Beszélgetniük kellene vele az ellenzéki pártok vezetőinek a megbékélés érdekében – állítja egy posztoló.

„Nagy hibát vét mindenki a demokratikus ellenzékből, aki csípőből támadja O.V. döntését Novák Katalin jelölése kapcsán” – figyelmeztet Iván Schweitzer a Facebook Respublika nevű portálján. Szerinte N.K. minden kompetenciával rendelkezik ehhez a poszthoz és az ellenzék akkor lép helyesen, ha meghívja egy beszélgetésre, aminek célja, hogy eldönthető legyen, megszavazhatja-e köztársasági elnöknek. Hogy erre mit lép N.K., az elárulja, mire lehet számítani tőle. Ha elutasítja a beszélgetést, ország-világ előtt demonstrálja, nem is tervezi, hogy a nemzet egészét reprezentálja. Ha elfogadja, az ellenzék is nagyot léphet előre, annak felmutatásában, hogy komolyan nemzeti megbékélésre törekszik – polemizál Schweitzer. Csakhogy

főleg tiltakozó kommentek sokaságát váltotta ki ezzel. Volt, aki azt írta: „Ádernél is szolgalelkűbb, az ország felét elutasítja, a nőknek azt javasolja, hogy ne akarjanak olyan sikeresek lenni, és annyit keresni, mint a férfiak.” Más szerint viszont „családügyi miniszterként már bizonyított azzal, hogy politikai állástól függetlenül MINDEN EGYES család érdekeit képviselte”. Ezzel szemben itt egy bírálat a szalonképesek közül: „Az egyszülős, a hátrányos helyzetű, a krónikusan beteg vagy fogyatékkal élők, a sokgyerekesek nagy része mind vesztese a Fidesz es benne NK országlásának, miniszterségének. Ez MA a családok TÖBBSÉGÉT jelenti és nem mellesleg a GYEREKEK TÖBBSÉGÉT is”.

Vele értettem egyet, s azzal reagáltam az eredeti posztra, hogy a remény hal meg utoljára. Az ország viszont már haldoklik a szemérmetlen hatalomgyakorlás következtében. Tényleg annyira nem nyilvánvaló, hogy ez a kormányzás az átverések láncolatára épül? Tényleg nem világos, hogy ennek a kormánynak a tagjai élükön a gazdával, szemrebbenés nélkül hazudnak, tagadnak le nyilvánvaló dolgokat?

Javaslom az Orbán-sajtótájékoztató tanulmányozását! Továbbá annak figyelembe vételét, hogy Novák K nem átallja családsegítésnek nevezi azokat a programjait, amelyekkel 1945 óta nem látott mértékben, a (felső)középosztály javára a szegényebbektől átforgatott pénzekkel valósul meg a szegregáció, a szolgák Magyarországának létrehozása.# (Ez volt a 002-es beszólás a Facebookon szétszórt kommentjeim közül. Holnap jön a folytatás) 

CÍMKÉP: Az ellenzéki MSZP propagandamémje a Fidesz-trollok lejárató készítményeinek stílusában – Egyébként a rendszerváltozáskor, s később ők is azon voltak, hogy hogy minél több döntés a pártközpontok háttéralkujában szülessék meg (Az ízléstelen, az ösztönöket felkorbácsolni akaró kép forrása a szocialista párt honlapja)

FEJLEMÉNY:
A Bekiáltás ajánló oldalán azt üzente valaki a szokásos magyari sztereotipia jegyében:
„Ezzel a szegregáció dologgal kapcsolatban talán jegyezzük meg: van akiken nem lehet segíteni mert nem hagyják! Tanulatlanok, sok esetben gyakorlatilag analfabéták, tanulni vágyó gyermekeiket nem hagyják iskolába járni, sok esetben a szülők zárják el előlük a tudás megszerzésének lehetőségét, mivel csak a pillanatnyilag vélt érdekeik fontosak számukra egyetlen megállapodást sem tartanak be, munkahelyükön rengeteg probléma van velük és ami a legfontosabb; képtelenek beilleszkedni a társadalomba, képtelenek elfogadni társadalmi alapvetéseket. Ilyenek minden országban vannak, nálunk is, de azt leírni, hogy Novák Katalin hozzájárult a társadalmi szegregációhoz legalábbis barokkos túlzás, ő egyszerűen kénytelen elfogadni a mai magyar valóságot.”

Gondoltam, ez is megér egy rögtönzött beszólást. Íme:
Óh, milyen félreértések egyetlen kommentben! Ha van is, akiken nem lehet segíteni, de ott már a kormányzással, a társadalom egészével van gond, amikor a teljesen lecsúszók aránya 15-20 százalék körül alakul. Arról még nem hallott, hogy pozitív mintákra rávezető, államilag finanszírozott és kiképzett családsegítők tömegének kellene foglalkoznia a reménytelen helyzetbe került családokkal? Ugyanis a minden értelemben alulszocializáltaktól, nagyrészt írástudatlanoktól nem várható el tömegesen, hogy saját hajuknál fogva húzzák ki magukat a kilátástalan helyzetből, amit egyébként ők maguk nem is biztos, hogy így élnek meg akkor, amikor a szórakoztató média is a deviáns viselkedést közvetíti feléjük is. (Lásd ,,A mi kis falunk"-at az RTL-en vagy a valóságshow-k tömegét!) Hogy egy családügyi miniszternek ne lett volna dolga a társadalmat hosszú távon maga alá gyűrő szegregációs folyamat elleni fellépés több generáción átívelő programjának kezdeményezése? Na ne már! Akkor miért vette föl a nem két filléres fizetését, s a vele járó ellátmányokat?#