A gyurcsányisták a képviselőik számának növelését tekintik elsődlegesnek.
Nincs illúzióm egyik ellenzéki miniszterelnök-jelölttel kapcsolatban sem. Egyik sem képviseli a kapitalizmus-kritikus társadalmi baloldali értékrendet. Minthogy ilyen jelölt, s főleg mögötte álló politikai erő a láthatár legtávolabbi pontján sem rajzolódik ki a közelgő parlamenti választásokkal kapcsolatban,
Budapest taktikázik, Varsó és Kijev revánsra vágyik, Brüsszel kivár, Moszkva és Washington jól jár...
Ennél abszurdabb helyzetet még nem láttam – jelentette ki az Ekonomika Szegodnya orosz portál által idézett szakértő. Az ,,Európa árfiaskója lehetővé teszi a Gazprom számára, hogy anélkül térüljön meg az Északi Áramlat-2 beruházás, hogy beindítaná a szállítást” című cikkben az idézett szakember
A kapcsolati háló révén óhatatlanul a nemzetközi nagytőke érdekeit is szem előtt tartja tanácsadói ténykedése során.
Mindig elcsodálkozom azon, hogy a hivatásos és nem hivatásos elemzők minden politikusi döntést egy személyre vezetnek vissza itthoni és például amerikai, berlini, moszkvai eseményekkel összefüggésben. Nem veszik figyelembe, hogy valójában érdekcsoportok állnak az előretolt szereplők mögött legyen szó, mondjuk Obamáról. Trumpról, Bidenről, Merkelről, s bármilyen elképzelhetetlen, Orbánról vagy Putyinról. Ez az angolszász sajtó, újságíró iskolákban tanított eljárásából (is) következik, aminek az a lényege: bármiről van szó, azt mindig egy személyhez kell kapcsolni, akit szerethet vagy gyűlölhet a közönség, mert ez az érzelmi azonosulás növeli a példányszámot, a hallgatottságot, a nézettséget, vagyis a profitot. Ennek hatásaként a magyarországi közéleti műsorokat, cikkeket, nemkülönben a népi internetet ma már szintén átszövi ez a szemléletmód, ami az ellenzéki előválasztással összefüggésben ilyen mondatokban érhető tetten:
Sebastian Kurz környezetében a korrupcióval kapcsolatos nyomozás kormányválsághoz vezetett.
Anno azzal bódították a magyarországi választókat a rendszerváltó pártok, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással a nyugati életminőség néhány éven, legfeljebb évtizeden belül valósággá válik nálunk is. Szlogenféleségbe foglalva ez így hangzott:
Az orosz államfő bejelentései nyomán végre jelentősen esett a gáz nagykereskedelmi ára.
Tömegével találkozom azokkal a hírekkel, miszerint nem lesz elég gáz a télen több nyugat-európai országban. Ami lesz, annak máris csillagászati az ára. És persze ezért az egészért Moszkvát teszik meg bűnbaknak. Miként Stier Gábor is írta még október 4-én: „A nyugati importőrök most a Gazpromra mutogatnak. Pedig nemrég még harsányan hirdették, hogy megvannak ők az orosz gáz nélkül is”. Viszont nem olvasok és hallok
Új kiegyezéssel vetnének véget az Orbán–Gyurcsány párviadalnak.
Akár történelmivé is válhat az a 2021. október 1-jei hír, miszerint az ellenzéki térfélen lezajlott miniszterelnöki előválasztás első fordulójának harmadik helyezettje, Márki-Zay Péter bejelentette:
Az MSZP társadalomtudós politikusa Marxszal igazolja a párt passzivitását.
Wiener György politológus sokat tud a tőke működésének elméletéről, vizsgálatának Adam Smith-től és David Ricardotól Karl Marxon át Gunnar Myrdalig, Joan Robinsonig, Leif Johansenig, Andrew Klimanig, s még ki tudja ki mindenkiig tartó társadalomtudósainak téziseiről. Ezért kísérte könyvének szeptember 20-ai, a COVID-járvány miatt egy évet csúszott bemutatóját jelentős szakmai érdeklődés. Más kérdés, hogy a mű méltatói, akárcsak a közönség soraiban ülő szakértők kétségeket is megfogalmaztak arról, helytálló-e a szerzőnek a könyve címébe emelt állítása, miszerint
Mindkét tábor a „buta, műveletlen magyar nép” hálátlanságán van felháborodva.
Tépi a faágakat a viharos szél. Repülnek a légben a sárguló levelek. Kicsipkézik a pázsitot, s az idő múlásával már csak itt-ott ütközik ki a levélszőnyeg alól a fű zöldje. Amikor először roncsol be hozzánk az ősz, mindig eszembe jutnak II. Vilmos szavai:
Putyin pártjának visszaesését hozhatja a szeptember 17–19-ei oroszországi parlamenti választás.
A köztörvényes cselekményekért büntetését töltő oroszországi ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij „okos szavazás”-ra (Умное голосование) szólította fel a választókat. Ennek az a lényege, hogy a péntektől vasárnapig zajló parlamenti szavazáson az úgynevezett egymandátumos választókörzetekben ne a putyini Egységes Oroszország párt jelöltjeire adják a voksukat, hanem más esélyesekre.* Ezzel akarja elérni, hogy ne arasson elsöprő győzelmet a jelenlegi állampárt – miként arról a BBC Orosz Szolgálata is hírt adott. A sors fintora, hogy ha a szavazók megfogadják a tanácsot, a több kisebb párt között, főleg
Orbán Viktor kirekesztő politikája ellenében a pápa sem tudja megtartani Magyarországot kereszténynek.
A kommunikációs sutaságokról kesergett Madocsai Bea, a magyarországi katolikus rádió és televízió szerkesztő-műsorvezetője az EWTN világhálózat részeként működő, a magyarországi katolikus egyház tulajdonában lévő Bonum tévé szeptember 11-ikei, szombat délelőtti adásában. Ezzel magyarázta, hogy a vártnál kevesebben vesznek részt az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó budapesti találkozókon. A kezdetben gyérnek látszó érdeklődés többeket késztetett arra, hogy megkongassák a keresztény egyházak fölött a vészharangot. Például Tóta W. Árpádot, az ismert publicistát a Facebook-on, vagy Varga Gergő Zoltánt a Vasárnapon. A Klubrádió ismert hangjai szintén sopánkodtak. Eközben magam is hajlok arra, hogy igazat adjak Tóta W-nek abban, még ha nem is ilyen durván fejezném ki magam:
