Az oroszok is beszálltak a média- és kémháborúba.
Döbbenetes bejelentést tett Igor Giorgadze, Grúzia korábbi állambiztonsági minisztere egy október 4-ei moszkvai sajtótájékoztatón: Donald Trump amerikai elnökhöz fordult, hogy rendeljen el nyomozást a grúz főváros, a Tbiliszi közelében lévő Richard Lugar laboratóriumban folyó, embereken végzett, tömeges halálozást okozó kísérletek miatt.
A Kossuth-címerben megtestesült nézeteik miatt kellett bűnhődniük az 1849-es honvédség tagjainak.
Hogyan is kérdőjelezhetném meg azok őszinteségét, akik koronás címeres zászlókkal emlékeztek meg tegnap az aradi vértanúkról? Itt az interneten is sokan osztottak meg olyan illusztrációkat a tizenhármakról, akik mellett, vagy akiken apró, koronás címeres magyar zászlóval jelezték a kivégzettek közötti néhány magyar nemzetiségűt. De sajnos, azt kell mondanom: mintha a posztolók nem egészen értenék annak a küzdelemnek a lényegét, amelynek mártírjai voltak a kivégzettek.
Az uralkodó szigorította meg a kormánya által előterjesztett enyhébb irányelveket.
Herman Róbert, az MTA doktora, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese Megtorlás az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után című tanulmánykötete először 1990-ben jelent meg. Új ismeretekkel gazdagította a bécsi udvar, személyesen Ferenc József szerepét a magyar történelmi emlékezetben 1849. október 6-ához kötött megtorlásokban. Döntően erre alapozva készült az alábbi összefoglaló. Kiderül belőle, hogy míg az orosz fél ellenezte a katonák elleni véres megtorlást, addig a 18 éves uralkodó – Haynau nyomására, s mert időközben előkerült egy irattervezet, amely szerint a magyar kormány az orosz cári családnak ajánlotta volna fel a koronát – feltétlenül bosszút akart állni.
Képzelt tudósítás a Scotland Yardon, csütörtök reggel lezajlott eligazításról*.
Cressida Rose Dick, a New Scotland Yard főnöke már épp jelezni akarta, hogy vége a reggeli kihallgatásnak, amelyen mindössze négy helyettese, a négy igazgatóság vezetője vett részt. Ám ekkor észrevette, hogy a speciális műveletek biztosának még van mondanivalója. A főnökasszony ettől bosszús lett, de tudta, hogy érzelmeit már csak azért sem engedheti szabadjára, mert anélkül is sok támadás éri őt annál az egyszerű oknál fogva, hogy a londoni rendőrségnek ő az első női vezetője. „Ki vele, Parancsnok!” – mosolygott hát Neil Basura, a különleges műveleti igazgatóság már általa, az idén kinevezett, indiai származású irányítójára. Az nem is teketóriázott: „Délután Londonba érkezik a magyar miniszterelnök”. „És ezt csak így? Eddig erről nem tudtunk?” – emelte fel hangját Cressida Rose Dick. „Csak ma reggel kaptuk a jelzést az Interpolon keresztül…” – mondta Neil Basu.
Magyarország az orosz-amerikai (ukrán) konfliktus középpontjában.
Az „Oroszországi energetikai hét” elnevezésű, a fél világot Moszkvába vonzó rendezvény kínált három héten belül újabb alkalmat az orosz–magyar tárgyalásokra. Szeptember 18-án Orbán Viktor miniszterelnök járt Vlagyimir Putyin államfőnél Moszkvában. Szeptember 28-án Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter folytatott megbeszélést Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel New Yorkban, amire az ENSZ közgyűlés teremtett alkalmat. Ehhez képest október 2-ának estéje ismét Moszkvában találta Szíjjártót. Elmondása szerint az orosz energetikai, illetve az ipari miniszterrel találkozott. Másnap, 3-án pedig ismét Szergej Lavrovval.
A kitűnő képernyős nem feltétlenül jó vezető.
Kálmán Olga lesz-e miniszterelnök? – kérdezi a Médiablog.hu-n megjelent jegyzetének címében Zöldi László. Felidézi, hogy D. Tóth Kriszta közelmúltbeli firtatására a Hír TV-től távozni kényszerült Kálmán Olga így vélekedett saját, lehetséges miniszterelnök-jelöltségéről: „Iszonyú szerénytelenül fog hangzani, de tök jól csinálnám”. A jegyzetíró kolléga arra is emlékezett, hogy Veiszer Alinda nemrégiben hasonlóképpen nyilatkozott: nagyon is el tudná képzelni magát politikusként, egy párt jól ismert arcaként.
Éleződik az ukrán–orosz konfliktus: flottabázis lesz az orosz határ közelében.
Az orosz külügyminisztérium megkapta a jegyzéket Kijevből az 1997-ben kötött barátsági, együttműködési és partnerségi szerződés felmondásáról. Az ukrán fél döntése már szeptember 19-én életbe lépett, amikor napvilágot látott a Petro Porosenko államfő által két nappal azelőtt aláírt rendelet. Az egyezmény értelmében annak hatálya – az orosz külügy értelmezése szerint – 2019. április 1-jén szűnik meg.
Vége az izraeli vadászgépek szíriai légtérben végrehajtott szabad manővereinek.
Oroszország védelmi minisztere, Szergej Sojgu szeptember 24-én, hétfőn videó-üzenetben jelentette be a Szíria légterében szeptember 17-éről, hétfőről keddre hajló éjszakán lelőtt Il-20-as felderítő repülőgép miatti, az Izraelt nehéz helyzetbe hozó válaszlépéseket.
Életre szóló élmény a Budapesten színpadra állított Carmina Burana.
A kritikusok majd szakmailag is értékelik. Átlagos nézőként csak annyit írnék ezen a helyen a szeptember 22-ei bemutatóról: okkal hirdeti a budapesti operai évad programfüzete a „Carmina Burana”-t azzal, hogy a produkció a világsikert is megcélozza. Egyszóval, ha valaki teheti, ne mulassza el megnézni az Erkel Színházban, októberben még sorra kerülő előadásokat. A Mezzo-csatornán nemrégiben láttam a mű egyik külföldi feldolgozását. Ahhoz képest állítom, hogy lélegzetelállító a budapesti társulat magával ragadó összjátéka.
Az izraeli akció következménye: az oroszok tartják ellenőrzés alatt a szíriai légteret.
A szíriai harci cselekményekkel kapcsolatos eddigi, szoros orosz-izraeli együttműködés zátonyra futhat egy orosz Il-20-as felderítő repülőgép szeptember 17-éről, hétfőről keddre hajló éjszakán történt lelövése miatt. Izraeli lapok azt várták, hogy az ügy tisztázása miatt szeptember 20-án, csütörtökön Moszkvába érkezett tárgyalódelegációt az orosz honvédelmi miniszter, vagy akár az államfő, Vlagyimir Putyin is fogadja. Ám erre nem került sor.
