A műsorban 99 ezer néző szavazott amellett, hogy nem szabad támogatni Ukrajnát, 70 ezer viszont a segítségnyújtást tartotta fontosnak.

Az orosz állami tévé Pojegyinok (Párbaj, Ütköző) című vitaműsorában január 30-án éjszaka azt tesztelték, hogyan viszonyul az orosz átlagember Vlagyimir Putyin Ukrajnával kapcsolatos legutóbbi bejelentéseihez. Történetesen ahhoz, hogy továbbra is folyósítani kell Ukrajnának a hiteleket, s bár a már jelentősen csökkentett árat sem fizeti ki az ukrán partner, a gázcsapok elzárása egyelőre nem vetődhet fel.

A nagy nézettségű műsor hagyományainak megfelelően, három menetben küzdenek egymással a vitapartnerek. Az oroszok képviseletében a botránypolitikus, Vlagyimir Zsirinovszkij, Oroszország Szabad Demokrata Pártjának vezetője, akitől nem áll távol a populista-nacionalista demagógia. Az ukránok álláspontját a Kijevből érkezett Olesz Buzina író, közíró fogalmazza meg. Erős karakterű, energikus, már-már agresszív fellépésű, tarra borotvált fejű férfi. A stúdióban mögöttük saját táboruk. Tapssal támogatják az őket képviselő szóvivőt, illetve az ellenfélre kemény kérdésekkel tüzelnek. Középen a bíró, a kimagasló képességű műsorvezető Szergej Szolovjov, aki nem csak kérdésekkel avatkozik a vitába, hanem ha kell, keményen, ha kell, észérvekkel, ha kell, finom humorral, hol az egyik, hol a másik félnek adja értésére, hogy túllőtt a célon, önmagának is ellentmondott a vita hevében. A menetek közötti szünetekben a küzdő felek szakértőikkel konzultálnak.

És még valami! A képernyő alján, mindkét vitázó oldalán számok pörögnek. A folyamatosan zajló sms-szavazás állását mutatják.

Ennyit a külsőségekről, amit a műsor egy korábbi adásából letöltött képpel igyekeztem illusztrálni. Ezen az egyik vitázó fél szintén Zsirinovszkij. Ami pedig a tartalmat illeti az oroszok oldaláról vád vádat követ. Zsirinovszkij azt üvölti, hogy rendben van, adjuk a pénzt, de a pénz egy részét ellopják a korrupt ukrán oligarchák, a másik részéből meg hadsereget szerveztek, amely majd az orosz katonákat fogja leöldösni. 1991-ben úgy döntöttetek, hogy leváltok Oroszországról, s két évtizeden át csak a Majdanig jutottatok, ahol banderisták, neonácik táboroznak. Olyanok képeit és zászlait emelitek magasba, akik a világháború alatt, a német fasiszták oldalán oroszokat, zsidókat gyilkoltak, belorusz falvakat égettek fel. Hát most akkor egyétek meg, amit kifőztetek! Ukrajnát Klicskotól Janukovicsig árulók vezetik. Látni szeretnénk azokat a tömegeket, amelyek fellépnek a banderisták ellen! Hol vannak az önkéntesek oszlopai, amelyek Kijev felé, a Majdanra menetelnek, hogy szembeszálljanak a középületek elfoglalóival, a törvényes rendet megdönteni akarókkal? Legyen népszavazás, döntsön úgy Ukrajna, hogy szövetségre akar lépni Oroszországgal! Ha így lesz, akkor majd lehet folyósítani a pénzt! Elegünk van abból, hogy sárga csövön megy a kék gáz Oroszországból – utal egy fiatalember Zsirinovszkij táborából az ukrán zászló színeire – miközben vannak orosz városok, ahol most is akadozik a fűtés. Az oroszoknak már elegük van abból, hogy a környezetükben mindig mindenki jobban él, mert hol testvéri, hol meg baráti segítséget kell nyújtani másoknak!

A nézők vevők erre a szövegre, amely valójában egyfajta adok-kapok részeként hangzik el, csak én szerkesztem egybe őket. Valamivel túl vagyunk a műsoridő felén, amikor először írom fel a szavazás állását. Ekkor az orosz népi véleményt képviselő 62 ezer 300 sms áll szemben az ukránok javára beérkezett 30 ezerrel.

A kijevi Olesz Buzina gyakran az érzelmekre apellál. „Ukrajna kétharmada Oroszországgal van. Ti meg cserben akarjátok hagyni a testvéreiteket?” Nem mindenki korrupt nálunk sem. Én is abból élek, amit az írásaimmal keresek. Hozzáteszem, nem rosszul. De megdolgozom érte. És megdolgoznak a pénzért azok az ukrán munkások is, akik az orosz rakétákhoz való alkatrészek felét gyártják, meg a motorokat az orosz helikopterekbe, vagy az orosz földgáz- és kőolaj-kitermelésben vesznek részt. Egyébként sem az ukránok váltak le előbb. Gorbacsov Oroszországa volt az, amely 1990-ben hátat fordított nekünk! A szemrehányásaitok elveszik azoknak az ukránoknak az álmát, akik bízni szeretnének Oroszországban. Ti itt a múltat hánytorgatjátok fel, de jobban tennénk, ha a jövővel foglalkoznánk! Úgy, ahogyan ezt Putyin elnöktől tapasztaljuk. Azt mondjátok, hogy lépjünk be az Orosz Föderációba. Most menne is a dolog, hiszen bölcs ember vezeti az államotokat. De isten ne adja, mi történne akkor, ha egy olyan figura kerülne hatalomra, mint a velem szemben álló Zsirinovszkij!

A szavazás állása az utolsó menet előtt, kerekítve 80 ezer kontra 43 ezer az orosz álláspont javára.

Az utolsó menetben a műsorvezető már többet beszél, mint a kifáradt Zsirinovszkij. Olyan mondatokat ad a szájába, amelyek enyhítik a politikus korábbi vádjait az ukránok ellen. Egyúttal nagyobb teret ad Buzinának, aki szemrehányóan sorolja:

„Azt mondjátok, hogy nem szerveződünk, miközben a tévében láthattátok, hogy hány városban alakultak önkéntes csoportok, hogy megvédjék a közigazgatási épületeket. De könnyű nektek innen beszélni! Sorra kapom a fenyegetéseket azért, amit az orosz tévéműsorokban nyilatkoztam az elmúlt napokban. Nekem magamnak is számolnom kell a bosszúval, amikor Kijevbe érkezem. Arról sem igen tudtok, hogy a belügyi alakulatok tagjait, akik természetesen a szolgálat után a többi ember között élnek, milyen fenyegetések érik. Hogy körbeveszik a házukat, megfélemlítik a feleségüket, a gyerekeiket… Fáj a lelkem attól, amit ma este ebben a stúdióban hallottam. A háttérben nyilván most is folynak a diplomáciai tárgyalások arról, hogyan lehetne orosz segítséggel normalizálni a helyzetet. Mert az amerikaiak, meg az Európai Unió csak feszültséget kelteni, megosztani tud, ahogy Jugoszláviával is tette, meg azokkal az országokkal, ahol most nélkülöznek, mint Bulgáriában. Nekünk viszont legyen végre az a dolgunk, hogy akár ezt a műsort is annak tisztázásaként tekintsük, miről, mit gondolunk, hogy aztán összefoghassunk!”

Mindez az utolsó menet végére megteszi a hatását. Bár végeredményként csak a győztes Zsirinovszkij nevére beérkezett szavazatok száma hangzik el, de előtte még sikerül felírnom a képernyőn pörgő utolsó számjegyeket: 99 ezer 334 néző szavazott amellett, hogy nem kell támogatni Ukrajnát, 70 ezer 293 viszont a segítségnyújtást tartja fontosnak. Az oroszok tehát meglehetősen dühösek az ukránokra, ám a műsor végére a korábbi ötvenszázalékos különbség harmadára apadt; idővel többekben felülkerekedett a belátás érzése.

#

2014-ben, a Bekiáltás blogban Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban az alábbi posztok jelentek meg:

1. Egy üstben főhet a gulyás és a borscs? (2014.01.09.)

2. Ostobaság oroszokkal riogatni (2014.01.19)

3. A németek pénzelték Lenint - állítja az orosz állami tévé /2014.01.23.)

4. Ne a tükröt törjétek össze! (2014.01.25.)

5. Fekete forradalom narancsos pestissel (2014.01.27.)

6. Nő a neonácik befolyása Ukrajnában (2014.01.28.)

7. Torzítva tudósít Ukrajnáról a média (2014.01.28.)

8. Putyin: Finanszírozni kell Ukrajnát (2014.01.29.)

9. Dühösek az oroszok az ukránokra (2014.01.31.)