Csaknem üres teremben tárgyaltak Orbánról. Hát miért is rezelne be?

Sajnálom Barátom, de akárhogy is nézem: a valóságérzéked ismét cserben hagyott. Nyugat-Európa a maga sok évszázados, brutális önzésével marad az, ami mindig is volt: közönyös aziránt, hogy mi történik a gyarmatain, vagy mint esetünkben, a hátsó udvarában. Magyarország szintén ugyanolyan ma, amilyennek hajdan József Attila leírta a „Levegőt!”-ben: az elporló falvak, a jog fájáról lehullottak, a mindentől összerezzenők, a választani is rettegő, csak a toros mulatságokban vidulni tudók, a könnyű életet élő alattomosak országa. És persze Orbán Viktor

egyre mohóbban építi tovább egyszemélyes hatalmát, bár előttem rejtély, miért jó ez neki.

Abban azonban biztos vagyok: ismét hiába vizionáltad, hogy most aztán megregulázzák a diktátort, mert a botrány az egekig ér. Vörös Imrére, a volt alkotmánybíró jogászprofesszorra hivatkoztál, aki immár egy német lapban is közzétette, hogy a felhatalmazási törvénnyel – leánykori nevén: a koronavírus elleni védekezésről szóló törvénnyel – kapcsolatban a kormányzati propaganda csúsztat, amikor azt állítja, hogy az országgyűlés bármikor véget vethet a miniszterelnök korlátlan idejű uralmának. Valójában erre csak akkor kerülhetne sor, ha a kormány megszüntetné a veszélyhelyzetet, mert az alaptörvény szerint ez csak a kormány joga.

Vagyis egyedül Orbán Viktoron múlik, hogy egyáltalán napirendre tűzhető lesz-e a kérdés. Ha megtörténne a csoda, és a teljes nemzetközi elszigetelődéstől tartva visszalépne a korlátlan hatalomtól, még mindig kérdéses marad, hogy az országgyűlési pulpituson és padokban ülő mamelukjai eltörlik-e az intézmények, a cégek, a magánszemélyek életébe gátlástalan beavatkozást lehetővé tevő, az elmúlt hetekben született rendeletek tömegét. Lássuk be, ez is egyes egyedül a kormányfő döntésétől függ! S ha valamelyik nap bejelenti a látszólagos hátraarcot, az semmi többet nem jelent majd, csupán azt, hogy  mindent elrendezett már, amit akart. Egyébként meg úgyis jön a második COVID-hullám, vagy valami más. Akkor hozza magát ismét helyzetbe, amikor akarja, hiszen tudtommal a migránsok miatt elrendelt különleges állapot is érvényben van, pedig menekült lényegében nincs.      

Sajnálom Barátom, hogy erre a Vörös Imrét május 14-én megszólaltató Rónai Egonnal, az ATV „Egyenes beszéd” műsorvezetőjével, no meg az alkotmánybíróval aznap szintén interjút készített Bolgár Györggyel, a Klubrádió „Megbeszéljük…” adásának házigazdájával együtt csak most jöttél rá. Azt pedig kifejezetten botrányosnak tartom, hogy a teljes, magát ellenzékként feltüntető gyülekezet sem vette észre a csapdát. Ha észrevette, s úgy tett, hogy nem, akkor annál rosszabb. Mindenesetre nem ebben a tálalásban beszéltek a helyzetről, mert – ha jóindulatú vagyok – ők is elfelejtették figyelmesen elolvasni a mindenki számára hozzáférhető felhatalmazási törvényt, és azt összevetni a Fidesz által a társadalomra ráerőltetett alaptörvénnyel. Bár még erre sem lett volna szükség, mert már márciusban megtettük ezt néhányan. Bruck András például azt írta március 21-én, a Facebookon:

„a kormány a járványhelyzetre hivatkozva arra kér majd felhatalmazást, hogy lényegében bárkivel, bármit, bármeddig megtehessen.”

Beépítettem ezt a mondatot saját, ugyanaznap keltezett cikkembe, aminek az volt a címe: „Orbán teljhatalmat akar”. A jegyzetem bevezető mondata így hangzott: „A felhatalmazási törvénytervezetnek nincs tételes korlátja, a vezéren múlik, mikor adja vissza a hatalmat a parlamentnek”. Történt mindez néhány órával azt követően, hogy a törvénytervezet – dr. Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztésére, Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára – 2020. március 20-án, pénteken, 20 óra 45 perckor került Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez.

A szöveg nyilvánosságra kerülése után azonnal leírtam: a teljhatalommal való kormányzásnak csak látszólag van időbeli korlátja, mert semmit nem mond arról, milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a veszélyhelyzet megszűntnek legyen tekinthető. Kimondva kimondatlanul ezt is a kormányra bízza, vagyis Orbán Viktor belátására. Ennek ellenére a jogszabályt március 30-án csont nélkül fogadták el a vasmarokkal kézben tartott, általa bátraknak nevezett bólintó Jánosok, vagyis a parlamentjében ülő kegyencek. Előtte azonban, még március 25-én, a Klubrádió Nemzetközi lapszemléje nyomán, „Lopakodó államcsíny” főcím alatt számoltam be arról, hogy egy sor nyugati lap szintén riadóztatott.

A Neue Zürcher Zeitung például azt írta, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök „kvázi diktatórikus teljhatalmat” követel magának a parlamenttől. A bécsi Der Standard szerint Magyarország a diktatúra bevezetése előtti állapotba került. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkében az állt: amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök tervez, az felér a demokráciát felszámoló államcsínnyel.

Éppenséggel semmi nem történt ezek után. Mármint a demokrácia letéteményeseinek tekintett nyugati intézmények, illetve kormányok oldalán. No jó, április 1-jén tizenhárom európai kormány figyelmeztetett: vészhelyzetre hivatkozva sem lehet fellépni a jogállamiság és a szabad sajtó ellen. Az ilyenekkel azonban tele a padlás.  De te, álmodozó Barátom, most épp a magyar alkotmánybíró németországi cikkétől várod, hogy a Nyugat nem hagyja majd annyiban. Azt mondtad: „Meglásd! Az európai parlament mai, május 14-ei ülése után megkezdik Orbán ráncba szedését.” Rendben, gondoltam, aztán késő este belenéztem az Euronews adásába.

A szerkesztők két percet szántak arra a vitára, ami a parlamentben zajlott a magyarországi felhatalmazási törvényről. De már az első pillanatban tudni lehetett: a képviselők döntő többségét nem foglalkoztatja az ügy. A hatalmas tanácskozó terem kongott az ürességtől, amiben persze – legyünk méltányosak – a járványnak is szerepe lehet. Voltak persze néhányan, akik szembe mentek az árral, mint az megtudható a csatorna honlapján az írásos összefoglalóból.

♦ Iratxe Garcia Perez szociáldemokrata frakcióvezető kiemelte, példa nélküli helyzet, hogy az EU egyik tagállama már nem tekinthető demokráciának. „Azzal, hogy hallgatunk, vétkessé válunk mi is, szükség van a 7-es cikkely szerinti eljárás minél hamarabbi alkalmazására” – mondta és azt tanácsolta a néppárti képviselőknek, hogy zárják ki a pártcsaládból a Fideszt.

♦ Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti képviselő, Judith Sargentini után a magyarországi helyzet rapportőre így fogalmazott: „Van egy kormány, a magyar kormány, ami a veszélyhelyzetet úgy rendelte el, hogy nincs időkorlát. Ma a magyar kormánynak széles körű hatalma van, és nincs időkorlátja. Ez nem lett volna szükséges, ezzel gyakorlatilag hátat fordítanak a demokráciának.”

♦ Birgit Sippel szociáldemokrata EP-képviselő szerint Magyarországon a vírus elleni harc jegyében úgy tűnik, inkább az ellenzékkel, a civil szervezetekkel, az önkormányzatokkal a számolnak le. Aztán rápirított a döntéshozókra: „Mindannyian tudjuk, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárás blokkolva van az Európai Tanácsban. Készen állnak-e arra, hogy leállítsák az Orbánnak folyósított EU-s pénzeket?” – tette fel gúnyosan a költői kérdést.

♦ Malin Björk a szélsőbaloldali frakcióból így fogalmazott: „Nem most vitázunk először Magyarországról. A Fidesz-rezsim mindig egy kicsit tovább megy, szerintem direkt, hogy más kormányok is kövessék őket.”

Persze, megszólaltak azok is, akik védték az Orbán-rezsimet: a magyar kormány nevében Deli Andor Fideszes EP-képviselő, Nicolas Bay, franciaországi szélsőjobboldali képviselő, Elżbieta Rafalska, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció lengyel EP-képviselője. Vincze Loránt, a romániai RMDSZ EP-képviselője. A két csoport között lavírozva Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke csupán ennyit bírt mondani:

„Az Európai Bizottság aktívan monitorozza az összes tagállamban a helyzetet, így Magyarországon is. Vizsgáljuk a konkrét lépéseket”.

A jobbikos Gyöngyösi Márton ennél jóval kendőzetlenebb volt, mikor így beszélt a csaknem üres teremben: „Az elmúlt két hónapban Orbán Viktor visszaélt hatalmával Magyarországon. Kormányrendelettel magánvállalkozásokat helyeztek állami irányítás alá, miközben családtagjai és barátai több milliárdnyi állami támogatáshoz jutottak. Az ellenzék vezette önkormányzatokat megfosztották bevételeiktől, a helyi vállalati adótól például. (…) Orbán gyáva, mert nem jött ide megvédeni a jogszabályt. Opportunista is, mert lábbal tiporja az európai értékeket, és autokrata rendszert épít európai pénzekből és európai támogatásokból. És mindaddig így fog tenni, amíg német vállalatok és más nyugati befektetők még mindig kényelmes és kivételezett helyzetben vannak Magyarországon”.

Így aztán hiába hangzott el az ATV budapesti stúdiójában, május 14-én este, hogy bábszínházzá vált vagy válik a magyar parlament, nem marad el ettől az sem, ami Strasbourgban, illetve Brüsszelben zajlik. Tetszik, nem tetszik, Barátom, ez a helyzet, de te csak reménykedj! #

CÍMKÉP: Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke a csaknem üres EU-parlamenti teremben kilátásba helyezte, hogy továbbra is aktívan monitorozzák Magyarországot. Reszkessetek hát orbánisták! (Fotó forrása: Euronews – képernyőkép)