1121.BEKIÁLTÁS: A várak újjáépítése - történelemhamisítás

Ezek után próbáld majd elmondani az utódoknak mekkora volt itt az osztrák rombolás!

visegradifellegvar.jpg

A visegrádi fellegvárról készült festői fotó alá ezt a kommentet írta egy hazafi:

,,Sokszor elgondolom, hogy a sok eltékozolt pénzből, vajon nem lehetne egy gyönyörű várrá felújítani, renoválni! Azt hiszem, ezt már elfelejthetjük!”

Ellenvéleményem van. Eleve kérdéses, hogy nem eltékozolt pénz-e halott kövekbe fektetni például a jövőt szolgáló oktatás, a tudásgazdaság helyett. De ezen túlmenően, a renoválás ugyebár eredeti állapotban történő újjáépítést jelent. Ehhez képest, szerintem, hál’ Istennek, ez a vár egyelőre még magán viseli a viharos századok nyomát.

Engem évtizedek óta lehangol a magyarországi vár-újjáépítési őrület. Legyen szó az abaúji fűzéri várról, a Fejér megyei csókakőiről vagy a Budai Vár-negyedről. Utóbbiban az eleve nagyzási hóbortból készült, a dekadens kor fülledtségét magán hordozó, a második világháború alatt lebombázott épületek helyén ma már ismét magasba szökő, a Dunával átellenes oldalra szinte ráomló falak emelkednek – betonból. E hamisságot azzal tetézik, hogy avítt díszeket applikálnak rájuk.

Persze, a tömeg tapsolni fog ehhez is. Főleg a NER rajongói, de persze a másik táborban szintén jócskán vannak giccsre fogékonyak, a magukat a meséssé tett múlttal vigasztalók. Az élménypótlék azt is feledteti velük, hogy mindezzel elveszik tőlük és a látogatóktól a tágasság korábbi élményét.

Közvetve, s észrevétlenül a szabadságérzést tompítják bennük, ami az előszobája a szabadságtól való megfosztásnak.

Hozzá, a várnegyed egészének zsúfoltsága, az odaköltöztetett kormányzati hivatalok, a hozzájuk kapcsolódó intézmények miatt máris óriási gépkocsi-tömeg kaotikus állapotokat teremt. Levegőtlenné vált a régebben távlatos, barangolásra invitáló, az építések és pusztítások révén szervesen kialakult, szinte romantikus utcakép, melyet felfedezésre hívó kanyarulatok, kisebb átkötő utcák törtek meg.

Ami pedig a török időkben a Drávától a Balaton-felvidéken át fél karéjban az Északi-középhegység vonalát követő, Nyugaton a Német-Római Birodalom, Északon a szintén Habsburgok uralma alá került királyi Magyarország nemesfém-bányáit, gazdag szász városait védő várrendszer újjáépítését illeti, az kifejezett történelemhamisítás. Aki felújítja, s nem lerombolt állapotukban konzerválja a várakat,

eltünteti a történelmünkből, hogy a Thököly-, majd a Rákóczi-szabadságharc után a Habsburgok végül mindegyiket felrobbantatták, nehogy a rebellis magyarok beléjük fészkelve fellázadhassanak a jóságos császár-királyok ellen.

Próbáld ezek után elmondani az utódoknak, milyen függő helyzetbe került Magyarország az osztrák császárságtól! Persze, mit is beszélek, hiszen az orosz cári csapatokat behívott, az aradi tábornokokat kivégeztetett, a tiszteket közlegényként a császári seregbe besoroztatott Ferenc József családjának minden tagjáról körútrészeket, városrészeket nevezett el Budapesten a főváros hálás és tudathasadásos polgársága.

Ehhez képest az már csak apróság, hogy a mai Ausztria idegenforgalmi termékévé tett Sissi-kultuszban osztozik a budapestiekkel szinte az egész magyar nép. Mit sem számít, hogy főnemeseink, szembefordulva szabadságharcos, vérpadra küldött elődeikkel,

1741-ben, majd 1867-ben a Habsburgok megmentésének rendelték alá az ország érdekeit, a nincstelenek tömegét áldozva fel értük a különböző háborúkban.

Ezzel, talán tudtukon  kívül, elindították Magyarországot a felmorzsolódás útján, népét pedig az egyre gyorsuló romláshoz vezető, máig tartó meghasonlásba taszították. Igaz, ettől még lehet búsongani, egyúttal boldogan talmi dolgokért lelkesedni. Bár, úgy ahogy van, ez a katyvasz tovább taszít bennünket a kilátástalanság, a perspektívátlanság felé…#

CÍMKÉP: A visegrádi fellegvár a Dunakanyar panorámájában – Aki felújítja, s nem lerombolt állapotukban konzerválja a várakat, megmásítja a múltat, s érthetetlenné teszi az egyébként is terméketlen kesergést (Fotó forrása: visitvisegrad.hu)