Kárpátalja: Bekavarhatnak mindenkinek

Már a jövő héten a magyar parlamenthez akar fordulni Kárpátalja autonómiájának ügyében egy ottani szervezet. Az Izvesztyijában megjelent interjú szerint a román képviselőket is rá akarják venni, hogy ismerjék el az 1991-es népszavazás eredményét.

Cimer - Karpatalja.jpeg Autonóm köztársaságként akarja elismertetni Ukrajna Kárpáton túli területét a Ruszin-magyar Kongresszus. Ez derül ki abból az interjúból, amit az oroszországi Izvesztyija közölt szeptember 13-ai számában. Pjotr Gecko, a ruszin nemzeti mozgalom vezetője, az úgynevezett Kárpátaljai Rusz Köztársaság névleges miniszterelnöke bejelentette: már a jövő héten azzal a kéréssel fordulnak a magyar parlamenthez, hogy ismerje el Kárpátalját, mint autonóm köztársaságot. Ennek alapját egy 1991-es népszavazás adja, amelynek keretében az itt élők 70 százaléka támogatta a kezdeményezést.

Az általában súlytalannak tekintett, egyes feltételezések szerint az orosz kormánykörök támogatását élvező szervezetnek nem a mostani az első próbálkozása az autonómia követelésével. Mindazonáltal a jelenlegi kiélezett ukrajnai helyzetben az orosz kormányhoz közel álló lapban megjelent interjúból az is következhet, hogy Moszkva Keleten és Nyugaton is nehézségeket okozhat az ukrán vezetésnek. Egyúttal nyílt állásfoglalásra kényszerítheti az Orbán-kormányt, s mindenkit, aki a témával kapcsolatban eddig csak szónokolt, és kínosan egyensúlyozott az ellenérdekelt felek között.

Gecko biztosra veszi, hogy a magyar parlament – általa közelebbről meg nem nevezett két pártja, amely több mint 70 százalékos képviselettel rendelkezik, ezért vélhetően a FIDESZ–KDNP-re gondol – támogatni fogja az indítványt. Mint az interjúalany elmondta: a pozitív magyar fogadtatást követően hasonló, bár eltérő szövegezésű kéréssel fordulnak a román képviselőkhöz is. A dokumentumokban rá kívánnak mutatni arra, hogy Kijevnek el kell ismernie az 1991-es referendum eredményét, továbbá be kell fejeznie a (kelet-ukrajnai) háborút, amelynek részeként – így a nyilatkozó – románokkal, magyarokkal, ruszinokkal összefüggő genocídiumot is végrehajtanak.

Több mint 100 halott és 200 nyomtalanul eltűnt az idegen érdekekért folyó háború eddigi itteni mérlege – állítja az interjúalany. A magyarokat és a románokat közönséges ágyútölteléknek használják. Ha valaki meg akarja tagadni, hogy bevonuljon, akkor megjelennek az otthonában a Jobb szektor (Pravij szektor – az eseményekben meghatározó szerepet játszó, szélsőjobboldali ukrán parlamenti párt - KDL) emberei, s megfenyegetik: ha nem akarsz a fronton meghalni, akkor itt helyben nyírunk ki az egész családoddal együtt.

A két parlament döntését követően kész helyzet elé kívánjuk állítani Kijevet – jelentette ki a ruszin népvezér. Az újságírónak arra a közbevetésére, hogy az ukrán hatalom már jelezte, akár erőszakkal is megvédi ezt a területet, az interjúalany emlékeztetett arra: közeleg a tél, márpedig ezen a területen a gázvezetékek ötöde halad át Magyarország, Szlovákia és Románia felé. Az energetikai mellett a világ egyik legfontosabb közlekedési folyosója is ez a terület. Továbbá:

„Ha csak egy lövedék is becsapódik erre a területre, a magyar fél csapatokat fog ideküldeni, hogy megvédje a magyar etnikumot és polgárokat. Már több mint 200 ezrüknek van magyar útlevele.” – állítja nyilvánvaló túlzással Gecko, aki Magyarország eltökéltségének garanciáját látja abban, ahogyan az IMF-hez, a Nemzetközi Valutaalaphoz viszonyult. Jóllehet szerinte is ellentmondásos Magyarország kapcsolata az Európai Unióval, de úgy látja: a magyarokat nemzeti érdekeik egyre inkább Oroszország felé mozdítják.

Gecko szerint a délkelet-ukrajnai eseményeket Kárpátalja lakossága kedvezőtlenül ítéli meg. A banderistákat fasisztáknak, szélsőségeseknek tartja. Az itt élők 80 százaléka nem függ az ukrán államtól. Külföldön dolgoznak, az állammal csak akkor kerülnek kapcsolatba, amikor adót kell fizetniük a föld, vagy az ingatlanok után.

– Ezzel együtt, nem akarunk teljesen szembefordulni a kijevi hatalommal, csupán új szerződések alapján szeretnénk szabályozni a költségvetési, vagy a határokat érintő kapcsolatokat. Kárpátalja részesedése a gázszállítás tranzitdíjából 4 milliárd euró, ezzel szemben csupán 2 milliárd hrivnyát juttatnak ebbe a térségbe. Még ha a jövőben a gázt a déli vezetéken is szállítanák, az áruszállítás, az utasforgalom akkor is megmaradna. Emellett fejlett az itteni robotikai ipar és a mezőgazdaság, hatalmas víztartalékaink, közte ásványvíztartalékaink vannak. Úgyhogy egészen jelentős az itteni potenciál és a jövőbeni lehetőség az önállósághoz – fejeződik be az Izvesztyija interjúja.

A Bekiáltás blogban 2014-ben Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban megjelent bejegyzések listája: