Két kultúra ütközése: a szervilis beszámolóból nem derül ki, mennyi pénzt, mire fordít az úszószövetség. (Az úszótörténet 1. része)

Közhely, hogy a mai élsport elsősorban üzlet. A sporthoz csak annyi köze van, hogy az esetek többségében a testmozgáshoz kötődik. Annak olyan, az ember fizikai teljesítőképességének határait feszegető formája, amely a végletes erőfeszítések és az ezekből eredő lelki megpróbáltatások miatti drámák révén vált a világ szórakoztatóiparának egyik vezető ágazatává.

A magyar kormány rakja az alapokat Kelet-Európa hátraléptetésének útjához.

Margaret Thatcher brit miniszterelnök 1984 februárjában járt Kádár Jánosnál. Akkoriban már sikknek számított a nyugati politikusok körében a találkozás a Magyar Szocialista Párt első titkárával, aki pártja nevében ugyanúgy nem vállalta fel a kommunista jelzőt, mint elődje Rákosi Mátyás, de ő maga, Rákosihoz hasonlóan, nyilvánosan és határozottan kommunistának vallotta magát. Ehhez képest a vaskövetkezetességgel konzervatív,  antikommunista bárónő ráállt, hogy először keresse fel egy vasfüggöny mögötti ország fővárosát, történetesen, de nyilván nem véletlenül, Budapestet.

Miért nem gondoltak arra, hogy az állítólagos csőcselékben öngyilkos robbantók is lehetnek?

Valamit nagyon, de nagyon nem értek. Jó, jó. Én is láttam az Euronews január 5-ei, keddi, késő esti riportjában a német lányt, aki öntudatának teljes komolyságával nyilatkozta, hogy egyéni szabadságjogaiban korlátozva érzi magát most, mivel a német–dán határon igazoltatják, szóval macerálják. Ugyanebben a riportban hallottam a kölni huszonéves nőt, amint szinte szenvtelenül beszélt az őt Szilveszterkor molesztálókról.

Egy térkép miatt keveredett a cég az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusba.

A Coca-Cola Oroszország-térképen hívott fel arra, hogy a céggel (annak nedűivel) együtt köszöntsék az új évet az ottani fogyasztók. Csakhogy a rajzról lemaradtak a Kuril-szigetek, amelyek hovatartozását Japán vitatja. Nem volt rajta a Krím-félsziget, amit az Oroszországhoz csatlakozást kinyilvánító népszavazás után is Ukrajna tekint sajátjának. Hiányzott róla Kalinyingrád, vagyis egykori, kelet-poroszországi nevén Königsberg, a legnyugatibb orosz terület, amely Lengyelország északkeleti része és Litvánia közé ékelődve fontos haditengerészeti támaszpontnak ad helyet.

A nemzet érdekeire való hivatkozással a kormányzó párt vezetőit, holdudvarát juttatják vagyonhoz és tussolják el az ennek során elkövetett visszaéléseket.

Azért tűnik úgy, hogy Orbán Viktor küzd, mint malac a jégen, mert a hasznos idióták kezdenek többségbe jutni az európai elitben, és a gyávákkal együtt kétharmados többségben vannak – fejtette ki Kövér László, a Fidesz alapítója, a Magyar Parlament elnöke az Echo TV Mélymagyar című műsorában, a felvételen 18:50-től.

Még szerencse, hogy a házelnök az „úgy tűnik (fel)” fordulattal relativizálta saját kijelentését, mert abban a helyzetben, amelyben a párt alelnökévé épp csak megválasztott Németh Szilárd nem nagyon palástolt virágnyelven máris bejelentette, hogy a vezéri címre aspirál, ezt a malacos hasonlatot könnyen félreérthetné az ember. Ugyanis a jégre került sertésnek ahány lába, annyi irányba kezd csúszkálni; ettől pánikba esik, s ha nem menekítik ki időben, szívrohamot kap és bevégzi.

Oroszország nélkül egyetlen nemzetközi problémát sem lehet békés úton rendezni.

Enyhén szólva is nemtetszését fejezte ki az egykori amerikai külügyminiszter a jelenlegi washingtoni adminisztráció Oroszország-politikája miatt. Henry Kissinger (1923) a legnagyobb példányszámú német gazdasági és tőzsdei újságnak, a Handelsblattnak adott interjút. A frankfurti és a düsseldorfi tőzsde köteles lapjának december 30-ai számában megjelent beszélgetés ukrajnai és oroszországi vonatkozásait a Ruposters tette hozzáférhetővé.

Eszerint az amerikai hatalmi körök meg akarták leckéztetni Oroszországot mielőtt megállapodtak volna Ukrajna kérdésében. Jóllehet a német kancellár, Angela Merkel központi és nagyon fontos szerepet játszott az ukrán válság megoldásában, de az USA inkább azt szorgalmazta, hogy előbb Vlagyimir Putyint tegyék helyre, s csak ezt követően egyezkedjenek vele.

A magyarországi témákat Orbán Viktor uralta. Az információs űrt kitöltendő próbáltam bemutatni a moszkvai vezetők és szakértők álláspontját, de igyekeztem elkerülni, hogy kizárólagos igazságként jelenítsem meg a véleményüket.

Objektív újságírás márpedig nincs. Senkit nem ámítok azzal, hogy a világ olyan, amilyennek a szövegeim, mutatják. Mert amiként a média minden része, a Bekiáltás is szűrőként működik. Egyes témákat felkarol, másokat figyelemre sem méltat. Amit górcső alá vesz, azt is csak a szerző pillanatnyi ismeretein, hangulatán keresztül láttatja. Mi több a cikkek összessége is csupán a blogger személyiségének egy kis részére enged rálátást, hiszen annak élete jóval több, gazdagabb annál, mint amit ezen a helyen megmutat, megmutathat belőle.

Nyilvánvaló, hogy a Kelet-Európába telepítendő amerikai nehézfegyverzet-raktárak nem növelik a háborús veszélyt.

Éreztem, hogy baj lesz belőle, ha utat engedek Maria Zaharovának. Még el sem tűnt az Internet-tengerben az a beszámolóm, hogy a Kreml elragadó cégére – ahogyan őt a német Stern aposztrofálta – miként osztotta ki a brit Reuters hírügynökség moszkvai tudósítóit, már megint itt terjeszti nekünk a putyini propagandát. Most azonban felhívok mindenkit, hogy tegyen eleget észak-atlanti szövetségesi kötelességének és a poszt utáni kérdőíven is tiltakozzék az oroszországi külügyminisztériumi szóvivő újabb provokációja ellen.

Nem a korrekt tájékoztatás a cél, hanem az aktuális nyugati propaganda-doktrína érvényre juttatása.

Rápirított a Reuters hírügynökség ötven (!) moszkvai tudósítójára az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumának szóvivője Maria Zaharova. Egy közelmúltbeli sajtóértekezleten csodálkozásának adott hangot amiatt, hogy a brit hírügynökség moszkvai irodájának egyik újságírója sem próbálkozott meg azzal, hogy egy a Reuters által feltételezett, Szíriával kapcsolatos, állítólag minden alapot nélkülöző hírt az orosz fél szemszögéből is megvilágítson.

„Ha Önök nem dolgoznak, és nem dolgozzák fel a moszkvai értelmezést, és ha Önök helyett mindent Londonban szövegeznek meg, akkor mit csinálnak ekkora létszámban itt Moszkvában?” – kérdezte a határozott fogalmazásmódjáról ismert hölgy, akinek szavait a britek felett kárörvendő berlini Stern publikálta, s amiről én az orosz nyelvű Szövetségi Hírügynökség révén értesültem. A német lap szerint a szexi, okos, magabiztos szőke szépség, aki „a Kreml elragadó cégére” nevetségessé téve osztotta ki a konkurens újságírókat.