Ukrajna: Moszkva nem akar háborút

Egymással ellentétes találgatások tömege önti el a médiumokat az Ukrajna délkeleti, az orosz határhoz közeli része fölött július 17-én, csütörtökön lezuhant/lelőtt malajziai utasszállító repülőgép katasztrófájának lehetséges okairól. Ráadásul a legtöbben figyelmen kívül hagyják, hogy az orosz vezetésnek kifejezett érdeke a feszültségnek a határai mentén való csökkentése.

Ukrajna - malaj gep roncsaix.jpg Eltérőek az állítások a gép tényleges útvonalával kapcsolatban. Az oroszok szerint az ukrán légi irányítás a szokásoshoz képest 50 (más közlések szerint 500 kilométerrel) Északabbra és a szükségesnél alacsonyabbra jelölte ki a gép számára az útvonalat, s így került bele a harcok középpontjába.

Van, aki azt állítja: az orosz légvédelem lőtte le, mások az ukránokra gyanakszanak - köztük, amint erről lesz még szó, olyan is van, aki szerint ukrán vadászgépek semmisítették meg -, a legtöbben azt feltételezik, hogy a felkelők fogtak mellé.

Egyesek szerint a gép fekete dobozai Moszkvában vannak, az oroszok viszont azt közölték, hogy nem tartanak rájuk igényt; vizsgálja ki független nemzetközi bizottság az esetet.

Az ukránok által nyilvánosságra hozott, a felkelők közötti állítólagos beszélgetésről az oroszok egy hangmérnökkel azt mondatták ki, hogy egy nappal azelőtt készült hamisítvány; két különböző csatornán vették fel a párbeszédet, s összemontírozták a szövegeket.

Porosenko és Nuland akcióban

Célszerű tehát higgadtan fogadni az állításokat, és mondjuk, figyelembe venni, hogy Viktor Porosenko ukrán elnök már a repülőgép katasztrófájának napján utasítást adott a vezérkar számára annak megvizsgálására, hogyan lehetne külföldi csapatokat bevonni a hadműveletekbe. (Nem mellesleg: van itt egy Kijevben dolgozó légiforgalmi irányító bejegyzése arról, hogy ukrán vadászgépek lőhették le az utasszállítót. Magam elsőre nem adok hitelt ennek, ezért le sem fordítom, de…) Az sem érdektelen, hogy Victoria Nuland, az USA európai és eurázsiai ügyekben illetékes államtitkár-helyettese, aki jó ideje Kijevben is mozgatja az eseményeket, már pénteken hosszabb nyilatkozat megtételére kapott lehetőséget az Euronews-tól, s abban az Európai Unió nevében is (!) újabb szankciók bevezetését követelte Oroszország ellen.

Az USA magas rangú tisztségviselőjének nyomulásán persze nincs mit csodálkozni. Nyilván számon kérik tőle, mikor kamatozik már az a néhány milliárd dollár, amit az elmúlt években úgymond az ukrán demokratikus átalakítás elősegítésére fordítottak amerikai alapítványokon keresztül. Ehhez képest Ukrajna délkeleti részét hovatovább teljesen romba dönti a polgárháború. Pénteken például olyan erős tüzérségi tűzzel árasztotta el az ukrán hadsereg Luganszkot, hogy nem csak további lakó- és középületek váltak romossá, nem csak a város olajfinomítójának egyik tartálya gyulladt ki, hanem az utcákon több tucatnyian jártukban-keltükben haltak meg.

Oroszok segítik az ukrán katonákat

Ehhez képest az orosz tévéhíradó rendre arról ad hírt, hogy az egységeiktől elvágott sebesült ukrán katonák az orosz határon kérnek orvosi ellátást, s ezt oroszországi kórházakban meg is kapják. Félmillióra tehető az Oroszországba menekült ukrajnaiak száma, s közülük százezernyit az orosz állam lát el sátortáborokban. Vajon mi lesz velük az ősz, s főleg a tél beköszöntével? Milyen ütemben képesek biztosítani számukra a távolabbi vidékeken való letelepedést?

A testvérháború eszkalálódása ma már ezen túl is belpolitikai tehertételt jelent a Kreml számára. Alighanem azok az orosz tőkések is egyre nyugtalanabbak, akiknek jelentős befektetéseik vannak Ukrajnában. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezért beszéli rongyosra a száját arról, hogy az ukrán kormánynak tárgyalnia kellene a felkelőkkel. Ezért történhetett, hogy a mai orosz vallási ünnep alkalmából mind Vlagyimir Putyin, mind az orosz pravoszláv egyház feje, Kirill az Ukrajnával való megbékélés mellett tett hitet.

Az orosz vezetők ugyanis nem az ukrajnai ügyekkel szeretnének foglalkozni, hanem azzal, hogy mérsékeljék az orosz gazdaság teljesítményének csökkenését – nem utolsó sorban a nyugati országok szankcióinak hatását. Ennek érdekében hatalmas energiákat fordítanak például a közel-keleti befolyás erősítésére, a Kínával való gazdasági kapcsolatok építésére, a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) összefogására. A BRICS-csoport mozgósításával – például egy nagybank, a saját befektetési minősítő szervezet létrehozásának konkrét tervével – a feltörekvő országok egyik hangadójaként Oroszország is jelzi az USA-nak: ő sem annyira kiszolgáltatott, mint amennyire ezt a tengerentúlon feltételezik.

Az oroszok 66%-a nem akar Ukrajnára támadni

Mindez természetesen csak egy, az eseményektől távol lévő ember eszmefuttatása, amit bizonyos tények egyfajta csoportosítására épít. Ám ennél konkrétabb bizonyíték is van arra, hogy az oroszoknak nem érdekük, hogy az eddigieken túl is belekeveredjenek az ukrajnai ügyekbe. Már vagy két hete vannak olyan műsorok az orosz állami tévében, amelyekben hűtik a nacionalisták kedélyeit. Most viszont a Putyin elnök által néhány hónapja az orosz állami médiagépezet vezetőjévé kinevezett Dmitrij Kiszeljov lépett színre. A múlt vasárnap esti A Hét Hírei (Vesztyi Nyegyeli) című tévéműsorában tíz pontban foglalta össze, miért nem érdeke Oroszországnak, hogy hadseregével bevonuljon Ukrajnába. Íme az adás 18:00-24:00 perce között hallható szövegének lényege:

A polgárháború közép-európai háborúvá fajulna, ami világháborúba torkollhatna.
Számottevők lennének a saját veszteségek.
Mindez az USA érdekeit szolgálná, amely ismét a területén kívül vívhatna meg egy háborút, viszont annak gazdasági előnyeit, például a palagáz-készletek eladásán keresztül ő maga élvezné.
Számolni kellene az atomháború kitörésével.
A világban lévő fegyverek mennyisége és jellege miatt egy ilyen háború kimenetele megjósolhatatlan.
Ebben a nagy háborúban már senkit nem érdekelnének azok a szempontok, amelyekről a délkelet-ukrajnai Újoroszországban álmodoznak. (A luganszki és donyecki felkelők a Novorosszija nevet használják köztársaságuk megnevezésére. Érdemes figyelni a műsorvezető gunyoros hangvételére is! – kdl)
Aki személyesen akart tenni Újoroszország létrehozásáért, az ezt már megtette, esetleg megteszi a jövőben. De ez az ő személyes ügye. (!)
Donyeck és Luganszk jól felfegyverzett városok. Lelkileg is erősek, egységesek. De arra is érdemes gondolni, hogy a nacionalizmus mindig, mindenütt rombolással járt. (!)
Az események dinamikája hosszabb távon Oroszországnak kedvez. A nyugat-európai országok lassan megelégelik, hogy Amerika eszközei legyenek.
Az orosz lakosság 66 százaléka ellenzi, hogy Oroszország csapatokat küldjön Délkelet-Ukrajnába.

Egyelőre legyen elég ennyi azokról a kombinációkról, amelyek a mai Oroszországot is a gonosz birodalmaként akarják elénk festeni. Természetesen megvannak az érdekei, és szó sincs arról, hogy ne jellemeznék az orosz vezetést azok a módszerek, amelyeket más hasonló hatalmak vezetői használnak az ellenérdekelt felekkel szemben. De vigyázzunk, nehogy az oroszokénál is rafináltabb, főleg agresszívebb erők oldalán találjuk magunkat!

Hajnali fejlemények. A Klubrádió reggeli 6 órás híreiben azt hallom, a felkelők nem teszik lehetővé, hogy teljesen szabadon vizsgálhassák a nemzetközi ellenőrző csoport tagjai a repülőgép roncsait a helyszínen, ezért visszamentek Donyeckbe. Az ukrán katasztrófavédelem szerint: "Nem hajlandók szüneteltetni a harcokat a szakadárok a Kelet-Ukrajnában lelőtt repülőgép miatt. A fegyveres felkelők akadályozzák a holttestek felkutatását." Ugyanerről szintén reggel 6 órakor az orosz állami tévé tudósítása: "Sötétedéskor a nemzetközi megfigyelő csoport tagjai visszatértek Donyeckbe." Az orosz adón megszólal a csoport sajtószóvivője is. Azt mondja, a felkelők nem gátolják a szabad mozgást. Elhangzik: a nemzetközi vizsgálatban résztvevők féltik saját testi épségüket, mert harcok folynak a térségben, ezért a felkelők felvették a kapcsolatot a kijevi vezetéssel annak érdekében, hogy a környéket biztonságosabbá tehessék. Közben Kuala Lumpurból a maláj ellenőrök is elindultak a katasztrófa helyszínére. Malajzia felkérte az ENSZ-t és Oroszországot, hogy vegyenek részt a vizsgálatban. Az USA ENSZ nagykövete, s maga Obama viszont – megelőzve a vizsgálatok megállapításait – sietve Oroszországra és a felkelőkre hárítja a felelősséget. A ukrán hatóságok felelősségének felvetésétől tartózkodnak, s az sem igen érdekli őket, miért nem a szokásos úton repült a gép. Miközben a holttestek az ukrán mezőn még szétszórtan hevernek, folyik tovább az információs háború...

A Bekiáltás blogban 2014-ben Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban megjelent bejegyzések listája: