kormányzóknak nem hogy fogalmuk sincs a kormányzás mibenlétéről, de ez nem is érdekli őket. Nem a jó kormányzásra törekvés vezérelte és vezérli tetteiket, hanem a társadalmi zavarkeltés, a különféle rétegek, csoportok egymás elleni kijátszása, az emberek bizonytalan helyzetbe hozása. Mert amíg a többség egymás ellen áskálódik, vagy éppen önmagáért szorong, sőt retteg, addig a nemzeti nem együttműködés álarcos lovagjai a közvagyont fosztogathatják.#

CÍMKÉP: „Minden élet számít!” – hirdeti a koronavírus elleni oltásra regisztrációt kérő https://vakcinainfo.gov.hu/ portálon a szlogen. Ám, ha az ember szembesül a jelentkezés során őt érő érzéketlenséggel, óhatatlanul arra gondol: más célok is meghúzódhatnak a kampány mögött. Ezzel együtt, mégiscsak jelentkezni kell!