Beszélgetniük kellene vele az ellenzéki pártok vezetőinek a megbékélés érdekében – állítja egy posztoló.

„Nagy hibát vét mindenki a demokratikus ellenzékből, aki csípőből támadja O.V. döntését Novák Katalin jelölése kapcsán” – figyelmeztet Iván Schweitzer a Facebook Respublika nevű portálján. Szerinte N.K. minden kompetenciával rendelkezik ehhez a poszthoz és az ellenzék akkor lép helyesen, ha meghívja egy beszélgetésre, aminek célja, hogy eldönthető legyen, megszavazhatja-e köztársasági elnöknek. Hogy erre mit lép N.K., az elárulja, mire lehet számítani tőle. Ha elutasítja a beszélgetést, ország-világ előtt demonstrálja, nem is tervezi, hogy a nemzet egészét reprezentálja. Ha elfogadja, az ellenzék is nagyot léphet előre, annak felmutatásában, hogy komolyan nemzeti megbékélésre törekszik – polemizál Schweitzer. Csakhogy

A magyarországi szegregáció minisztersége idején szilárdult meg.

„Novák Katalin lehet Magyarország első női államfője” – jelentette be a kormányfő nyomán Deák Dániel politológus, a közpénzből a kormányzati elit érdekeit képviselő XXI. Század Intézet vezető elemzője a Facebook-oldalán. Aztán hosszan sorolta, mi minden fűződik Novák Katalin nevéhez. Többek között arról értekezett, hogy a politikus 2020 októberétől miniszterként képviseli a magyar családok, a fiatalok és idősek ügyét. Ám más is van itt.

Orbán Viktor ellenzéke legalább részleges kapitalizmuskritika nélkül nem kínálhat érdemi választási lehetőséget.

Az ellenzéki összefogásért lelkesedők egyre türelmetlenebbek. Az internet, s a néhány médium, ahol egyáltalán nyilvánosan adhatnak hangot véleményüknek, arról tanúskodik, hogy

Az Ukrajnában megrendült helyzetű Zelenszkij háborúra buzdítása Moszkva és Washington számára is veszélyes.

Eddig megfelelő báb volt az Oroszország elleni amerikai geopolitikai játszmákban az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij. Persze, ideálisnak akkor lehetne mondani, ha népszerűsége nem lenne az eddig mért legmélyebb pontján. A november 11-én publikált, az autonómiáért küzdő területek lakosságát nem érintett mérések szerint

A sajtószabadságnak, vagy hiányának legalább annyira feltétele a közönség, mint az újságírók.

Zöldi László cikkére reflektálok. Kollégám a december 18-ai blogbejegyzésében a két publicista, Tóta W. Árpád, illetve Puzsér Róbert közötti polémiával foglalkozott.  Ennek az volt a témája, hogy

Ostobának nézi közönségét a washingtoni rádió szövegét ellenőrizetlenül átvevő liberális portál.

Egy oroszországi korrupciós ügyben hozott bírósági ítéletben vélte felfedezni a 444.hu december 16-ai cikke annak bizonyítékát, hogy az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai szakadár területeken állomásoztatja 26 ezer katonáját. Ennek igazolása világszenzáció lenne, ezért

De akkor mi a helyzet az amerikai demokráciával és szabadsággal?

Lehet, hogy saját csapdámba esek, de szerintem

Hankiss Elemér sem értette, miért volt eleve kudarcra ítélve televíziós elnökségi kísérlete.

»Műsor és közönsége egymásra hangolva teremtik meg az egyre sekélyesebb világukat, világunkat. „A géniusz” úgy szórakoztat, hogy egyúttal a szórakoztatóipari termékek fogyasztása felé tereli a tömegeket« – zártam a minap az ATV-csatorna kvízjátékáról írt eszmefuttatásomat. Ezzel együtt a jegyzetben azt is elismertem, hogy

A feledhető filmek, a celebek, a szórakoztató élsport ismerete lett a tájékozottság mércéje.

Tényleg attól lesz valaki géniusz, azaz zseni, mert tudja a választ arra a kérdésre, hogy

A büntető intézkedések maradnak, de a háborús hangulatkeltés ideig-óráig talán szünetel.

És létrejött az amerikai-orosz videó-csúcs. Ezt azért kell leszögezni, mert abban a felfokozott izgalomban, ami előzetesen övezte, még azt is meglebegtették olykor, hogy esetleg elmarad. Márpedig akkor