Orbán és a moszkvai operett
Putyin kénytelen volt kiigazítani a magyar kormányfőt Paks miatt.
Teljesült Orbán Viktor egyik vágya. A Kremlben fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz államfő szeptember 18-án, kedden. Igaz, csak munkalátogatáson, vagyis nem a bizáncias pompa külsőségei között, de 2014 óta hetedik alkalommal, ami csak kettővel kevesebb a Merkel–Orbán találkozók számánál. Többen üzenték: elemezzem, hogy mi történt. Elnézést, de inkább Orbán Viktor egy talán mellékesnek látszó kijelentésére szeretném irányítani a figyelmet. Szerintem ugyanis ebben benne van az az esetlegesség, amit a magyar külpolitikai mozgások mögött felfedezni vél a magamfajta külső szemlélő. Ezt aztán a Kreml a saját érdekében is kamatoztatja. Ahogyan Washington szintén, bár a magyar elemzők rendre megfeledkeznek arról, hogy az EU egységének gyengítése a Fehér Ház vezetőinek nem kevésbé érdeke.
Igaz, ezzel ellentétes nézet is van. De nem gondolom, hogy az USA azért védené meg az EU-t, mert az NATO-érdek; a két ügy nem feltétlenül kapcsolódik össze. Legalábbis nem így. Az Oroszország elleni, évtizedek óta zajló nyugati felvonuláshoz nem kell a nehézkes Európai Unió. Egyenként könnyebb egymás ellen kijátszani, a Fehér Ház érdekeit szolgáló lépésekre rávenni az egyedül kiszolgáltatottabb államokat. Erre a legfrissebb példa: Washingtonban, az amerikai és a lengyel elnök találkozóján, épp azon a napon vetődött fel egy lengyelországi amerikai támaszpont létesítése Fort Trump néven, amikor Orbán Moszkvában házalt. Ehhez a lengyel elnök még kétmilliárd dolláros hozzájárulást is beígért amerikai partnerének. Lengyelország arra készülhet, hogy az USA-val a háta mögött, s ösztönzésére az EU harmadik legbefolyásosabbja lesz Nagy-Britannia kiválása után. Amerika érdekében tarthatná sakkban mindenekelőtt Németországot, amely a zászlóvivője egy önálló európai fegyveres erő létrehozásának. Még jó, hogy a lengyel-magyar olyan jó barát...