Jakov Kedmi izraeli katonai szakértő és mások is sarkos kijelentéseket tettek a világ sorsáról az orosz tévében.
Az Európai Unió szankciós listáján szereplők közül ketten is jelen voltak az orosz állami televízió május 31-ikei, Vecser sz Vlagyimirom Szolovjovim című, a hét öt napján sugárzott, egyenként, némi reklámmal együtt, kétszer másfél órás, rendkívül felkészült szakértőket felsorakoztató adásában. Az egyik szankcionált
Washington többfrontos háború szélére juttatott bnnünket azzal, hogy bármi áron el akarja szigetelni a külvilágtól Oroszországot.
2023. május 30-a reggelének számomra legnyugtalanítóbb híre, hogy dróntámadás érte Moszkvát. A másik súlyos eset: az előző napon, azaz 29-én hétfőn, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter azt közölte, hogy
„Kis Hülyék, még mindig nem ébredtetek fel? Mit kerestek még otthon, lúzerek?”
Vakmajom május 26., 6:36., Wien megjelöléssel Facebookra került posztja a bécsi Adler Markt eszelősen jó árairól 1,6 E tetsziket, 2026 megosztást kapott az első három napban:
A végrehajtási eljárásokat csak a létező szocializmus időszakában szorították vissza, a kapitalizmusnak szerves részei.
Jámbor András országgyűlési képviselő tette közzé a Facebook-oldalán az alábbi, a hozzászólások szerint politikai nyerészkedésre igen alkalmas szöveget:
Az ukrajnai háború sem a semmiből keletkezett, s nem akkor kezdődött, mikor már katonák harcoltak katonák ellen.
Az ukrajnai oroszság elleni fegyveres támadás első napjaként emlékeznek a Donyec-medencében 2014. május 26-ra. Ekkor kezdődött az ukrajnai kormány harci helikopterekkel és vadászgépekkel indított büntető műveleteinek azóta is tartó sorozata a térség központja Donyeck és a terület településein élők, vagyis a saját lakosság ellen. A Bekiáltásban az akkor, bár néhány nappal később közzétett cikkemben már utaltam ezekre a történésekre, jóllehet
A tegnapi hírcsokrom nyomán előkerültek a nők elnyomásának, az agresszív gender-ideológia, a tőkeuralom kérdései is.
Nem tagadom, szándékom volt az olvasó provokálása az előző cikkemhez választott, a mostanihoz hasonló illusztrációval. Amikor felvillant egy pillanatra a képernyőn az oroszországi Központi Bank elnöke Elvira Nabiullina a haját eltakaró fátyollal, azaz a hidzsábbal, azt gondoltam:
Moszkva energikusan szervezi a nemzeti valutákban történő elszámolást.
Bahmut/Artyomovszk elfoglalása után, az Ukrajnából, az Oroszország elismert határán át, a belgorodi területre támadt diverzánsok által okozott károk felszámolása közepette, s aközben, hogy a brit kormányfő hajlandónak mutatkozott az Ukrajnában Oroszország ellen vívott háború fő koordinátorává válni az USA helyett,
A zavart növeli, ha egy adott kor egy mozzanatát igazságként kezelve ráhúzzuk egy másik időszak jelenségeire.
Közíróink többsége mintha képtelen lenne megszabadulni a társadalmi-gazdasági jelenségek, ha úgy tetszik, a történelemmé vált vagy váló események személyközpontú értelmezésének béklyójától. A sorsfordítónak tekintett helyzeteket, a közélet jelentősnek tartott személyiségeinek tetteit úgy tárgyalják, hogy nem utalnak a hosszabb távon ható folyamatokra, a mögöttes tényezőkre és struktúrákra. A publicisták számára már-már kényszer is ez, hiszen
Mítoszok foglyai az álliberálisok, még ha jóindulatúan kezelem is az üzeneteiket.
A Demokratikus Koalíció május 20-ai Facebook-oldalán, a főhelyen, Dobrev Klára, a párt kormányfőjelöltének képe mellett az állt, hogy ,,a béredet fogja emelni!” Ugyanezen a napon, egy út melletti óriásplakáton – aminek egyik variánsát választottam címképnek – azt az ígéretét pillantottam meg, hogy:
Szokása szerint harmadik félnek üzent az orosz szóvivő, amikor a magyar szakértő nevével operált.
Azt írja az Index az egyik cikkének címében, hogy
