Ukrajna felhasználásával lépett az európai érdek helyébe az amerikai.

Oroszországnak az Európai Unióhoz való közelítéséről, ennek biztonsági feltételeiről tárgyalt az orosz államfő, a német kancellár és a francia elnök  2010-ben. Ukrajnának az összekötőkapocs szerepét szánták. A Bekiáltás 2014 januárjától, a véres kijevi puccs közvetlen előzményeitől nyomon követte, hogyan lépett az európai érdek helyébe az amerikai, s miként alakult ki az Ukrajna területén 2014-ben kezdődött „hadüzenet nélküli háború”. A tizedik évfordulóhoz közeledve időről időre előveszek egy-egy cikket a már akkor tragikus eseményekről, amelyekről akkoriban gyakorlatilag nem vettek tudomást sem a politikusaink, sem a nyilvánosságban megszólalt szakértőink, sem a médiumaink. Ők tudják, miért hallgattak...

Az amerikai film az illúziókat táplálta, és követhetetlen mintát adott a világ nagy részének.

A Méltányosság Politikaelemző Központ december 7-ei rendezvényének témáját ízlelgetve ellenérzés támadt bennem. Mert

Az értelmetlen putyinozás helyett el kellene kezdeni komolyan venni a Moszkvából érkező javaslatokat is!

„Rémisztő” ötletet ismertetett hallgatóival a Klubrádió december 6-ai reggeli nemzetközi hírszemléjében (48:40-től) az amerikai Newsweek hetilap alapján:

Aki az úgynevezett kommunizmusnak felrója a típusház-építést, az vagy tudatlan, vagy hamis célok vezetik.

Felbosszantott a vasárnap esti Kommentár Klubot felvezető bejátszás. (M5 tévécsatorna, 2023.12.03.) A téma a művészet társadalomformáló ereje, a Nyugat erkölcsi válsága volt. Ezen belül az építészetnek a társadalomra való hatását ígérte a műsorvezető. A beszélgetésnek a művészetben épp csak, az építészetben egyáltalán nem járatos résztvevői azonban nem kapcsolódtak az előzeteshez. Talán azért sem, mert az összeállítás készítője ilyen zavaros mondatokkal rukkolt elő:

Szinte határtalan szabadságot ígértek a neoliberális próféták, de már a Mozgó Világ szerzői is kongatják a harangot.

Egy bhutáni filmet néztem előző este. A Himalája dél-keleti oldalán fekvő, egymilliós ország életébe engedett bepillantást a történet. A Bhutáni Királyságról szóló leírások szerint a természet védelme minden más célt megelőz, s ennek következménye, hogy ez az egyetlen ország a Földön, amely

A kettős mérce, a csúszatás, a hamisítás szövi át szent kapitalista világunk diskurzusait.

Egyik olvasóm azt kérdezte tőlem, hogy mire vélje ezt a nagy csendet? Vagy akkora már a köd, hogy nem érdemes szurkálni? Arra utalt, hogy

,,Ami Izrael és a palesztinok között folyik, a globális küzdelem része” – mondta az izraeli kormányfő, s ez a gondja az USA-nak.

Miért repked az USA külügyminisztere Washington és Tel-Aviv között, miközben felbukkan Ankarában és a térség más országaiban is? A többségben talán az a benyomás alakulhat ki, hogy

„Nem kellene Zelinszkijt követnetek” – írtam kijevi, már nyugdíjas újságíró kollégámnak a minapi beszélgetésünk után.

Kedves Grigorij! Amikor nemrégiben beszélgettünk, azt mondtad: „Szerencsére, Amerika segít bennünket.” Mármint Ukrajnát. Mint barátod figyelmeztetnem kell:

Az első kibucnyikok Oroszországból származtak, ahol a 7. századtól a 19. végéig élt a faluközösségi földművelési forma.

Szemrehányást kaptam A Szentföldön az állam is terrorista lesz? című írásom miatt. Az egyik, a többpólusú világgá alakulás összefüggéseit taglaló internetes felületen azt kérdezte az illető:

„2001 és 2010 között német energiavállalatok 950 millió euró osztalékot vittek ki Magyarországról”