Kormány és ellenzéke egyaránt azt akarja elhitetni velünk, hogy létezik mindenkihez kegyes tőkés társadalom.

Történelminek nem nevezném, de elsikkadni sem szabadna fölötte. Fekete-Győr András, a Momentum pártelnöke szeptember 21-én, hétfőn nem rendszerváltásról, hanem korszakváltásról beszélt. Következésképp, a rendszer neki is megfelel. Amint a „Diákjaira panaszkodik a professzor” című cikkem végén írtam:

Aki Belaruszt uralja, az Európa–Ázsia közötti vasúti áruforgalom ütemét, tarifáit is befolyásolhatja.

Legszívesebben falba verném a fejem, hogy ez nem jutott eszembe! A vasúti áruszállítási útvonalért folyó küzdelem is az egyik magyarázat arra, miért avatkozik be az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az Európai Unió, Lengyelország, s az utóbbi oldalán a nem oszt, nem szoroz Litvánia a belarussziai események alakításába. Korábbi cikkeimben több magyarázatot is megpendítettem. Több tényező mellett elég logikusnak látszott, hogy

A tudásdeficitet nem lehet megszüntetni erővel és nacionalista propagandával.

„Manapság csak az az ismeret létezik a hallgatók számára, ami az előadásban elhangzik. Másutt megszerzett tudásra nem hivatkozhat az előadó” – hallottam ezt valamikor Spiró Györgytől, az írótól, aki így idézte fel egyetemi és középiskolai diákok között szerzett tapasztalatait. Minden tanárnak, oktatónak van hasonló élménye. 1993 és 2013 között nekem is volt, amikor a legkülönbözőbb helyeken, köztük egyetemeken, már legalább középiskolát végzett fiatal felnőtteket tanítottam. Miközben konstatálni voltam kénytelen az évről-évre reménytelenebb helyzetet, tudtam, hogy

A folytatásos tragikomédiában, amelyben Putyiné az ördög szerepe, most írják a Navalnij-fejezetet.

Az MTI alapján a szlovákiai Új Szó is azt írta szeptember 17-én: „Kiderült, hogyan mérgezhették meg Navalnijt”. Szerintem meg nem derült ki, mert az a bejelentés, hogy az orosz ellenzéki politikus szállodai szobájában lévő vizes palackokon a Novicsok nevű idegméreg nyomait találták, igen gyenge lábakon áll. Mégis ezzel van tele a világsajtó. Amennyire érzékelhetem: elenyésző azoknak a médiumoknak a száma, amelyek felvetnék:

Ha szabadságharcos vagy, ne légy vétkes mások halálában saját kényelmedért küzdve!

A járványos időszakban a maszkviselés ellen ágálókat kétszer is legazembereztem az elmúlt napokban, a Facebookon. Az egyikben azoknak mentem neki, akik a védőeszköz hordásának megtagadását azzal indokolják, hogy szabadságunk utolsó darabjaiért harcolnak. Szerintük, helyettem is. A másikban arra kértem a maszkelleneseket: helyezzenek letétbe hiteles nyilatkozatot arról, hogy szervezetük ellenáll a más emberek által kilélegzett mindennemű baktériumnak, vírusnak, miegymásnak. Ezért hozzájárulnak ahhoz, hogy esetleges kórházi operációjuk esetén, se az operáló orvos, se az asszisztencia ne viseljen maszkot. Ugyanis nem tűrhetik, hogy a műtétet végzők akár órákon keresztül is hordják azt a védőeszközt, aminek használatát ők maguk akár tíz-húsz percen át is szabadságuk korlátozásaként, sőt az életükre törésként élik meg. Mindkét esetben azzal érveltem:

A Putyinnak tulajdonított merényletek annyi kárt okoznak neki, hogy már csak ezen is el kellene gondolkodni!

Nincs azzal semmi baj, ha valaki kedveli Navalnijt. Még azzal sincs, ha utálja Putyint. A baj azzal van, amikor a médiumok serege, illetve a posztolóként és kommentelőként is botcsinálta százak és ezrek kritikátlanul átveszik a tőkés világ grandiózus tétekben játszó urainak érdekeit szolgáló politikusok hisztériakeltő blöffjeit. Most, hogy az illetékesek elérkezettnek látták az időt, hogy

A nagy tömegek szemében az oroszországi parlamenti rendszer egyre kevésbé különbözik a nyugatitól.

Mikor hagynak már fel a nyugati szerkesztőségekben azzal, hogy a vágyaik szerint alakítsák a híreket? A hétvégén az Euronews-on futottam bele abba a latolgatásba, hogy Putyin orosz elnök pártjának, az Egységes Oroszországnak micsoda erőpróbát jelentenek a szeptember 13-i, vasárnapi regionális választások. Az ellenzék pozícióinak lehetséges térnyerését a közelmúltbeli habarovszki tüntetések felvételeivel illusztrálták. A demonstrálók azt követelték, hogy engedjék szabadon a gyilkosság szervezése és felbujtás vádjával előzetes letartóztatásba helyezett Szergej Furgalt. A csaknem legtávolabbi keleti körzet népszerű orvos-közgazdász kormányzója korábban a szövetségi parlamentben is volt képviselő mint a mélynacionalista-sztálinista, a nevében liberál-demokratikus parlamenti párt tagja. Ám előzetes letartóztatása után Putyin azonnal felmentette kormányzói tisztségéből. A tiltakozók szerint

Baljós dolgok következhetnek abból, hogy szövegei hemzsegnek a katonai kifejezésektől.

Orbán Viktor megígérte, hogy ezentúl gyakrabban szól az országhoz. Szeptember 12-én, szombaton mindjárt kétszer is megtette ezt. Egyébként helyesen. Senkinek nem lehet kifogása az ellen, ha a járványhelyzetben gyakorta tájékoztatják az embereket. Bár talán szerencsésebb lenne, ha érdemi adatok közlésére felhatalmazott, elismert járványügyi szakértők is megszólalnának mellette, esetleg helyette. Persze, nem feltétlenül Müller Cecília asszonyra gondolok, akinek enyhén szólva ellentmondásosak voltak a fellépései. Részben talán ezért is veszi át a szerepét a miniszterelnök. Vele viszont az a gond, hogy

Értsük meg őt, de ne hibáztassuk azokat, akik végre cselekszenek!

A Színház és Filmművészeti Egyetem önkényesnek tartott átszervezése ellen fellépő diákok és a velük szimpatizálók megmozdulásával foglalkozott Gregor Bernadett színésznő szeptember 11-ei Facebook-posztjában. Arra panaszkodott, hogy amikor 1991-től 1995-ig volt az intézmény hallgatója, megalázó helyzetekbe hozták, ám:

A hibrid háborús készülődés felől nézve a vakcina kifejlesztésével kapcsolatos híradások is más megvilágítást kapnak.

Az oroszokkal kapcsolatos őrület ismét kezd tetőfokára hágni. Abban a játszmában, amelynek célja, hogy piacot találjanak a drága amerikai gáznak az olcsó oroszországi helyett, s hogy az USA kormánya megakadályozza a német–orosz együttműködés elmélyítését, a nyugati sajtó gyakorlatilag elhallgatja az orosz tudósoknak a koronavírus elleni kutatásokban elért eredményeit. Természetesen a gazdasági indítékok által mozgatott, a Belarussziát és Lengyelországot is bekapcsoló geopolitikai játszmák részeként ennek is vannak üzleti vonatkozásai.