Ukrajna: Együtt főhet a gulyás és a borscs?
Szerinte elismernék Magyarország jogát ahhoz, hogy a közvetlenül határai mellett élő magyarok az Európai Unión belülre kerüljenek.
A legutóbbi ajánlat alapos áttekintése után úgy döntött a Raiffeisen Bank International, hogy jelenleg, a mostani feltételekkel, inkább nem adja el magyarországi leányvállalatát – áll a Raiffeisen osztrák anyabankjának szerda este kiadott hivatalos közleményében.
A röviddel ezt követően az ATV-ben megszólaló szakértő egy szinte jelentéktelen félmondatban hozzátette: a Raiffeisen nem csak a magyar, hanem az ukrán érdekeltségeit is lebegteti. Hírek szerint szó volt róla, hogy ezektől is szabadulni akart, de egyelőre Ukrajnában is elállt a tervtől.
Bizonyos tehát, hogy az osztrák bank manőverei mögött nem csupán a magyar kormánynak a pénzintézetek megszorongatására, netán egyeseknek az eddigieknél közvetlenebb ellenőrzés alá vonására irányuló lépései állnának. De akkor miért ez a bankárokra annyira nem jellemző nyilvános hezitálás?
Ismerősöm szerint ez nem is kérdés. Igazolva látja feltevését – amire a tegnapelőtti jegyzetemben utaltam –, hogy fortyog valami az európai politika boszorkánykonyháiban. Valami, amit az ukrán borscs és a magyar gulyás vegyítésével kotyvasztanának.
Szerinte akár még az is kijöhet ebből, hogy az iparilag fejlett, az orosz cégek felségterületeként kezelt Kelet-Ukrajnát Oroszországhoz csatolnák; Nyugat-Ukrajnából létrehoznának egy önálló ukrán államot. Ha pedig e valóságos tektonikus változások időszakában nyugton maradna Magyarország, esetleg elismernék azt a jogát, hogy minden, közvetlenül a határai mellett élő magyar az Európai Unión belülre kerüljön, vagyis Kárpátaljának egy kis része visszakerülhetne hozzánk. A történelmi igazságtétel jegyében pedig talán az a Lengyelország is gyarapodhatna némiképp, amely korábban évszázadokon át uralta a nyugat-ukrajnai területeket. Mert mi másért, ha nem ezért exponálta magát a lengyel kormány a néhány hónappal ezelőtt kezdődött, s a pravoszláv karácsony miatt most csupán szünetelő, kijevi tiltakozási akciókban – kombinál barátom.
Ennyi zöldséget a borscs, meg a gulyásleves együtt sem vesz fel – mondom. Ráadásul ott van az üstben egy megrághatatlan cubák. Mert mit csinálnál Kijevvel? A gyönyörű városra a – tegyük fel –létrejövő ukrán állam nyilvánvalóan igényt tartana, ugyanakkor nyolcvan százalékban oroszok lakják. Arról már ne is beszéljünk, hogy Kijevet tekintik az orosz városok anyjának, minthogy ez volt az első keleti szláv állam központja, ahol elsőként térítették keresztény hitre a lakosságot Szent Vlagyimir Nagyfejedelem utasítására 988-ban. Egy megosztott Kijev olyan lenne, mint Jeruzsálem, vagy a korábbi Berlin – örökös viták, konfliktusok tűzfészke.
Hát igen, ezt még meg kell oldani – válaszol ismerősöm, az összeesküvés-elméletek nagy barátja. De várjuk ki a szocsi olimpia végét, meg Angela Merkel felgyógyulását, s azt követően már a Raiffeisen Bank vezetői is jobban fogják tudni, hogy mitévők legyenek ebben a térségben…
#
2014-ben, a Bekiáltás blogban Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban az alábbi posztok jelentek meg:
1. Egy üstben főhet a gulyás és a borscs? (2014.01.09.)
2. Ostobaság oroszokkal riogatni (2014.01.19)
3. A németek pénzelték Lenint - állítja az orosz állami tévé /2014.01.23.)
4. Ne a tükröt törjétek össze! (2014.01.25.)
5. Fekete forradalom narancsos pestissel (2014.01.27.)
6. Nő a neonácik befolyása Ukrajnában (2014.01.28.)
7. Torzítva tudósít Ukrajnáról a média (2014.01.28.)
